Gumikategóriákkal szűkítené alapjogunkat a kormány

Alakzat, egyenruha, félelemkeltésre alkalmas gyűlés, fizikai ráhatás - a kormány egy sor nehezen meghatározható cselekményt büntetne az eddigieknél keményebben. A probléma nem csak a megfoghatatlan kategóriákkal van: kétharmados többséget igénylő alapjogot szűkítenének egyszerű többséggel. A kormány hasonló tervei az elmúlt években többször fennakadtak az Alkotmánybíróságon.

"Már az is garázdaságnak minősülhetne, ha valaki egy szál virágot dob a másik felé" - mondta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet programvezetője arról a múlt héten nyilvánosságra hozott törvényjavaslatról, amely az előterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szándéka szerint új, hatékonyabb jogi eszközöket adna a hatóságok kezébe a szélsőséges megnyilvánulások ellen.

A tervezet egyik érdekessége, hogy speciális cselekményekre is kiterjesztené az erőszak fogalmát a garázdaság, illetve a szintén a tervezetben szereplő "hatóság eljárásának megzavarása" esetében. A tényleges erőszak mellett erőszakos magatartásnak minősülne ugyanis "más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás", még akkor is, ha az nem alkalmas sérülés okozására. Ez Simon Éva szerint a jogbiztonságot veszélyeztetheti, hiszen a legszigorúbban, akár szabadságvesztéssel is büntetne olyan magatartásokat (például tortával dobálás), amelyeknek a társadalomra való veszélyessége megkérdőjelezhető.

A tojásdobálás ma is lehet garázdaság, de vizsgálni kell azt is, ki a sértett - mondta Répássy Róbert, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes alelnöke. Szerinte az ilyen magatartás sok esetben inkább becsületsértésnek minősül, amiért magánvádas eljárásban lehet elégtételt követelni. Egy közszereplőnek azonban többet kell eltűrnie, mint egy átlagembernek, így a bíróság dönthet úgy, hogy nem marasztalja el a politikust megdobálókat. Ha azonban megszavazzák az IRM javaslatát, ilyen mérlegelésre nem lesz lehetőség, minden tortadobáló bűncselekményt követ el.

Szabálysértő masírozók

A javaslat szerint szabálysértést követne el - és elzárással vagy 150 ezer forint büntetéssel lehetne sújtani -, aki nyilvános rendezvényen olyan csoportban vesz részt, amely alakzatával, az elhangzó vezényszavakkal vagy jelekkel másokban félelmet kelthet. A módosítással csak egy újabb gumiszabály jönne létre - állítja Simon -, hiszen sehol nincs definiálva az, mi számít egyenruhának, mi az az alakzat és milyen jel válthat ki félelmet. Ebben az esetben ugyanis nem önkényuralmi jelképekről beszélünk, azok viselése jelenleg is tilos.

A tervezet nem sokat törődik azzal sem, hogy az olyan alapjogokat, mint a gyülekezés joga csak az alkotmányban vagy kétharmados törvénnyel lehet szabályozni. A tervezet ezzel szemben a szabálysértési törvényben szabna korlátot a gyülekezési jognak, ami viszont egyszerű többséggel is módosítható. A gyülekezésnek ma csak formai korlátai vannak, hiszen az alkotmány annyi ír elő, hogy a demonstrálók nem valósíthatnak meg bűncselekményt, illetve nem sérthetik mások jogait és szabadságát. Az IRM javaslata azonban tartalmi korlátot is szabna, hiszen bevezetné a félelemkeltésre alkalmas rendezvény fogalmát.

Tojással dobálják Demszky Gábort 2007. március 15-én

Nehezen megfogható, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába, ráadásul az Alkotmánybíróság már 1992-ben kimondta, hogy a törvényes keretek közt gyakorolt gyülekezési jogot védelem illeti, függetlenül attól, hogy mi a tüntetők szándéka: "A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül" - határoztak akkor az alkotmánybírák.

Három év sípolásért

A tervezetben szerepel még egy megfoghatatlan szabály. Ez "az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése" bevezetése. Simon szerint jó megoldás, hogy ezt a tényállást kiemelték a hivatali bűncselekmények közül - vagyis már nem csak rendőrök követhetik el - a szankció azonban aránytalan: az is kaphatna három évet, aki zajkeltéssel - például sípolással - akadályozza meg egy gyűlés megtartását, hiszen a bűncselekmény elkövetéséhez alapesetben nem kellene erőszak.

Adatvédelmi problémákat vet fel, de megvalósítható az IRM által tervezett országos szabálysértési adatbázis, ami a bűncselekmények elkövetőinek nyilvántartásához lenne hasonló. Ez lehetőséget adna arra, hogy súlyosabban ítéljék meg a visszaesők tetteit, de az adatokat csak két évig kellene a rendszerben tárolni. Simon Éva szerint azonban az adatmegőrzési határidő és az adatbázisból történő lekérdezés számos alkotmányossági kérdést felvet, így például, hogy mi indokolja a négy éves nyilvántartást.

A kormány azt is szeretné, hogy a hatóságok hozzák nyilvánosságra ezen túl azoknak a szabálysértőknek a nevét, akiktől nem tudják behajtani a kiszabott büntetést. Répássy szerint ez példátlan lépés lenne, hiszen jelenleg a bűncselekmények elkövetőit sem nevezik meg. "Tele vannak a börtönök anonim bűnözőkkel" - mondta az ellenzéki képviselő, aki saját bevallása szerint a nyilvánosság pártján lenne, de szerinte a kérdést egységesen kellene szabályozni.

Kapkodó saláta

A tervezet összesen kilenc jogszabályt módosít, a Btk. és a szabálysértési törvény mellett hozzányúl a bíróságok igazgatásáról szóló, a büntetés-végrehajtást szabályozó és az adózás rendjéről szóló törvényhez is. A tervezet véleményezésére a törvényben előírt 15 nap helyett csak nyolcat adott az IRM: a szöveg augusztus 26-án került ki a tárca honlapjára, 29-én hívták fel rá a sajtó figyelmét, a határidő pedig szeptember 3-án jár le. A sietség oka lehet az, hogy október 15-én szeretnék hatályba is léptetni a módosításokat.

Túlságosan jelentős társadalmi kérdésekre vonatkozik az előterjesztés, hogy egy kapkodva elfogadott salátatörvényben, hatástanulmány és szakmai vita nélkül - mondta Simon Éva, aki szerint a tervezet nem más, mint "aktuálpolitikai jogalkotás, mégpedig a legszigorúbb büntetőjogi eszközök igénybevételével". Nála is rosszabb véleménnyel van a javaslatról az ellenzéki Répássy, aki szerint a szöveg egy kísérlet arra, hogy büntetőjogi eszközökkel oldja fel az MSZP elmúlt két évben elszenvedett politikai frusztrációit. Példaként azt említette, hogy a gyülekezési törvényben ma is benne van, hogy fel kell oszlatni a rasszista hangot megütő demonstrációkat, ez mégsem történt meg egyszer sem.

Sorozatos pofonok

Az MSZP korábban már többször próbálkozott azzal, hogy büntetőjogi eszközökkel lépjen fel a szélsőségesekkel szemben, de törvénymódosításaik mindig fennakadtak a szólásszabadságot következetesen védő Alkotmánybíróság szűrőjén. Legelőször 2003-ban tettek kísérletet arra, hogy büntethetővé tegye a gyűlöletbeszéd néven emlegetett szélsőséges megnyilvánulásokat, de az Ab megsemmisítette a törvénymódosítást.

Tavaly októberben a polgári törvénykönyvet módosították annak érdekében, hogy a kisebbségekhez tartozók polgári pert indíthassanak a gyűlölködők ellen. Ez azonban az Ab szerint a véleményszabadság korlátozását okozhatta volna. Az indoklás szerint ugyanis a törvény nem szabályozta egyértelműen, ki perelhet. Ha például valaki úgy gondolta volna, ő zsidó, az feljogosította volna arra, hogy polgári perben kérjen elégtételt és kártérítést minden, szerinte antiszemita megnyilvánulásért.

Hasonló sorsra jutott a Btk. idén februárban megszavazott módosítása, bevezette volna a gyalázkodás tényállását. Ezt az követte volna el, aki "nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse". Az Ab szerint azonban ezek a magatartások alkotmányosan nem büntethetők.