"Nekem nincsenek szamurájaim" - interjú az adatgyűjtési ügy főszereplőjével

Össze nem tartozó történetek egybemosva, politikai célokra felhasznált titkosszolgálat, egy egyszerű biztonságtechnikai cég démonizálása - Horváth József, az UD Zrt. vezetője szerint ezek is szerepet játszottak az elmúlt napok legnagyobb politikai botrányában. Bár az ügynek mindenki a politikai oldalát emeli ki, a volt elhárítási tiszt szerint komoly üzleti érdekek összecsapása is állhat a háttérben.

"Ami most folyik, az nem más, mint egy dezinformációs játszma: fogtak 6-8-10 különálló történetet, és ezek valós elemeiből felépítettek, megszerkesztettek egy olyan új történetet, ami jól szolgálja valakik politikai, gazdasági vagy egyéb érdekeit" - így látja Horváth József, az adatgyűjtési ügybe keveredett UD Zrt. vezetője a cég körül kialakult botrányt. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori műveleti főigazgató-helyettese azt állítja, neki mindez nem új, hiszen több évtizedig állt a másik oldalon, így tisztában van vele, mi mindenre használható fel a titkosszolgálat.

Az [origo] munkatársa szerdán személyesen készített interjút Horváthtal, aki nem járult hozzá a beszélgetés rögzítéséhez, így annak csak a tartalmi kivonatát tudjuk közölni.

Horváth szerint képtelenség Szilvásy György titokminiszter állítása, miszerint egy polipszerű árnyék-titkosszolgálatot működtetne. Szilvásy kedden azt közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal több hónapig tartó nyomozás után feltárt "egy polipszerűen működő, árnyék- titkosszolgálatot", amelynek egyik eleme volt az UD Zrt. is. Szilvásy szerint ez a szervezet tiltott adatgyűjtést végzett, ennek során magántitkot, banktitkot és államtitkot sértett, elektronikus levelekhez és híváslistákhoz fért hozzá, és környezettenulmányokat készített. Az adatokat saját gazdasági céljai érdekében gyűjtötte a szervezet, de kapcsolatban állt ellenzéki politikusokkal is, akiktől "kvázi politikai jellegű feladatokat kapott".

Horváth ezzel szemben azt állítja, a két hete kipattant adatgyűjtési ügy valójában biztonsági cégek piaci térnyerésért folytatott harca, és egyben a legmagasabb szintről irányított politikai taktikázás lehet, amelyben a hatalmon lévő párt beveti a saját embereivel fokozatosan feltöltött nemzetbiztonsági szerveket is.

Piacszerzés, konkurenciaharc, politika

Horváth szerint több különböző mozgatórugója is lehet az adatgyűjtési ügynek, miközben ezek közül mindenki csak a történtek politikai hátterét találgatja. Az egyik cél az lehetett, hogy tönkretegyék a biztonsági piac egyik jelentős szereplőjének számító UD Zrt.-t, amely az utóbbi években több száz főt foglalkoztató, jelentős anyagi értékkel bíró, holdingszerű cégcsoporttá nőtte ki magát.

Horváth - a szintén nemzetbiztonsági területről érkező Tóth Jánossal összeállva - az után alapította meg a vagyonvédelemmel foglalkozó céget, hogy a 2002-es kormányváltást követően, 42 évesen nyugdíjazták az NBH-tól. "A zéróról indultunk, fél évig arra sem volt pénzünk, hogy irodát béreljünk" - mondta Horváth. Szerinte az UD annak ellenére is független, hogy sokan Fidesz-közelinek tartják, mert az Orbán-kormány alatt töltött be vezető tisztséget az NBH-nál. Egy olyan területről van szó - mondta -, ahol leginkább volt főrendőrök és egykori titkosszolgálati vezetők cégei rúgnak labdába.

"Nem hirdettük magunkat, a megbízók ajánlottak minket egymásnak, és a vagyonvédelmi területről fokozatosan léptünk tovább, például az informatikai biztonsági terület felé" - mondta Horváth, aki szerint szinte kizárólag gazdasági területen mozogtak: biztonsági rendszereket teszteltek és telepítettek, tanácsadással foglalkoztak, illetve a legkülönfélébb létesítmények úgynevezett élőerős őrzését vállalták. Állami megrendeléseket az NBH-s múltja miatt nem kaphattak - állította -, a Magyarországra érkező multinacionális cégek számára azonban fontos az üzleti titkaik védelme és a jól kiépített biztonsági rendszer, így jöttek a megbízások. Ugyanakkor például Demeter Ervin volt fideszes titkosszolgálati miniszter elismerte, hogy kapcsolatban állt az UD Zrt.-vel és beszélt Horváthtal is. A hvg.hu szerint összesen több mint 200 telefonbeszélgetést folytattak és sms-üzenetet váltottak a cég munkatársai olyan telefonok tulajdonosaival, amelyeknek a Fidesz az előfizetője.

"Ezt a céget tönkretették"

Az ügy nyilvánosságra kerülése óta az UD Zrt. több korábbi ügyfele visszavonta a megbízását - mondta Horváth, aki gondolkodás nélkül kijelenti: nyilvánvaló, hogy a cégét végérvényesen tönkretették, mert teljesen lejáratódott. Megjegyezte, hogy a cégnév - a médiában elterjedt hírekkel ellentétben - nem az Új Defend rövidítése, és semmi közük sincs a 2002-es kormányváltást követően botrányokba keveredő Defend céghez. Az induláskor arra sem volt pénzük, hogy új céget alapítsanak, ezért Tóth János már meglévő, Ultima Data elnevezésű cégét keresztelték át, egyszerűen lerövidítve a cégnevet - magyarázta Horváth.

A cég jelentős, főként informatikai fejlesztésekbe kezdett az elmúlt időszakban, Horváth szerint ez lehet a másik ok, amiért kereszttűzbe kerültek. Sikerült ugyanis új programokat kifejleszteniük, és ezzel már be is jelentkeztek egy vezető szoftvercéghez, amellyel az általuk előállított szoftverek lehetséges értékesítéséről tárgyaltak volna. Ezek az új programok most mind ott vannak azokon a számítógépeken, amelyeket a rendőrség lefoglalt és elvitt, anélkül, hogy pontosan jegyzőkönyvbe vette volna például a merevlemezeket - tette hozzá.

Egy találkozás az aggódó Almássyval

Az ügynek van egy harmadik szála is Horváth szerint: az, ahogy az MDF belesodródott a botrányba Dávid Ibolya pártelnök bejelentésével, miszerint rá vonatkozó adatokat gyűjtöttek Almássy Kornélnak - a párt azóta visszalépett elnökjelöltjének - a megbízásából. Dávid Ibolya ezt egy hangfelvétellel támasztotta alá, amelyen Tóth János, az UD Zrt. másik tulajdonosa és Csányi Sándor telefonbeszélgetése hallható. Dávid szerint Tóth arról beszél a felvételen, hogy Tombor András, Orbán Viktor Fidesz-elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója megbízná a céget azzal, hogy gyűjtsenek adatokat az MDF elnökéről. Horváth ugyanakkor állítja, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját - akinek a neve felmerült az adatgyűjtési ügyben - szintén onnan ismeri, hogy a bankcsoport számára is végeztek hagyományos biztonsági-őrzési feladatokat.

Horváth József az [origo]-nak tagadta, hogy információkat gyűjtöttek volna az MDF elnökéről. Mint mondta, Almássy Kornél egy alkalommal valóban megkérte a céget, hogy vizsgálják át az otthonát. "Egy órát beszélgettem vele, mert úgy vélte, hogy lehallgatják, de nem találtunk nála semmit" - állított Horváth. Bár bizonyítani nem tudja, feltételezése szerint Dávid Ibolyához a titkosszolgálattól kerülhetett a telefonbeszélgetésről készült felvétel, hiszen ők addigra hónapok óta lehallgathatták az UD vezetőit. Akárkitől kapta meg Dávid a felvételt, az jól jött neki, hiszen a botrányhőssé vált Almássy visszalépett, azóta pedig bujkál, Dávid Ibolyának pedig ismét nincs riválisa az elnöki székért vívott harcban. "Komoly szolgálat, amiért nyilván hálás" - tette hozzá.

"Mindig működik"

Szilvásy György rögtön az ügy kirobbanása után összehívta a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülését, ahol először számolt be arról, hogy internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózat után nyomoz a Nemzetbiztonsági Hivatal. Szerinte a titkos hálózat működtetői az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó kormányzati szervek információs rendszerébe is megpróbáltak behatolni, "veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".

Horváth József erre mindössze annyit mondott: az ország fenyegetettségét bármikor bedobhatja a politika, mindig működik. Tagadta, hogy cége behatolt volna bármely szervezet informatikai rendszerébe, ugyanakkor szerinte egyes cégeknek akár milliárdos megbízásokat is jelenthet, ha a veszélyre hivatkozva - ahogy azt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter is említette - fejlesztenék a legnagyobb állami szervek informatikai, illetve biztonsági rendszerét. Horváth ugyanakkor elismerte, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztésére folyamatosan szükség van.

Az egykori elhárítási tiszt szerint az sem véletlen, hogy éppen most robbant ki a botrány, hiszen mint mondja, sok múlik az időzítésen. "Zajlott az MDF elnökválasztása, közeledett az öszödi beszéd kiszivárgásának évfordulója, majd október 23-a" - jegyezte meg Horváth, aki szerint tulajdonképpen még bármi előkerülhet. Az egykori NBH-s vezető nem tartja kizártnak, hogy a lakásán és az UD-nél tartott házkutatás során - állítása szerint - megfelelő azonosítás nélkül lefoglalt számítógépes adatállományt utólag bárki manipulálhatja, mint mondta, "elég, ha néhány levelet ráraknak egy CD-re". Horváth arról is beszélt az [origo]-nak: pár nappal a házkutatás előtt észrevette a "mozgást" maga körül, kiszúrta, hogy követik. Nem tulajdonított azonban neki különösebb jelentőséget, hiszen mióta nyugdíjba küldték az NBH-tól, "a szakma íratlan szabályai szerint" ez időről időre megesett.

Megmaradt a kapcsolat az egykori főnökökkel

Kedden Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere elismerte, hogy ő és elődje, Kövér László is rendszeresen kapcsolatban állt Horváth Józseffel. A fideszes politikus azt mondta, hogy három-négy havonta "szoktak telefonon beszélni" az UD Zrt. vezetőjével. Kérdésünkre ezt Horváth megerősítette, ahogy azt is, hogy kizárólag biztonságpolitikai kérdésekről esett szó közöttük. Mindkét politikussal még akkor került kapcsolatba, amikor a Fidesz-kormány idején - egy ismerősének az ajánlására - bekerült a titkosszolgálatokért felelős miniszter mellett dolgozó szakértői stábba. Fél évig készített elemzéseket a minisztériumban, amelynek élén akkor Kövér László állt, az államtitkári posztot pedig - a később miniszterré előlépő - Demeter Ervin töltötte be. Utána kinevezték az NBH főigazgató-helyettesének, így visszatért a szolgálathoz, de ennek ellenére, mint mondja, ettől kezdve sokan azt pletykálták, hogy a Fidesz embere. "Én csak egy fegyelmezett katona vagyok" - jelentette ki Horváth az [origo]-nak.

A Fidesszel állítása szerint más kapcsolata nem volt, ennek ellenére így utólag érthetőnek tartja, hogy a 2002-es kormányváltáskor azonnal eltávolították az NBH vezetéséből, hiszen "aki a miniszter tanácsadója volt, az biztosan bizalmi ember". Így mennie kellett, pedig - mint mondja - "talán ma is az NBH egyik vezetője lehetne". Hozzátette, nagyon szerette a munkáját, mert "olyan, mint a kábítószer".

Horváth szerint nincs valóságalapja, hogy egy polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot irányítva érintkezett az ellenzéki politikusokkal. Mint mondta, egy ilyen szervezet létrehozásához és működtetéséhez rengeteg pénz és szakemberek kellenének, és még ha a háttér rendelkezésre állna is, egy Magyarország méretű országban mindez hamar kiderülne. Horváth nem tagadta, hogy elhárítási tisztként, majd üzletemberként speciális szakértelemmel és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, de állítja, hogy az UD-nek nincs köze semmilyen titkos hálózathoz. Mint mondta: "nekem nincsenek szamurájaim".

Horváth szerint bármi áll is az adatgyűjtési ügy hátterében, a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentéssel elindult büntetőeljárás akár évekig is elhúzódhat. Még ha tisztázza is magát, többet nem lehet olyan beosztása, amihez az úgynevezett C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás kell - állította. Az őt ért híresztelések miatt több kártérítési pert is indított olyan médiumok ellen, melyek szerinte lejáratták a céget azzal, hogy illegális adatszerzést végző, titkos hálózatként tüntették fel.