Nyomoz az ügyészség is az adatgyűjtési ügyben

A rendőrség után, az ügyészség is nyomozást rendelt el az adatgyűjtési ügyben, még pedig a botrányba keveredett cég, az UD Zrt. egyik tulajdonosának feljelentése alapján. A cégvezető ügyvédje szerint azt kellene kideríteni, ki vette fel a nyilvánosságra került telefonbeszégetéseket, mert ettől függően magántitoksértésről, vagy akár államtitoksértésről is szó lehet.

Jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett magántitok jogosulatlan megsértése miatt nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség az adatgyűjtési ügyben Tóth Jánosnak, az UD Zrt. résztulajdonosának feljelentése alapján - közölte kedden Futó Barnabás, Tóth ügyvédje. A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult. Nem sokkal ezt megelőzően, kedden Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője még azt mondta az [origo]-nak, hogy egyedül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomoz az adatgyűjtési ügyben, ügyészségi nyomozás viszont nincs folyamatban.

Az ügyben még szeptember 15-én tett feljelentést az ügyvéd Tóth János nevében. Akkor Futó Barnabás ezt azzal indokolta: Tóth szerint nem az UD készítette azt nyilvánosságra került hangfelvételt, amelyen ő és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója hallható, "tehát valamilyen lehallgatás történhetett". A feljelentéssel azt akarták elérni, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja meg, ki készíthette a hangfelvételt, amelyet végül Dávid Ibolya MDF elnökhöz került.

Futó kedden hozzátette: a felvétel nyilvánosságra hozásához a beszélgetés egyik résztvevője sem járult hozzá, ezért ez jogellenes volt. Szerinte továbbra is kérdéses, hogy ki vette fel a beszélgetést, amennyiben az NBH, úgy az államtitoksértés gyanúja is felmerül. A nyilvánosságra került hangfelvétel miatt korábban a beszélgetés másik résztvevője, Csányi Sándor is azt mondta, hogy jogi lépéseket tervez.

Többen feljelentést tettek

Az adatgyűjtési botrány kibukása után elsőként Dávid Ibolya, az MDF elnöke tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, mert az egyik nyilvánosságra került hangfelvétel szerint adatokat gyűjtöttek róla. A Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án elutasította ezt a feljelentést azzal az indokkal, hogy nem figyelték meg Dávid Ibolyát, legfeljebb készültek rá. Az MDF elnöke panaszt tett a döntés ellen. A panasz jelenleg a Legfőbb Ügyészség elbírálására vár - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Hétfőn tette meg feljelentését a Legfőbb Ügyészségen Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és jogi kabinetvezetője hivatali visszaélés és "hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés" miatt a titokminiszter ellen. Répássy szerint Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter törvényes felhatalmazás, illetve az érintett személyek hozzájárulása nélkül kezelte a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó titkos információgyűjtéssel beszerzett, lehallgatott telefonbeszélgetéseket.

Szilvásy szeptember 25-én jelentette be, hogy átadott "durván harminc" hangfelvételt a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak abból a több mint száz hanganyagból, amelyek az UD Zrt. vezetőinek lehallgatása során készültek. A Fidesz ugyanezen a napon nyilvánosságra hozott ezek közül több felvételt, melyeken Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok beszélnek Horváth Józseffel, az UD Zrt. vezetőjével. Répássy már ekkor azt mondta, hogy az ügyészséghez fog fordulni.

Demeter Ervin ezután - Répássyt megelőzve - feljelentést tett hivatali visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen. Az ügy a Központi Nyomozó Főügyészséghez került - mondta el az [origo]-nak a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóreferense, Fazekas Géza. Demeter ügyében a múlt héten feljelentés-kiegészítést rendeltek el. A Répássy feljelentésében foglaltakat még vizsgálja az ügyészség.

Feloldott titkosítás

Míg Szilvásy harminc körüli hanfelvétel átadásáról beszélt, pénteken már 35 lehallgatott telefonbeszélgetést töltött fel egy ismeretlen, januspannonius68 nevű felhasználó a Youtube internetes videómegosztó oldalra. A felvételek másnap délután eltűntek az internetről. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény kimondja, hogy az NBH által végzett lehallgatás - titkos információgyűjtés - során beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.

Az [origo] megkereste Szilvásy György sajtótitkárságát azzal a kérdéssel, hogy melyik jogszabályi rendelkezés alapján oldotta fel a miniszter az államtitoknak minősülő felvételek titkosságát. A sajtótitkárság kedd délután elküldött válasza szerint a feloldás jogalapja az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvénynek az a bekezdése volt, amely kimondja: "meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn". Az [origo] most arra a kérdésre várja a választ a titokminiszter sajtótitkárságától, hogy miért nem álltak fenn a konkrét esetben az államtitokká minősítés törvényi feltételei, melyik feltétel hiányzott.