Negyedszer is nekifut a kormány a gyűlöletbeszéd-törvénynek

Három alkotmánybírósági elutasítás sem vette el a kormány kedvét attól, hogy törvénnyel vegye fel a harcot a gyűlöletbeszédként emlegetett megnyilatkozásokkal szemben. A kormány legújabb javaslata szerint azt kellene a bíróság előtt bebizonyítani, hogy az egyént valóban sérelem érte a nemzeti vagy vallási csoport egészét ért támadás miatt.

Nem adja fel a kormány, negyedszer is nekifut a gyűlöletbeszéd jogi szabályozásának és az erről szóló törvényt be is nyújtotta a parlamentnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) eddig három próbálkozást dobott vissza: 2003-ban és idén, februárban a büntető törvénykönyv (Btk.), tavaly októberben pedig a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával próbálkozott a kormány, de a testület mindhárom kísérletet alkotmányellenesnek minősítette.

A legújabb törvényjavaslat "az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról" címet viseli. A tervezet ugyan külön jogszabályként lépne életbe, de logikájában a tavalyi Ptk. módosítását követi, vagyis a gyűlölködő beszéddel megsértett csoportok tagjainak adna lehetőséget arra, hogy a bíróságtól kérjenek elégtételt.

Az Ab többek közt azért nyilvánította alkotmányellenesnek júniusban ezt a megoldást, mert úgy látta, a törvény nem szabályozta egyértelműen, ki perelhet. Ha például valaki úgy gondolta volna, hogy ő zsidó, az feljogosította volna arra, hogy kártérítést követeljen minden, szerinte antiszemita megnyilvánulásért. Az Ab szerint ez alapján olyan sok kártérítési per indulhatott volna, ami akaratlanul is öncenzúrához, így a véleményszabadság korlátozásához vezetett volna.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szándéka szerint az új javaslat kijavítaná a hibát: az perelhetne, akinek személyhez fűződő jogait - például jó hírnév, emberi méltóság vagy becsület - sérti a csoportot ért, "céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő" kijelentés. A nemzeti, etnikai, vallási vagy szexuális kisebbséget ért támadás miatt az egyént ért sérelmet a bíróság előtt kellene bizonyítani. A perben a sértegetőnek is lehetősége lenne igazát védeni például azzal, hogy a cigányságra tett megjegyzései nem hátrányosak az őt perlő roma személy számára.

A korábbi elképzelésekkel szemben az új törvény nem adna lehetőséget anyagi kártérítés követelésére. A bíróság mindössze a jogsértés tényét mondhatja ki, megtilthatja a további sértegetést, illetve kötelezheti az alperest, hogy tegyen közzé bocsánatkérést. Az IRM külön eljárási szabályokat is alkotna az ilyen perekre: a keresetet a sérelmezett kijelentést követő 30 napon belül be kellene nyújtani, kizárólag a Fővárosi Bíróság lenne illetékes, amelynek minden, ugyanarra a megnyilatkozásra vonatkozó keresetet egyesítenie kellene.

A tervezetet kedden tárgyalta meg a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottsága, amely 9 szocialista igen és 9 ellenzéki nem szavazattal nem találta általános vitára alkalmasnak (a testület SZDSZ-es tagja nem volt jelen) azt. Bírálták a javaslatot az ülésen megjelent civil jogvédők is: Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programkoordinátora szerint a tervezet csak bizonyos csoportok védelmét rendeli, megfeledkezik például a fogyatékosokról vagy bizonyos betegségekben szenvedőkről.

Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője pedig többek közt azt kifogásolta, hogy a tárca nem adott lehetőséget a javaslat előzetes egyeztetésére, arról csak akkor értesültek, amikor az IRM benyújtotta a szöveget az Országgyűlésnek. Gadó Gábor szakállamtitkár ezt azzal magyarázta, hogy álláspontjuk szerint a jelenlegi tervezet szerves folytatása a korábbiaknak, amelyekről már többször egyeztettek a civil szervezetekkel.