Mintegy 11,5 millió forint kártérítésre kötelezte az államot a Fővárosi Bíróság a Papa néven ismertté vált Sándor István nyugalmazott rendőrtiszt javára. A volt rendőr azért nyújtott be keresetet, mert hat hónapot töltött előzetes letartóztatásban egy, az olajügyek felderítéséhez kapcsolódó, máig államtitkot képező ügyben. Sándort hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással vádolták, de végül felmentették.
A Fővárosi Bíróság döntésének csak a rendelkező részét hirdette ki a nyilvánosság előtt, az indokolás zárt ajtók mögött hangzott el, ahogyan az egész polgári-, illetve a korábbi büntetőeljárás is így zajlott. Sándor ügyét korábban 85 évre titkosították, ezért lett a polgári eljárás is titkos. A Fővárosi Bíróság hétfői döntése nem jogerős, az ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.
A büntetőperben többek közt között vesztegetés, hivatali visszaélés, hamis tanúzás és közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség. A vád szerint Sándor mint az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatósága egykori magas rangú felderítő tisztje 1997-ben egy, az Energol-ügyben később megvádolt vállalkozóhoz kapcsolódó akcióban "konstruált rendőri intézkedést" hajtott végre, majd arról valótlan tartalmú jelentést készített.
Az ügyben 2004 februárjában született elsőfokú, felmentő ítélet. A bíróság akkor is csak a rendelkező részt hirdette ki nyilvánosan, az indoklást akkor sem hallhatta a sajtó. Egy évvel később, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi felmentő ítéletet, és Sándort hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 2006 decemberében helyt adott a volt rendőr felülvizsgálati kérelmének, és az összes vád alól felmentette. Sándor István ezt követően nyújtott be kártalanítási keresetet a magyar állammal szemben.