Fáj a fejünk, de dolgozik bennünk az életösztön

Bizalmatlan, értékvesztett és már meg sem próbál előre tervezni a magyarok többsége -derül ki a Magyar Lelkiállapot 2008 tanulmánykötetből. A középkorú nők sokkal boldogtalanabbak, mint a velük egykorú férfiak. Viszont sokkal inkább számíthatunk egymás segítségére, mint korábban, ami azt mutatja: életképesek vagyunk. Állítólag nagy az igényünk a megegyezésre is.

"Az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat" - a magyarok 69 százaléka ért egyet ezzel az állítással a Magyar Lelkiállapot 2008 tanulmánykötetben ismertetett reprezentatív felmérés szerint. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kiadványa a több mint négyezer ember megkérdezésével készült, utánkövetéses vizsgálat alapján megállapítja: nőtt a bizalmatlanság és az értékvesztés Magyarországon az utóbbi években.

2002-ben még csak az emberek fele gondolta úgy, hogy "senki sem törődik azzal, mi történik a másikkal". 2006-ban ez az arány már 81 százalék volt. Míg négy évvel korábban csupán minden második ember vallotta, hogy "legbiztosabb nem bízni senkiben", 2006-ra 70 százalékra ugrott az arányuk.

A kutatás szerint a rivalizálás is egyre több emberre jellemző, 2006-ben már minden harmadikra. Nőtt a társadalom értékvesztése, az anómia is. Sokan úgy vélik, hogy csak szabálysértő eszközökkel lehet jó életkörülményeket elérni.

Négy év alatt 52-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint "az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni". 2002-ben az emberek 66 százaléka, 2006-ban viszont már 75 százaléka érezte úgy, hogy alig tud eligazodni az élet dolgaiban, és a négy év elteltével 72-ről 82 százalékra ugrott azok aránya, akik már nem tudják, miben higgyenek, mert szerintük olyan gyorsan változnak a dolgok.

Ahogy az anómia és a bizalmatlanság nőtt, a depressziós tünetegyüttes előfordulása is gyakoribb lett, az emberek 20 százaléka szorulna kezelésre emiatt. Ez a probléma súlyosabban érinti a férfiakat, mint a nőket. Értékhiánnyal, negatív érzelmekkel az alacsony jövedelműek és a rokkantnyugdíjasok küzdenek leginkább.

A gazdagságra vágyók hajlamosabbak a depresszióra

A kutatók szerint a barátoktól, rokonoktól, partnertől várható támogatás mértéke emelkedett, így kompenzálta a társadalom a kedvezőtlen folyamatokat. "Ez biztató jele a magyar társadalom életképességének" - állapítják meg a Magyar Lelkiállapot 2008 tanulmánykötet szerzői.

Az értékrendet vizsgáló felmérés szerint a magyarok számára az egészség és a fejlődéssel, kapcsolatokkal összefüggő célok a legfontosabbak. Minél hátrányosabb helyzetben van azonban valaki, annál jobban felértékelődnek számára az anyagi célok, a gazdagság. A gazdagságot legfontosabb értékként kezelők csoportjában nagyobb valószínűséggel jelentkeznek depressziós tünetek. A kutatás szerint a magyarokat leggyakrabban kínzó testi tünet a mozgásszervi panasz, a fáradtság és energiahiány, valamint a fejfájás.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok leginkább előreláthatóságra, állandóságra, biztonságra vágynak. A konfliktusokat megpróbálják elkerülni, nagy az igényük a konszenzusra. A magyar kultúrára a rövid távú gondolkodás jellemző, az emberek a jelenre, legfeljebb a közeli jövőre koncentrálnak. Magyarországon még mindig az individualista értékrend az uralkodó a nyugati országokhoz hasonlóan, bár az utóbbi években érezhető volt egy enyhe elmozdulás a kollektív értékek felé.

A tanulók és a kismamák boldogabbak

A kutatók arra is rákérdeztek egy 1-től 10-ig terjedő skálával, mennyire érzik magukat boldognak az emberek. Azt figyelték, ki ad 5-nél magasabb pontszámot erre a kérdésre. Összességében az emberek 72 százaléka esett ebbe a csoportba: a férfiak 75, a nők 69 százaléka. Az életkor jelentősen befolyásolja a nőket abban, boldogok-e. 40 alatt több nő vallja magát boldognak, mint férfi, viszont a 40. és a 69. év között a nők sokkal kevésbé boldogok. "A boldogság legfontosabb meghatározója az élet értelmébe vetett hit, valamint az önhatékonyság, kompetenciérzés volt" - olvasható a kötetben.

Ugyanakkor az eredmények szerint a boldogság nagyban függ attól is, dolgozik-e a megkérdezett. A legboldogabbak a tanulók és a gyerekükkel otthon lévő kismamák voltak, a közalkalmazottak pedig jobban érzik magukat, mint a vállalkozók. Befolyásolja a boldogságérzetet a vagyon, a társaság és a sportolás is, idős korban pedig nagy súlya van a saját ingatlantulajdonnak - egy kiskertnek, saját háznak.

2002 óta nőtt, 2006-ban 32 százalék volt a maguk módján vallásosak aránya. A magasabb végzettségű fiatalok körében emelkedett a transzcendeciát elfogadók száma, de ennek a korosztálynak a halálfélelme sokkal erősebb, mint az idősebbeké.

A nők kevésbé értik meg az öngyilkosságot

A kutatók vizsgálták az öngyilkossággal kapcsolatos attitűdöket is - Magyarországon először készült országosan reprezentatív vizsgálat ebben a témakörben. Kiderült, hogy általánosságban keveset tudnak az emberek erről a témáról. 16 eldöntentő, igaz-hamis állítás közül csak 2 akadt, amire legalább 75 százalék helyes választ tudott adni.

A válaszadók 21,9 százaléka fogadja el az öngyilkossághoz való jogot, és ért egyet azzal, hogy "ha valaki öngyilkos akar lenni, az az ő dolga, nem kell beleszólni". Ha súlyos és gyógyíthatatlan betegségeben szenvedne, a magyarok 38,5 fontolóra venné, hogy megölje magát. A nők és a magasabb végzettségűek az átlagnál elutasítóbbak az öngyilkossággal szemben. Akik olyan régióban élnek, ahol nagyon magas az öngyilkossági ráta, szintén kevésbé hajlamosak elfogadni az öngyilkossághoz való jogot.