Nem akarnak nyitott ablakot látni a NATO vezetői

Kötetlen és épp ezért izgalmas lehet a NATO védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos budapesti találkozója. A házigazda magyar küldöttség várhatóan egy olyan tervezettel áll majd elő, amelyik alapján kevesebb pénzbe kerülnének például számunkra a külföldi katonai missziók. A volt vezérkari főnök szerint a találkozó rendezési joga elismerés, a nemzetvédelmi egyetem igazgatója szerint viszont egyszerűen hozzá kell szoknunk az ilyen szintű eseményekhez. A találkozó miatt a belváros Lánchíd és az Erzsébet híd közötti egy részét hermetikusan lezárják. 

Több konkrét javaslattal is előrukkol Magyarország a NATO védelmi minisztereinek találkozóján, amelyet október 9-10-e között rendeznek Budapesten - mondta keddi sajtótájékoztatóján az [origo] kérdésére Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője. Ilyen szintű találkozót először rendeznek Budapesten, mióta az ország 1999-ben csatlakozott a katonai szövetséghez.

Bocskai szerint Magyarország javasolni fogja például, hogy a NATO alakítsa át az afganisztáni missziók finanszírozási módját. Jelenleg minden ország maga fizeti az általa fejajánlott csapatok költségeit. Ez a módszer azokat az országokat érinti hátrányosan, amelyek kis számú haderővel vannak jelen az országban, mivel a járulékos költségek, például az ellátás, a szállítás drága és így egy kislétszámű csapatot működtetni arányaiban nagyobb luxus.

Magyarország azt fogja felvetni a védelmi miniszterek előtt, hogy a tagállamok egy közös alapba fizessenek be pénzt a felajánlott katonák száma szerint, a NATO pedig ebből fizesse a missziókat. A javaslattal többek között Magyarország is jobban járna anyagilag.

A házigazda szava fontos

Magyarország házigazdaként befolyásolhatja, miről tárgyaljanak a NATO-tagok miniszterei - érzékeltette a találkozó jelentőségét Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem igazgatója.

Szenes Zoltán, egykori vezérkari főnök az [origo]-nak azt mondta: a találkozó kiváló lehetőség arra, hogy a számunkra fontos témákat tegyünk le az asztalra. Budapesten ugyanis informális találkozó lesz - évente két formális és két informális tanácskozást tartanak a védelmi miniszterek -, ahol döntési kötelezettség nincs, így jóval kötetlenebb, oldottabb hangulatú a tanácskozás. Szenes szerint az ilyen találkozókon kerülnek felszínre az igazán érdekes kérdések. A tanácskozáson előkészített témákról majd az évi végi brüsszeli ülésen döntenek a miniszterek. (A NATO fontosabb intézményeiről lásd keretes írásunkat.)

A találkozó egyben elismerés Magyarországnak, mivel a helyszín kiválasztással dől el. A volt vezérkari főnök szerint azért kaphattuk mi a rendezési jogot, mert a NATO tavaly év végén úgy döntött, Pápán lesz a szövetség stratégiai légi szállítási flottájának a bázisa. A bázison 4 darab C-17-es szállítógépből álló flotta állomásozik majd, amelynek az iraki és az afganisztáni missziók ellátásában lesz kulcsfeladata. A bázisról a HM szerint szó lesz a csúcson is.

Szenes szerint az elismerés annak is köszönhető, hogy Magyarország a hagyományos - egészségügyi, logisztikai - felajánlásai mellett, egyre veszélyesebb feladatokban is részt vesz. Magyarok vették át októbertől a kabuli katonai reptér irányítását, valamint egy lövész zászlóalj kiképzésében is részt veszünk majd. Tálas Péter ezzel szemben úgy véli, nem különösebben nagy diplomáciai bravúr, hogy Budapesten lesz a találkozó: egy NATO-, EU-tagállamnak az ilyen csúcstalálkozókhoz hozzá kell szoknia.

Hét vezető

Csütörtök-pénteken összesen 42 ország delegációja érkezik Budapestre. A 26 tagállam, a két tagjelölt - Albánia, Horvátország - küldöttsége mellett többek között olyan nem NATO-tagállamok képviselői is részt vesznek a talákozón, amelyek alakulatokat küldtek Afganisztánba.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint hét olyan védett vezető érkezik a magyar fővárosba, mint például az Egyesült Államok elnöke. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az [origo]-nak azt mondta: a különösen védett személyek közé tartozik a NATO főtitkára, az amerikai, a brit, a francia, a német, az afgán és a török delegáció vezetője.

Pirossal a lezárt rész

A találkozó miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell számítani a fővárosban. A tanácskozást a Marriott, a Sofitel és az Intercontinental szállodában tartják, ezért hermetikusan lezárják a belváros egy részét, az Eötvös tér - Dorottya utca - Vörösmarty tér - Váci utca - Régi posta utca - Petőfi tér - Március 15. tér által határolt szakaszon. A delegációk miatt útlezárások lesznek a ferihegyi gyorsforgalmi úton, valamint csütörtökön az Andrássy úton is. A nagyjából a Lánchíd és Erzsébet híd közötti, valamint a Dunától körülbelül a Vörösmarty tér magasságáig terjedő városrészt kordonokkal, rácsokkal zárják le. (A korlátozásokról itt olvashat részletesen.)

A lezárt területre a lakók és az ott dolgozók négy áteresztő ponton juthatnak be. A Köztársasági Őrezred azonban azt is kérte, hogy az épületek ablakait - többek között, amelyek a Mariott szállodára néznek - a találkozó alatt tartsák csukva. Az V. kerületi önkormányzat kedden közleményben tiltakozott ez ellen, arra hivatkozva, hogy a friss levegőhöz mindenkinek joga van. Az ORFK szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsoltban azt mondta: nem részesül súlyos retorzióban, aki nyitva felejti az ablakot.