Belső vizsgálatot indított a Szegedi Tudományegyetem klinikai központja annak a huszonéves német orvostanhallgatónak az ügyében, aki a Délmagyarország című napilap információi szerint hantavírus-fertőzés következtében hunyt el a belgyógyászati intenzív osztályon - közölte szerdán a szervezet vezetése. A medikus hétfőn halt meg. Amíg a vizsgálat le nem zárul - várhatóan egy hétig -, nem nyilatkozik az ügyben a Klinikai Központ.
A vírusról Tombácz Zsuzsanna, a Csongrád Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályának vezetője elmondta, hogy magas lázzal jár, és vérzéses folyamatokat indít el különböző szervekben. A vírus Magyarországon is megtalálható, évente hat-nyolc eset fordul elő a statisztikák szerint.
A vírust a rágcsálók hordozhatják szervezetükben, akár tünetmentesen is. Különböző váladékokon keresztül jut ki a szervezetükből, külső környezetbe kerülve pedig beszárad, és a légtérbe porlik. Az emberi testbe a légutakon keresztül jut be. Emberről emberre általában nem terjed.
A vírusfertőzésnek több típusa van, de elsősorban két szervre terjed ki. Az egyik a vesét károsítja, a másik a tüdőt. A vesét érintő fertőzés enyhébb lefolyású, halálozási aránya 2-3 százalék, míg a tüdő érintettségénél ez 50-60 százalékos.
A vesemegbetegedést okozó típus magas lázzal, fejfájással, borzongással jár, majd testszerte kialakulnak a hajszálér-bevérzések. Pár nap után eléri a vesét, ennek következtében a betegek dialízisre szorulnak.
Sokkal súlyosabb a tüdőt érintő változat. Ez is magas lázzal, fejfájással, köhögéssel kezdődik, és súlyos tüdővizenyő alakul ki. Ha ezt nem sikerül megszüntetni, a légzőfelület teljes elpusztulása miatt beáll a halál.
Magyarországon inkább a vesét károsító forma fordult elő, azonban tíz éve nem találkoztak a Dél-Alföldön a betegséggel, amelyet kötelező bejelenteni a szakhatósághoz.