Vas János pénteken kilépett az MDF parlamenti frakciójából és a továbbiakban független képviselőként dolgozik - tájékoztatta Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága ügyvezetője az MTI-t. Vas kilépését az Országgyűlés sajtóosztályán megerősítették az [origo]-nak, mint mondták a képviselő péntek délelőtt személyesen tájékoztatta Szili Katalin házelnököt arról, hogy a jövőben független képviselőként folytatja munkáját. Szili Katalin tudomásul vette Vas kilépését.
Az MTI elérte Vas Jánost, de egyáltalán nem kívánt nyilatkozni. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közleményben reagált, amelyben többek közt azt írja, "megdöbbenéssel és sajnálattal veszi tudomásul", hogy Vas János "engedve a külső nyomásnak" kilépett a frakcióból, amit Dávid a politikai életbe beavatkozó oligarcháknak tulajdonít. Ennek kapcsán Dávid utal az adatgyűjtési ügyre, amelyben felmerült az ő neve is egy telefonbeszélgetés során, amelyet az ügy főszereplőjévé váló UD Zrt. egyik vezetője és Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója között zajlott.
Próbáltak új tagot találni
A házszabály szerint egy képviselőcsoport megszűnik, ha tagjainak száma tíz fő alá csökken. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a képviselőcsoport eleve 10 fő alatti létszámmal jött létre. Az MDF-re azonban ez a kitétel nem vonatkozik, mivel a frakció 11 taggal jött létre. Először Almássy Kornél hagyta el a frakciót szeptemberben, miután összefüggésbe hozták az adatgyűjtési üggyel. Almássy Vashoz hasonlóan függetlenként folytatja munkáját.
A házszabály kimondja, hogy ha egy képviselőcsoport megszűnik, akkor ezt a frakció volt vezetőjének - az MDF esetében tehát Herényi Károlynak - kell haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. Ha ezt a határidőt elmulasztja, akkor az Országgyűlés elnöke hivatalból állapítja meg a képviselőcsoport megszűnését. Azt viszont semmi nem zárja ki, hogy ez idő alatt újabb képviselőt vegyenek fel a frakcióba, amelynek létszáma így ismét elérheti a tíz főt, és ebben az esetben mégsem szűnik meg.
A két volt fideszes, jelenleg független képviselő egyike sem akar beülni az MDF-frakcióba. Tóth András azt mondta, megkeresték az MDF-től, de elutasította az ajánlatot. Lengyel Zoltánt nem keresték meg hasonló ajánlattal, de azt modta, nem is csatlakozna a megszűnés előtt álló képviselőcsoporthoz. A harmadik független Almássy, azonban neki legalább fél évig függetlenként folytatnia munkáját, ráadásul a viszonya nagyon elmérgesedett az MDF vezetésével. Független képviselő Gyenesei István önkormányzati miniszter is, de az ő belépése kizárható.
Arra a házszabály szerint lehetőség van, hogy a pártok képviselőcsoportjain kívül - más, például szakmai, területi csoportok alakuljanak a "képviselői tevékenységgel összefüggő célra", ezek azonban nem minősülnek frakciónak.
Kiesnek a bizottságokból, nem jár a pótlék
A házszabályban alapján az MDF eddigi, országgyűlési bizottságokban elfoglalt helyei szintén megszűnnek, a bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása is véget ér a képviselőcsoportjának megszűnésével. A bizottsági helyek eloszlása az országgyűlés megalakulása után, a parlamentbe bejutott pártok megállapodása alapján dől el. Előfordulhat, hogy a többi frakció újraosztaná a bizottsági posztokat, hiszen a mostani rendszerben az MDF még frakcióként kapta a helyeket.
Ez az MDF-es képviselők számára egyben azt jelenti, hogy többféle pótléktól is elesnek. Egy frakcióvezető például 278 280 forintot, egy frakcióvezető-helyettes 231 900 forintot kap. A bizottsági munkáért az első bizottságban 162 330 forint jár a képviselőnek, míg ha valaki egy második bizottságban is tag, ezért 57 975 forintot kap havonta.
A többek között az Országgyűlés üléseinek napirendjéről döntő házbizottságban automatikusan a frakciók vezetői vesznek részt a házszabály szerint. Van azonban jogi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés elnöke a házbizottság tagjain kívül másokat is meghívjon az ülésre, vagyis Szili Katalin meghívása esetén Herényi Károly továbbra is részt vehetne a házbizottság munkájában.
A házszabály szerint az Országgyűlés tisztségviselőinek - vagyis elnökének, alelnökének és jegyzőjének - is megszűnik a megbízatása abban az esetben, ha a frakció megszűnik. Ez egy MDF-es jegyzőt érint, Pettkó András jegyzői megbízatása ezzel véget ér.
Az irodákat és az alkalmazottakat is elvesztik
Az MDF anyagilag sokat veszít, ha megszűnik a frakciója: a frakciók a házszabály alapján pénzt kapnak működési költségeik fedezésére, amelytől így elesnek. A képviselőcsoportok alapesetben ugyanis az Országgyűlési Hivatalon keresztül részükre elkülönített költségvetési keretből gazdálkodnak, ebből teljesíthetnek kifizetéseket.
Az MDF - mint ellenzéki frakció - jelenleg 25 képviselő utáni alapdíjat, és mindegyik saját frakciótagja után az alapdíj 0,6 százalékát kapja. A képviselői alapdíj 231 900 forint, vagyis ez az összeg több mint hatmillió forint. A szabályok szerint független képviselőknél ugyanez az arány 0,75 százalék, vagyis ha együtt is maradna az MDF mostani frakciója, összesen nagyjából 7 képviselő alapdíjának megfelelő összeget kapnának havonta a működésre.
Parlamenti frakciónként 13 dolgozó bérét finanszírozza a hivatal, viszont - mivel a foglalkoztatottak száma nem lehet több a képviselőcsoport létszámánál - az MDF-frakciónál jelenleg 10 ember dolgozik, akiket az Országgyűlés finanszíroz. Az MTI úgy tudja, ők átlagosan fejenként bruttó 330 ezer forintot keresnek. A frakciónak a parlamentben és a képviselői irodaházban is vannak irodái, amelyeket valószínűleg szintén nem tarthatnak meg, ha megszűnik a képviselőcsoport.
Frakciók pengeélen
Az Antall-kormány idején, amikor a kisgazda frakció egy része nem volt hajlandó elhagyni a koalíciót Torgyán József pártelnök vezényszavára, akkor a pártelnök 33 képviselőt kizáratott a pártból, aminek következtében a pártnak megszűnt a frakciója. Több alternatív Kisgazdapárt is alakult ezek után, az 1994-es választásokon a Torgyán vezette FKgP bejutott a parlamentbe. A 2002-es választásokon Torgyán a Fidesszel lépett szövetségre. Ebben a ciklusban újabb kizárás-hullám jött a kisgazdáknál, sokáig azt se lehetett tudni, ki a párt legális elnöke. A frakcióból kizártak nagy része átlépett a Fideszbe.
A MIÉP-frakció is majdnem megszűnt 1999-ben, amikor a frakció létszáma 13 főre csökkent. Végül azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a 15 főnél kisebb létszámú párt is hozhat létre frakciót az Országgyűlésben, ha rendelkezik a területi pártlistára leadott szavazatok több mint öt százalékával, így a MIÉP-frakció megmenekült.