Gripen-ügy: játssza a hülyét a minisztérium

Vagy a bíróságon, vagy korábbi közleményeiben, vagy az [origo]-nak küldött válaszában hülyének tettette magát a gazdasági minisztérium a Gripen vadászgépek vásárlásáért cserében Magyarországon végrehajtott befektetésekkel kapcsolatban. Jogerős ítélet kötelezte a minisztériumot, hogy adja ki a befektetésre vonatkozó adatokat. Ezután 14 cég nevét kaptuk meg a tárcától, pedig a perben még 80 szerződést emlegettek, közleményeikben pedig feltűnnek olyan cégek is, amelyek a részünkre küldött válaszban nem szerepelnek.

Tizennégy cég nevét tartalmazza az a lista, amelyet a gazdasági minisztérium (korábban GKM, jelenleg NFGM) juttatott el az [origo]-hoz múlt pénteken. A listát azután küldte a minisztérium, hogy szeptember elején a másodfokú bíróság jogerősen kimondta: ki kell adnia a svéd Gripen repülőgépek vásárlásáért cserében Magyarországon végrehajtott befektetések (az úgynevezett ellentételezés) adatait.

A minisztérium jogi képviselőjének a listához küldött kísérőleveléből egyértelműen kiderül, hogy az alig több mint egytucatnyi cég felsorolásával részükről teljesítettnek tekintik a bíróság ítéletét. A minisztériumot képviselő ügyvéd úgy fogalmaz: "a Fővárosi Ítélőtábla (...) ítéletében foglaltak végrehajtásaként az alperes (a minisztérium - a szerk.) a mellékelten megküldött teljesítési listák kiadására adott részemre felhatalmazást". Az [origo] kérdésére a minisztérium kedden megerősítette, hogy az ellentételezésben részt vett valamennyi magyarországi cég nevét átadták.

Összevissza beszél a minisztérium

A probléma az, hogy a minisztérium korábbi közleményei szerint olyan cégek is részt vettek az ellentételezésben, amelyek a listán nem szerepelnek.

Nem szerepel a listán például az Orion Electronics, miközben az MTI korábbi híre szerint 2006 márciusában, egy újabb ellentételezési tétel jóváhagyásakor Szabó Sándor, a gazdasági minisztérium illetékes osztályvezetője a legújabb ellentételezési teljesítések között említette az Orion Electronics Budapest svéd autóipari exportját. Nem sokkal később egy másik közleményben a tárca közölte: "az ellentételezési program keretében 2006 elején egy újabb svéd cég, a Semcon létesített magyarországi leányvállalatot, amely autóipari tervező-fejlesztő, illetve tanácsadó tevékenységet végez". A Semcon sem szerepel azonban a 14 céget felsoroló listán.

Egy másik alkalommal - szintén az MTI korábbi híre szerint - azt közölték, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott kilencedik, 1,056 milliárd svéd korona - közel 112 millió euró - értékű Gripen-ellentételezési tételbe két új partner, a Camfil AB, valamint a Dometic Rt. teljesítését számítjak be. A Dometic Rt. szerepel a minisztérium által megadott listán, a Camfil viszont nem.

A minisztérium szerint a cégek azért hiányoznak az általuk küldött felsorolásból, mert az Orion Electronics teljesítéseit az ellentételezéseket jóváhagyó bizottság felülvizsgálta, és korábbi befogadó döntését visszavonta. A tárca szerint a Semcon és a Camfil nem nyújtott be teljesítési igényt. Ez azonban ellentmond a minisztérium közleményeinek, hiszen a Camfil kapcsán egyértelműen úgy fogalmaztak: jóváhagyták a cégre is vonatkozó tételt, és a teljesítést beszámították az ellentételezésbe.

A minisztérium által kiadott lista érdekes azért is, mert a per tárgyalásai során többször is elhangzott a minisztérium részéről, sőt, a minisztérium fellebbezésében is azzal érvelt, hogy az ellentételezésben közel 80 szerződésről van szó, ilyen mennyiségű adat áttekintése pedig nehézséget jelent a tárca számára. Az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a minisztérium képviselője szó szerint úgy fogalmazott: az [origo] "az ellentételezési bizottság által elfogadásra javasolt valamennyi teljesítés, azaz összesen 80 darab szerződés adatait kéri". A fellebbezéskor tehát a tárca még úgy látta, hogy 80 szerződés adatairól szól a per. Az [origo] újságírója keresetében egyértelműen úgy fogalmazott: "a kérdésem az volt, hogy a bizottság 191 milliárd forintból milyen ellentételezéseket fogadott el". Ehhez képest szerdán a minisztérium annyit közölt az [origo]-val: "a 14 cég esetében cégenként több ügylet került benyújtásra az ellentételezési bizottságnak".

Nem mondták meg a cégekre jutó összegeket

A bírósági ítélet kimondta, hogy a tárcának a magyar részről jóváhagyott teljesítések listáját kell kiadnia. A perben az [origo] újságírója azt kérte, tételesen hozzák nyilvánosságra az ellentételezésre vonatkozó adatokat. A minisztérium azonban kizárólag cégneveket jelölt meg, semmilyen cégekre lebontott teljesítési összeget nem árult el. A cégnevek mellé csatolt ugyan egy kimutatást arról, hogy az ellentételezési bizottság 2003 óta milyen összegeket hagyott jóvá összességében, de ezek az adatok már eddig is ismertek voltak, ráadásul ezek alapján beazonosíthatatlan, hogy melyik cég mit számolt el ellentételezésként, hogyan érvényesült a Gripen-szerződésben ígért exportélénkítés és gazdaságfejlesztés.

"Elképesztő, hogy a magyar állam, illetve egy közpénzből fenntartott minisztérium nem teljesíti a független bíróság jogerős ítéletét" - mondta Baltay Levente, a perben az [origo] újságírójának jogi képviseletét ellátó TASZ ügyvivője. "Az ítéletet pontosan kell végrehajtani, és végig egyértelmű volt, milyen adatok nyilvánosságra hozását kérjük: ki, mikor, mennyiért és hogyan vett részt az ellentétezésben, illetve a bizottság milyen teljesítéseket fogadott el" - mondta Baltay. A jogvédő szervezet ügyvédje szerint a közérdekű adatok elhallgatása bűncselekménynek is minősülhet.

Egy évig ment a per

A közel egy éve tartó jogi huzavona az után indult, hogy a gazdasági tárca nem adta ki az [origo] újságírójának a Gripen vadászgépek vásárlása fejében vállalt svéd ellentételezés adatait. Azt akartuk tudni, hol és hogyan fektették be azt a 191 milliárd forintot, amelynek magyarországi elköltését (beruházásokat, exportbővítést, vagyis gazdaságfejlesztést) a vadászgépek vásárlása fejében vállalták.

A svédeknek eredetileg 2015-ig kellett volna végrehajtaniuk az ellentételezést Magyarországon. Ezzel szemben már a határidő felénél, idén bejelentették, hogy a svéd partner teljesítette kötelezettségeit, de nem árulták el, hol fektették be ezt az összeget és mely magyar cégek számára teremtett exportlehetőséget a program.

Az adatok kiadásáért indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével februárban első fokon, majd szeptemberben másodfokon is az [origo] nyerte, mindkét bírósági ítélet kimondta: közérdekű adatokról van szó, amelyeket nem tarthat titokban a minisztérium. Ezért kötelezték - az időközben átalakult gazdasági tárca jogutódjaként - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, hogy 15 napon belül adja ki az ellentételezési program adatait.

Az Orbán-kormány 2001-ben döntött úgy, hogy az esélyesnek tartott amerikai F-16-os helyett svéd Gripen-vadászgépeket rendel a magyar légierő számára. Ezt utána több esetben is azzal indokolták, hogy - a katonai, műszaki szempontok mellett - gazdaságilag a svéd ajánlat volt a legkedvezőbb, hiszen a Gripen azt vállalta: a gépek árának 110 százalékát befekteti Magyarországon, illetve exportbővítési lehetőséget teremt magyar cégeknek. Két évvel később az MSZP-SZDSZ kormány közel duplájára emelte a szerződés értékét, amikor fejlettebb és a futamidő végén magyar tulajdonba kerülő gépeket rendelt.