Kedden név szerinti szavazással, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló MSZP-s indítványt, így februártól az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. A hosszú politikai huzavona után tető alá hozott fizetési kötelezettség azonban az [origo]-nak nyilatkozó adózási szakértők szerint kevés, inkorrekt, és azt érték el vele, hogy továbbra se kell számlával igazolni, mire költötték a költségeikre adott összeget.
Két eltérő intézmény összekeverésének tartja a költségtérítés 15 százalékos megadóztatását az Ernst & Young adószakértője, Vámosi-Nagy Szabolcs, aki korábban az APEH elnökhelyettese volt. "Ez vagy egy költségtérítés, és akkor számlával kell igazolni, mire fordította a képviselő, vagy jövedelem, akkor viszont a többi összevont jövedelemmel együtt, a másokra is érvényes személyi jövedelemadó-kulcsokkal kellene adózni utána" - mondta az [origo]-nak az adószakértő, aki szerint nincs olyan józan adózási-számviteli érv, amely a végül ellenszavazat nélkül elfogadott megoldást indokolná.
"Elfogadhatatlan és érthetetlen, hogy ezzel a döntéssel azt üzenték: a képviselőkre más, ráadásul a lehető legalacsonyabb adó vonatkozik" - tette hozzá Vámosi. A jelenlegi, mindenkire érvényes szabályok alapján jóval nagyobb mértékű adót kellene fizetniük jövedelmük után a képviselőknek, hiszen a személyi jövedelemadó 1 700 000 forintig 18 százalék, efelett 36 százalék, amihez további 4 százalékos adó is hozzáadódhat bizonyos összeghatár felett.
Az Országgyűlés honlapján nyilvánossá tett képviselői tiszteletdíjak alapján a magasabb, 36 százalékos kulcsot kerülték el így a képviselők, hiszen már a havi 231 900 forintos képviselői alapdíj - egyetlen plusz tisztség, bizottsági tagságért járó pótdíj nélkül - figyelembe vételével is a magasabb adósávba tartozik mindegyik képviselő.
Példaértékű lehetett volna
"Létrehozták a magyar adórendszer legalacsonyabb adókulcsát, illetve ezzel a képviselői költségtérítés lett a legkevésbé adóztatott jövedelem ma Magyarországon" - mondta Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a gazdaság kifehérítését hangoztató politikusok részéről az lett volna korrekt, ha a költségtérítésükkel tételesen elszámolnának, és esetleg azután az összeg után fizetnének jövedelemadót, amit nem tudnak számlával igazolni. "Jelen gazdasági, társadalmi helyzetben ez lett volna egyedül példaértékű a parlament részéről" - tette hozzá.
Az adókamara elnöke szerint a kedden elfogadott megoldás azt jelenti, hogy - bár továbbra is költségtérítésnek hívják - az alacsony, 15 százalékos adó levonása után, valójában már arra használja fel ezt az összeget a képviselő, amire akarja. Zara László hozzátette: már önmagában a tételes költségelszámolás elvetése is azt mutatja, hogy a képviselők ezt sokkal inkább pluszjövedelmüknek tekintik, mint a felmerülő költségeik fedezésére szolgáló keretnek. A magyar adószabályok szerint ugyanis a költségtérítés felhasználásáról számlát, bizonylatot kell bemutatni, ebben az esetben nem is számít jövedelemnek, hiszen a céljának megfelelően - például utazásra, étkezésre, szállásra - fordították.
Az [origo] az APEH-et is megkereste, Andrássi Jánosné osztályvezető sem tudott egyetlen ennél alacsonyabb, vagy legalább ilyen alacsony adókulcsot mondani. A 15 százalék egyedül a meghatározott foglalkozások esetén érvényes, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásnál (ekho-nál) fordul elő, de ott az adóalany 15 százalékos adózása mellett, a munkáltató is fizet további 20 százalékot. "Nincs akadálya, hogy a törvényhozók magukra nézve egy olyan kulcsot határozzanak meg, ami addig nem jelent meg az adórendszerben" - mondta az APEH osztályvezetője.
Ez tűnt legegyszerűbbnek
A legjobb megoldás az lett volna, ha az egész összeget felbruttósítjuk, majd az általános szabályok szerint adózni kell utána, ebbe azonban a Fidesz nem ment bele - állította Göndör István szocialista képviselő, aki kezdettől részt vett a költségtérítés megadóztatásáról szóló javaslat kidolgozásában. "Elaludt a javaslat, miközben folyamatosan volt egy nyomás, hogy kezdeni kell valamit a költségtérítéssel, mert a társadalom nem érti meg, hogy egy képviselőnek számtalan kiadása van" - jegyezte meg az MSZP-s politikus.
Szerinte az is felmerült, hogy két alternatíva legyen: aki vállalja, az gyűjti a számlát, és akkor nem adózik, vagy pedig megfizeti a 15 százalékos adót utána, ez a lehetőség azonban a szocialistáknak sem tetszett. Ahogy átalányadózásban is gondolkodtak, de később ezt is elvetették, így Göndör szerint a jelenlegi verzió volt az egyetlen, ami átment a parlamentben. "Ez tűnt a legegyszerűbbnek, és ezzel le van tudva" - tette hozzá.
"Azért vagyok a számla ellen, mert sok mindenről képtelenség számlát hozni. Ha például néhány tízezer forinttal támogatok egy hétvégi nyugdíjas találkozót a körzetemben, és oda elmegyek, ők ezt nem tudják leigazolni nekem" - mondta az [origo]-nak Göndör István. "Egy vállalkozó három év alatt le tudja írni a kocsiját, miközben a képviselők a négy év alatt ronggyá hajtják az autójukat, ami az értékéből így rengeteget veszít" - tette hozzá. "Nem is beszélve az óriási telefonköltségről, ha megkeres egy panaszos, nem tudok tőle számlát kérni arról, hogy az érdekében telefonálgatok".
A szállásdíj továbbra is adómentes
Kérdésünkre, hogy mi indokolta a példátlanul alacsony adókulcsot, Göndör azt mondta: azért 15 százalék az új jövedelemadó mértéke, mert szolidaritást akartak vállalni a köztisztviselői karral, amelynek a fizetését jövőre nagyjából ennyivel nyirbálják meg. "A 15 százalék is drasztikus jövedelemcsökkenést fog jelenteni a képviselők számára, nekem például havonta 65 ezer forint mínuszt" - mondta Göndör.
A költségtérítés adózásáról szóló új szabály a szállásköltséget kivonta a 15 százalékos adókötelezettség köréből, amelyet Göndör szerint az indokolt, hogy az elköltésének igazolására eddig is be kellett mutatni a bérleti szerződést. "Azért elég a szerződés a számla helyett, mert sokszor a lakást bérbe adók nem számlaképesek" - magyarázta. Az országgyűlési honlap adatai szerint a képviselőknek járó szállásdíj havi 115 950 forint.