"Két perc alatt elúszott az összes pénz" - brókerek a buktákról

Vagyonos magyar befektetők ezrei veszítettek tízmilliókat az elmúlt hónapokban - állították befektetési tanácsadók az [origo]-nak. Az egyéni drámákról diszkréten hallgattak a brókerek, de azért mondtak néhány vad sztorit a két perc alatt elúszott befektetéstől, a nagyban játszó spekulánsnak mindössze kedvetlenséget okozó 200 milliós buktáig. Egy pszichológus szerint nem biztos, hogy baj, ha valaki eltőzsdézi a család vagyonát, mert bölcsebbé válhat.

"Baromira megtetszett egy orosz nyersanyagipari cég sztorija. Eszméletlenül olcsónak tűnt a részvénye az amerikai vetélytársakhoz képest, így vettem belőle. Aztán másnap esett 50 százalékot az értéke. A megfeleződött papír a következő nap megint újabb 50 százalékot zuhant, így két nap alatt elveszett a befektetett pénzem 75 százaléka. Csak néztem ki a fejemből" - mesélte saját történetét az [origo]-nak Elek Péter, a Dialóg Investment befektetési igazgatója, egyik tulajdonosa. A vagyonkezeléssel foglalkozó Elek végül nyereséggel szállt ki a befektetésből, igaz, kellett neki hozzá egy hónap.

2008-ban ennek az ellenkezője volt a jellemző a pénzügyi manőverekhez általában vajmi keveset konyító átlag magyar befektetőkre, akik hatalmas összegeket veszítettek pár hónap alatt a gazdasági válság következtében. Az általunk megkérdezett befektetési tanácsadók szerint, aki részvénybe fektette a pénzét az év elején, az átlagosan harmadát, felét elveszítette a tőzsdére vitt vagyonának.

Tízezrek mozgatnak tízmilliókat

Azt senki nem tudja megmondani, hogy összesen mennyit bukott az a 10-20 ezer gazdag magyar, aki a pénzét különféle vagyonkezelőknél fialtatja. Az általunk megkérdezettek szerint körülbelül ennyi embernek van minimum 50 millió forintos befektetése valamely hazai vagyonkezelőnél. Sokkal népesebb az a réteg, amelynek tagjai pármilliós megtakarításukat bukták el az elmúlt hónapokban, és sokkal szűkebb, akik sok százmillióval spekuláltak, és ekkora tételben buktak.

"Jellemző a magyar befektetőkre, hogy ha az első két húzásuk bejön, és a 100 forintjukból lesz 120-130, akkor azt hiszik, hogy mindig csak gyarapodni fog a pénzük. De ez nem így van" - fogalmazott Elek. Szerinte sokan "azt hiszik, hogy ők is Warren Buffetek, de nem."

Az egyes befektetők számára meglepő tőzsdepiaci árzuhanás miatt bőven volt kisebb-nagyobb konfliktus ügyfelek és vagyonkezelők között idén, sokan ugyanis nem bírták megemészteni a pénzük jelentős részének az elvesztését. "Haragudhat, elviheti a pénzét a szomszéd céghez, vagy Frankfurtba, de ott is mínuszban zárják ezt az évet. Mindenhol mínuszban zárják" - állította Elek.

"Elvette a kedvét a 200 milliós veszteség"

Nagyon kényes kérdés, ez forró téma, inkább passzolok - közölték egymás után a befektetési tanácsadók, amikor arra kértük őket, hogy név nélkül mondjanak konkrét történeteket a válság miatt gyorsan elolvadó vagyonokról. Ami gyorsan kiderült, nem a két nap alatti 75 százalékos vagyonvesztés a magyar rekord. Egy befektető olyan konstrukcióba fektette a pénzét - mesélte egy vagyonkezelő - , amivel gyorsan sokat nyerhet, de hirtelen sokat is veszíthet. A konstrukció szerint, ha 10 százalékot veszít értékéből az adott papír, akkor összes befektetését elbukja (igaz, ellenkező esetben pedig sokat nyerhetett volna). A történetet az [origo]-nak elmesélő bróker szerint ebben a konkrét esetben a befektetett pénz mindössze 2 percig létezett. Még telefonon beszélt a bróker a befektetővel, addig be is következett a 10 százalékos esés. A konstrukció az összes pénzzel együtt elúszott, ezt egyből közölni is tudta a bróker az ügyfelével.

"Volt arra is példa, hogy egy befektető 2,5 millió forintjából, mindenféle tőkeáttételes műveletek után 5 ezer forint maradt. Azt nem tudom, hogy itt mi lett a történet vége, hogyan reagált az ügyfél" - mond egy másik, csaknem szintén nulla végeredményű történetet Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. Ennél a sztorinál nem ismert, hogy belevágott-e újabb tranzakciókba a vesztes befektető, egy másiknál viszont egyértelmű véget ért a pénzügyi kaland. Itt jóval többet, 200 milliót bukott egy vagyonos magánszemély. Mikó Péter, a Takarékbank privát bankár tanácsadója szerint csupán annyi történt a 200 milliós bukta után, hogy "elment a kedve a tőzsdézéstől".

Nem probléma eladni a házat

Kuti és Mikó is állítja: az 1998-as orosz pénzügyi válságot, az internetes cégek lufijának 2000-es kipukkanását, vagy a New York-i terrortámadás utáni részvényárfolyam-zuhanásokat nem csak Nyugaton, hanem Magyarországon is egyéni drámák követték, mostanában viszont nem nagyon hallottak ilyeneket. Az ezredforduló környékén házeladások, sőt öngyilkosságok sokkolták a pénzpiaci szereplőket. "Mostanában nem voltak olyan szélsőséges tragédiák, mint az orosz válság idején, amikor egyesek véget vetettek az életüknek" - fogalmazott Mikó.

A nagyban játszó spekulánsok pedig sokkal erősebbek és óvatosabbak. Már nem rázza meg őket az sem, ha esetleg odáig fajul a dolog, hogy el kell adniuk egy-egy méregdrága autót, mert két-három hónap múlva vesznek egy másikat - állította a privát bankár. Nyolc-tíz éve egy-egy ház, vagy nyaraló eladása is nagyobb probléma volt szerinte, most - ha el is kéne adni - van nekik másik ingatlanuk.

Kuti szerint kevesebb sztori is kerül nyilvánosságra, mert aki nagyot bukott, az lapít, nem kérkedik azzal, hogy milyen hatással van az életére a veszteség. A Cashline elemzője szerint a mostani jelentős veszteségek ráadásul nem rengetik meg annyira egyes jól menő cégek tulajdonosait, mint a korábbiak, mert ma már máshol is megtermelődik a tőzsdén elolvadt vagyonuk.

"Meg tudod csinálni még egyszer"

Több pszichológust és pszichiátert kérdeztünk arról, hogy tudnak-e olyan betegekről, akik a vagyonuk elvesztése miatt fordultak szakemberhez. Nemleges választ kaptunk mindenkitől, miközben a szituációt ismeri a szakma. "Ez egy súlyos krízishelyzet, amelyben az egyén kibillent egyensúlyát kell helyre állítani" - fogalmazott az [origo]-nak Vízinger Erzsébet, pszichológus.

Szerinte a hosszú évek alatt összegyűjtött vagyonát elhullajtó kisbefektető számára igazi krízis ez az élethelyzet, amelynek megoldásakor az illető saját erőforrásait kell újra felfedeznie magában, ebben segít a pszichológus. A lényeg annak tudatosítása - közölte Vízinger -, hogy a saját képességeivel gyűjtötte össze a most elveszett pénzt, amit újra képes megteremteni. Vagyis képes arra, hogy még egyszer fel tud emelkedni anyagilag a korábbi szintre.

Szinte ugyanezt fogalmazta meg Buza Domonkos, a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, aki szerint nem biztos, hogy rossz dolog egy ilyen krízis. "Hiszen, ha a fogát összeszorítva megoldja ezt az élethelyzetet, és újra fel tudja építeni magát, akkor még bölcsebbé is válhat a krízis megoldása közben" - közölte.