Új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtábla az alkotmányos rend megdöntésének előkészületével vádolt Budaházy György ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságot (FB). A csütörtöki döntés hatályon kívül helyezte az FB január 30-i ítéletet, amely bűncselekmény hiányában felmentette a radikális jobboldali tüntetések főszereplőjeként ismert férfit.
Budaházy a vád szerint azzal követte el az államellenes bűncselekményt, hogy írásaiban a kormány megdöntésére szólított fel. Egy 2006. október 1-jén, a Kurucinfo radikális honlapon megjelent levelében például arra buzdította híveit, hogy a főváros köré vont blokáddal buktatassák meg a kormányt és a mai "pártokrácia" helyébe "igazi népképviselet" állítsanak. Megjelölte azt a 24 helyszínt is, ahol szerinte le kell zárni a Budapestre vezető utakat.
"Az így kialakult helyzetet az egyébként is agyonhajszolt, túlterhelt rendőrség már képtelen lesz megoldani, de az ő átállásukat is el kell érni, ha szép szóval nem megy, akkor egy újabb ütközetben le kell őket győzni" - írta többek közt Budaházy, aki később is fegyveres harcra szólított fel. Az ügyészség szerint Budaházy célja az alkotmányosság megváltoztatása volt.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú döntés hiányos tényállásra épült, ezért kell új eljárást lefolytatni. A végzés előírta az ügyészségnek, hogy jelölje meg, mely írásokat és azok mely részét teszi a vád tárgyává, illetve hogy hallgassák ki neki felrótt bűncselekménnyel kapcsolatban a vádlottat. Az ítélőtábla kötelezte az FB-t, hogy az új eljárásban folytassa le a bizonyítást, derítse ki, hogy és milyen honlapokra mikor kerültek fel Budaházy írásai, mennyi ideig voltak letölthetőek, és valamennyi írás egyszerre letölthető volt-e.
Az ítélőtábla szerint csak az írások egyenkénti és egységes értékelése, elemzése, mérlegelése után dönthet a bíróság arról, hogy a vádlott túllépte-e a véleménynyilvánítás szabadságának határát, és megvalósított-r bűncselekményt. Az ítélőtábla ugyanakkor egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtett, a szabad véleménynyilvánítás határairól szóló okfejtéssel. Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az FB szerint Budaházyt nem volt bűnös, mert a bűncselekmény elkövetéséhez a felszólított embereknek tudniuk kellett volna, mikor hová menjenek, mit és ki ellen tegyenek. Az ügyésszel szemben a bíróság úgy látta, hogy Budaházy ilyen konkrét időpontokat nem jelölt meg. Az elsőfokú ítélet szerint Budaházy túllépte ugyan a szabad véleménynyilvánítás körét, amikor felvetette az erőszak lehetőségét, illetve dicsőítette a zavargásokban résztvevőket, de ez önmagában még nem büntetendő. Az indoklás szerint az alkotmányos rend elleni bűncselekmény elkövetéséhez az kell, hogy közvetlen és belátható következményei legyenek a felhívásnak.
"Nem tekintünk aggodalommal az új eljárás elé" - mondta az [origo]-nak Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy védője. Bár úgy véli, eldönthető lett volna az ügy, a nyomozók és a vádhatóság szerinte is eljárási hibát követett el, amikor csak négy írás kapcsán hallgatták ki gyanúsítottként Budaházyt, majd kilenc másik írást is a terhére róttak. Az ügyvéd szerint az új eljárás csak formalitás lesz, hiszen az elsőfokú ítélet indoklásának lényegi részével az ítélőtábla is egyetértett.
Budaházy György 2002. július 4-én vált ismertté, amikor társaival együtt lezárta az Erzsébet hidat, hogy a parlamenti választások szavazatainak újraszámlálását követelje. Azóta állandó résztvevője és szervezője a radikális jobboldali megmozdulásoknak. Legutóbb idén október 23-án kísérelt meg híveivel együtt a rendőrpalotától az Astoriához vonulni, de a rendőrség a a belvárosi Markó utcában bekerítette őket. A tüntetőket a rendőrök egyenként igazoltatták, ruházatukat átvizsgálták, Budaházyt pedig előállították.