FAZ-interjúban mentegetőzött Gyurcsány

Kétharmad részben a gazdasági válság, egyharmad részben különböző magyar okok állnak Magyarország jelenlegi helyzetének hátterében - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a miniszterelnök. Gyurcsány a politikai rivalizálást, a megtakarítások alacsony szintjét és a lakossági eladósodást nevezte meg okként, illetve azt, hogy a lakosság és az ellenzék meghiúsította a reformokat.

A magyar kormány egészen október elejéig - más európai államokhoz hasonlóan - azt gondolta, hogy az amerikai hitelválság csak alig érinti majd az országot - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Nekünk, politikusoknak kell jobbaknak lennünk címmel szombaton közölt, majdnem egész oldalas interjút Georg Paul Hefty, a német konzervatív napilap magyar származású politikai elemzője készítette.

A Magyarországon kialakult válsággal kapcsolatban Gyurcsány úgy vélte, a problémák "nagy része, mintegy kétharmada" nem magyar eredetű, egy "lényeges része" azonban mégis Magyarország számlájára írható. A miniszterelnök négy magyar okot említett: elsőként azt, hogy az ezredforduló óta a lakosság megtakarítási kvótája rendkívül alacsony. Az egymást követő kormányoknak a lakásvásárlást ösztönző politikája ugyanis eltántorította attól az embereket, hogy megtakarításokat halmozzanak fel.

Második okként Gyurcsány azt említette, hogy 2006-ig a magyar állam mindig többet költött annál, amennyi a bevétel volt. "Azóta visszafogtuk a kiadásokat, s most a deficit a bruttó nemzeti termék 3 százaléka alatt lesz" - fűzte hozzá. A harmadik ok a miniszterelnök szerint az, hogy noha a kormányok reformokat indítottak el, azok minden esetben meghiúsultak a lakosság és az ellenzék heves bírálatai miatt. Negyedik okként arra utalt, hogy mind a polgárok, mind a vállalatok jelentős része külföldi valutában adósodott el az elmúlt években.

"Mindemellett én egy különleges ötödik okot is látok" - fűzte hozzá a miniszterelnök, hangsúlyozva: "Az elmúlt tíz évben mi, magyar politikusok több időt fordítottunk egymás legyőzésére, mint arra, hogy egymással együtt dolgozzunk. Most itt az ideje feltenni a kérdést, vajon így kell-e folytatni tovább, vagy nem." Úgy értékelte, hogy egész Európában szembenállás tapasztalható a dolgok megváltoztatását célzó reformokkal. A reformpolitika vesztesei mindig hangosabbak, mint a nyertesek - jelentette ki, utalva arra, hogy az állampolgárok elbizonytalanodtak. "Nekünk, politikusoknak kell jobbaknak lennünk, hogy ezáltal legalább részleges sikert érhessünk el" - mondta.

A miniszterelnök utalt arra, hogy kormánya ugyan május óta kisebbségben van, de törvénytervezeteit kivétel nélkül el tudta fogadtatni. Úgy vélte, hogy a költségvetés is megkapja a többséget. "Koalíciós többségemet elveszítettem ugyan, de parlamenti többséget hoztam létre" - fogalmazott a kormányfő, majd egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: "Előfordulhat, hogy elveszítjük a támogatást. De 2006 óta a helyes politika jár az eszemben, nem pedig a 2010-es választások sikerkilátásai".

Gyurcsány szerint a két nagy párt - a szocialisták és a Fidesz - a múltban kerülte a hosszú távú szükségszerűségekkel való szembenézést, és arra törekedett, hogy az emberek rövid távú igényeit előtérbe helyezve kovácsoljon pártpolitikai tőkét. Ezáltal mindkét párt veszített hitelképességéből - jelentette ki. "2006 óta más politikát folytatok, s ezért meglehetősen magas árat fizetek" - fűzte hozzá a miniszterelnök, utalva arra is, hogy "a reformpolitikát aláásó népszavazásokat nem tartja sokra."

A Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel kapcsolatban közölte: ebből a hitelből nem lehet beruházni, és nem lehet a szociális feladatokat fedezni. Az azonban segíti az ország hitelképességét, illetve hitelrugalmasságát, és lehetővé teszi a bankok támogatását. A kormány által javasolt takarékossági intézkedéseket ismertetve kijelentette, hogy biztosítani kell az egyensúlyt a bevételek és a kiadások között.

A miniszterelnök az interjúban hangsúlyozta, hogy az Európai Unió "szenvedélyes híve". Úgy vélte, hogy Magyarország ma jóval sebezhetőbb lenne, ha nem csatlakozott volna az unióhoz. Az ország - mint fogalmazott - rendkívül sokat nyert a tagsággal. Elutasította ugyanakkor Nicolas Sarkozy francia elnöknek azt a legutóbbi javaslatát, hogy egyfajta "eurokormányt" hozzanak létre. Ez a javaslat szavai szerint azért veszélyes, mert magában foglalja annak lehetőségét, hogy Európa nem különböző sebességekkel, hanem több szinten fejlődik. "Magyarországnak fel kell lépnie ez ellen" - mondta.