"Nálunk nincs válság! BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is! Vásároljon ingatlant vagy ingóságot fix törlesztőrészletekkel!" - így kezdődik egy reklám szövege, amely novemberben a Bors címlapján jelent meg. A hirdető cég - amelynek neve nem derül ki a reklámból - Csollány Szilveszter ajánlásával kínálja szolgáltatását. A hirdetés alján, az apró betűs részben viszont furcsa mondat szerepel: "Társaságunk pénzügyi szolgáltatást nem végez, hitelt nem nyújt, tevékenysége kizárólag fogyasztói csoportok szervezésére irányul." Az [origo] utánajárt, mégis mit kell törleszteni, ha nincs szó hitelről, mit jelent a fogyasztói csoport, ki a titokzatos hirdető, és megtévesztő-e a reklámja.
Mint Csollány Szilvesztertől megtudtuk, a cég, amely a hirdetés mögött áll, az Euro Correct Consulting Kft. Honlapja szerint 2003 óta foglalkozik fogyasztói csoportok szervezésével, amely az előtakarékosság egy sajátos formája. Lényege, hogy azokat a jelentkezőket, akik szeretnének például lakást vagy autót vásárolni, egy csoportba szervezi. A tagok elkezdenek havi részleteket fizetni, és az ily módon közösen gyűjtögetett pénzből minden hónapban meg tudja vásárolni valaki a vágyott házat vagy ingóságot. Azt, hogy melyik hónapban ki vásárolhat, sorsolással döntik el, így előfordulhat, hogy valaki csak a futamidő legvégén, utolsóként tudja felhasználni az összeget, amit befizetett. A szerencsének óriási szerepe van abban, hogy ki jut vásárlási joghoz.
Háromszor büntette meg a GVH
"A cég nem hitelt közvetít, hanem fogyasztókat szervez csoportba, akik végül nem pénzt kapnak, hanem úgynevezett vásárlási jogot" - magyarázta Felföldi Izabella, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vizsgálója. A fogyasztói csoportok szervezése szerinte nem új ötlet, vannak nyugati előzményei. A rendszer - legalábbis a hirdetések szerint - valóban azoknak szól, akik a bankoknál nem hitelképesek. A baj az, hogy a célközönség így éppen a leginkább kiszolgáltatott réteg, és közülük nagyon sokan bedőlnek a hirdetéseknek abban a hiszemben, hogy hitelhez jutnak - mondta.
Felföldi szerint a reklámok olyanok, mintha hitelt hirdetnének - erre utal például a törlesztőrészlet kifejezés használata -, és a jelentkező kuncsaftok szóban sem kapnak megfelelő tájékoztatást - mondta a GVH vizsgálója a hozzájuk érkező panaszokra hivatkozva. Ezek alapján úgy tudja, hogy nagy a lemorzsolódás, mert csak később derül ki számukra, hogy milyen szolgáltatásról van szó. Addigra azonban már befizették a nagy összegű regisztrációs díjat, amelyet nem kapnak vissza. A "működési költséget" sem látják többé azok, akik a futamidő vége előtt kiszállnak a fogyasztói csoportból. Az addig befizetett havi összegeket pedig csak a futamidő végén - lehet, hogy csak 15 év múlva - kapják vissza Felföldi tudomása szerint.
A GVH már több eljárást folytatott a cég ellen, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. Fogyasztói panaszok alapján jelenleg is folyamatban van egy eljárás, amely a cég "tájékoztatási gyakorlatát" vizsgálja. A kifejezés mögött az áll, hogy a hirdetések alapján nem egyértelmű, hogy fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik a cég (ez egyébként legális tevékenység), nem pedig hitelezéssel. Korábban három hasonló GVH-eljárás zajlott a cég ellen: 2004-ben 5 milliós, 2005-ben 17,5 milliós, 2007-ben 14 milliós bírságot szabtak ki rá.
"Elképzelhető, hogy a válság következtében a bankoknál szigorodó hitelezési feltételek miatt nagyobb tömegben jelentkeznek majd az emberek a fogyasztói csoportokba" - mondta az [origo]-nak a GVH vizsgálója. A cég reklámja apellál is erre, hiszen úgy kezdődik: "Nálunk nincs válság!"
"Cégünk kifizeti ön helyett"
A hirdetésben megadott telefonszámokon érdeklődésünkre az egyik ügyintéző azt mondta, ők nem hitelekkel, kölcsönökkel foglalkoznak, "hanem finanszírozással". "Cégünk kifizeti ön helyett, ön pedig részletekben visszafizeti" - tette hozzá. Egy másik ügyintéző szintén hangsúlyozta, hogy az Euro Correct nem bank, "számlát nem vezetünk, nem kezeljük a pénzt, magáncég vagyunk". A további kérdezősködésre viszont azt mondta, személyesen érdeklődjünk, majd megszakította a vonalat.
A cég budapesti irodájának vezetője, Vinkler Sebő elismerte, hogy a GVH többször megbírságolta őket, de vitatta a döntéseket. Szerinte sokféle hirdetésük van, szórólapjaik részletesebbek, az irodákban pedig az ügyfelek minden tájékoztatást megkapnak. Szerinte nem félrevezető a Borsban megjelent reklám, és más hirdetéseiken a cég neve is szerepel. "Több mint tízezer ügyfelünk van, a panaszok százaléka pedig elenyésző" - állította az irodavezető.
A válsággal nem jó reklámozni
A Bors címlapján megjelent hirdetésből a Magyar Reklámszövetség főtitkára, Markovich Réka számára sem derült ki, pontosan miről van szó. "Bár az apró betűs részben az szerepel, hogy a hirdetés teljeskörű, ez távolról sem igaz, ez félrevezető" - jelentette ki a főtitkár. Emiatt a reklám "felveti a megtévesztés gyanúját" - tette hozzá.
Az [origo] kérdésére, várható-e, hogy más reklámozók is operálnak majd a pénzügyi válságtól való félelemmel, Markovich Réka azt mondta: a reklám mindig hivatkozik aktualitásokra, de a pénzügyi szektor ezt a szót biztosan nem használja majd hirdetéseiben, hiszen nem érdekük.
A reklámköltés elemzésével foglalkozó TNS Media Intelligence Kft. ügyvezetője, Karády Mariann szerint sem valószínű, hogy a közeljövőben elszaporodnak majd a "válság" szót felhasználó reklámok. "A legnagyobb hirdetők ilyet biztosan nem használnak majd, hiszen ők nem kommunikálnak negatív jelentésű szavakkal" - magyarázta. Szerinte ugyanakkor elképzelhető, hogy kisebb cégek, "bulvárszinten" használják majd kulcsszóként a válságot. Inkább olyan hatásokra számít az elemző cég, mint a bankoknál elszaporodó betéthirdetések, vagy a luxusautók helyett az alacsonyabb kategóriás járművekről szóló reklámok.