A miniszter és a titkárnő nem ír IQ-tesztet

Miközben az APEH-hez 90-es IQ-szint alatt nem lehet bekerülni, miniszter e nélkül is bárki lehet. A legmagasabb és a legalacsonyabb szinten a legkönnyebb bejutni egy-egy minisztériumi pozícióba, ezeknél a tisztségeknél ugyanis nem kell nehézkes alkalmassági és pszichológiai tesztekkel bajlódni a jelentkezőknek. A középvezetői posztokra pályázók százával hasalnak el a szigorú vizsgákon.

"Elárulom, vannak olyan revizoraink, akik bár nem korruptak, de olykor visszaélnek a hatalmukkal. Olyanok, hogy mivel ők a hatalom, csak azért is megszorongatnak egyes ügyfeleket. Na, az ilyeneket akarjuk kiszűrni azokkal a tesztekkel, amelyek személyiségjegyeket, képességeket mérnek" - közölte az [origo]-val Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő, aki szerint nem a Pénzügyminisztérium erőlteti rájuk az alkalmassági vizsgát, hanem az adóhatóság akarja szűrni a saját állományát.

Nem csak a hatalommániás, hanem a korrupt adóellenőröket is szeretnék távol tartani a szóvivő szerint az APEH-től. A cél érdekében fél éve felállt egy három pszichológusból álló csapat, amely összeállította azt a 2,5 órás, 5 különféle tesztsorból álló alkalmassági vizsgát, amelynek egyik eleme az az IQ-teszt, amelynek létezése múlt héten derült ki. A sajtóban sokat idézett pénzügyminisztériumi rendelet szerint minimálisan 90-es IQ-hányadossal lehet bekerülni a céghez, de ez Bakonyi szerint csak egy része a feltételeknek.

A vizsgát január 1-től egy kis alapterületű, négy egymástól szeparált bokszból álló számítógépes laboratóriumban írják majd azok, akik az APEH-nél akarnak dolgozni. A szóvivő szerint arra is nagyon jó lesz az alkalmassági vizsga, hogy kimutassa, ki, milyen jellegű munkavégzésre lesz ideális az APEH-nél. "Aki nem bírja a feszültséget, azt nem rakjuk az ügyfélszolgálatra, aki azonban a teszt szerint bírja a monoton munkát, és hat kézzel képes gépelni a bevallásokat, azt oda helyezzük" - fogalmazott a leendő vizsgák várható hasznáról a szóvivő.

Tudniuk kell, hogy mi jár a bűnösnek

Miközben a versenyszférában régóta használják a legkülönfélébb teszteket a munkavállalók kiválasztására, Kertész Adrienn pszichológus, egy kockázatkezeléssel foglalkozó tanulmány szerzője állítja, hogy a korrupcióra való hajlam kizárólag pszichológiai tesztekkel nehezen mutatható ki. A megvesztegethetőség kiszűrésénél az egyik fontos szempont, hogy a vizsgált személy milyen mértékben kockázatvállaló, a terület kutatói pedig eddig nem találták meg a mindenki által elfogadott, tökéletes vizsgálati módszert.

Nehéz kiszűrni ezt a problémát, mert a személyiségjegyek mellett (szabálykövetés, felelősségtudat, megbízhatóság stb.) az aktuális élethelyzet (például visszafizetésre váró adósság), vagy egyéb tényezők (például vezetők és munkatársak ráhatása) is alakítják a hajlandóságot. Magyarán, egy korrupcióra kevésbé hajlamos fiatal adóellenőr is megváltozhat idővel, ha azt látja maga körül, hogy más rendszeresen elteszi a kenőpénzt és ennek nincs következménye. Kertész szerint az is fontos, hogy a leendő munkavállaló tisztában legyen törvénytelen tettének következményeivel, pontosan tudja, hogy milyen büntetés vár rá, ha zsebre dolgozik.

A miniszterek nem írnak

Semmi ehhez hasonló procedúrán nem kell átmenniük a közigazgatás legmagasabb pozícióit betöltő minisztereknek és államtitkároknak, de a miniszterelnök közelében fontos tisztségeket viselőknek sem. Őket "rátermettségük, szakmai pályafutásuk alapján választja ki" Gyurcsány Ferenc - közölte az [origo]-val a Kormányszóvivői Iroda. A kiválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy "az illető az adott szakterületen, az üzleti életben, a közszférában vagy éppen a tudományos életben milyen eredményeket ért el".

Szerintük ezek a kiválasztási szempontok megfelelnek az általános nemzetközi gyakorlatnak, mint ahogy az is, hogy ezekre a pozíciókra nem pályázat, vagy bármiféle alkalmassági teszt alapján választják ki a legalkalmasabb jelölteket. A Kormányszóvivői Iroda szerint itt "olyan felelősségi és bizalmi elvárásoknak kell megfelelni, amelyeket nem lehet a versenyszféra pozícióival összehasonlítani, így a kiválasztás módját sem lehet annak megfeleltetni".

A legmagasabb pozíciókra delegáltak mellett a minisztériumi hierarchiában legalacsonyabb pozíciót megcélzók ússzák még meg (gyakornok, titkárnő, ügyintéző stb.) a komolyabb kiválasztási procedúrát. A nem vezető beosztású köztisztviselőnél ugyanis a tárca vagy háttérintézménye maga dönti el, hogy milyen módon választja ki az új embert. "Interjú mindig van, de nincs semmilyen teszt, amit ki kell tölteni" - közölte Marosán Júlia, a munkaügyi minisztérium humánpolitikai főosztályvezetője.

"Ilyen még nem volt Magyarországon"

Miközben az APEH mostanában fedezi fel a leendő munkatársak megszűrésének hasznát, a minisztériumi és kormányzati középvezető pozíciókra (osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és főosztályvezetők) jelentkezők közül 2008. január 1 óta profik választják ki a legjobbakat. A Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) felel azért, hogy a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a kormányhivatalokban és háttérintézményekben 2600, míg a minisztériumoknál 900 ilyen pozícióba. (2009. január 1-től a közigazgatási szervek területi intézményeibe is ők keresik majd a jelölteket, ez újabb 4300 pozíciót jelent.)

"Ilyen még nem volt Magyarországon" - mondta büszkén az [origo]-nak Barta Zsuzsanna, a KSZK főigazgató-helyettese. Állítása szerint Közép-Kelet-Európában nálunk vezettek be először kompetencia-alapú (a képességekre fókuszáló) kiválasztási rendszert a közigazgatásban, és szintén úttörők vagyunk annak a honlapnak a létrehozásával, amelyen az összes álláshirdetést megtalálja, aki például egy minisztériumban képzeli el a jövőjét. Barta szerint a rendszer bevezetése sikertörténet, január óta 25 ezer pályázat került fel rá.

A közvetlen munkatársakkal szemben bizalmi elvárások vannak

Aki azt hiszi, hogy a közszférába bejutni sétagalopp, az téved, idén százával hasaltak el a jelöltek. A KSZK adatai szerint 2008-ban 481 középvezetői álláshirdetésükre jelentkeztek, de ebből 183-an már a kiírási feltételeknek sem feleltek meg. Az első szűrőn 64-en akadtak fenn a maradékból, a második körben pedig újabb 77 rostálódott ki. Végül 157 jelöltre mondta azt a KSZK, hogy megfelelőe, közülük átlagosan ötöt-ötöt mutattak be egy-egy pozícióra az embert kereső minisztériumnak. Végül 33 embert vettek fel a 481 jelentkezőből.

Egy hónapig tesztelték

A kiválasztási rendszer bonyolult, amit egy mindössze három napja felvett középvezető példája is mutat. Bozó Mária eddig kizárólag a versenyszférában dolgozott, ráadásul többnyire HR-vezetőként, ismeri a területet. A hétfőtől az igazságügyi minisztérium humánpolitikai főosztályát vezető Bozó még október elején jelentkezett jelenlegi állására.

Először egy általános interjún vett részt a KSZK-ban a többi jelölttel együtt, aztán a második körben az interneten keresztül kellett 3 különböző tesztet kitöltenie. Ezekből egy-egy mintát bármely jelentkező kitölthet a KSZK honlapján, élesben azonban stresszesebb a helyzet Bozó szerint, mert akkor időre ment a kitöltés.

A harmadik fordulóra már csak négyen maradtak, őket egy egésznapos, úgynevezett AC (értékelő központ) alkalmassági vizsgálatsornak vetették alá. Itt a minisztérium államtitkára (a leendő főnök) és a kabinetvezetője mellett a KSZK négy szakértője vizslatta, hogy miként oldják meg azt a három szituációs játékot, amit kitaláltak nekik. Az elsőben vezetői prezentációt kellett tartaniuk, a másodiknál egy döntés előkészítését kellett eljátszani, végül pedig egy magánproblémával érkező beosztottat kellett helyesen kezelniük. Az AC-napot személyes értékelés követte, immár Draskovics Tibor miniszter jelenlétében, majd ajánlatot kapott Bozó.

Hatékony, de kritikus

A korábban több HR-vezetői pozíciót is betöltő Bozó szerint profi volt a szituációs nap, a netes teszt pedig szerinte az üzleti szférában is szinte egyedülálló. Kertész Adrienn pszichológus szerint is az AC az egyik leghatékonyabb és legmegbízhatóbb kiválasztási mód, mivel a megfigyelők egymástól függetlenül, objektív szempontrendszer alapján értékelik a jelölteket. Ráadásul könnyen összevethető a jelöltek viselkedése.

A próbateszteket minőséginek nevező Kertész nem volt jó véleménnyel ugyanakkor arról a lehetőségről, hogy a KSZK felrakta a honlapjára a mintákat. Szerinte ez kritikus pont a kiválasztási rendszerben. "Az a jelölt, aki előzetesen gyakorolja a teljesítmény-tesztek kitöltését, nagy előnyre tesz szert az alkalmasság-vizsgálat során, és könnyen lekörözheti versenytársait."