Fico nélkül sétál át a határon Gyurcsány

Csak a szlovákiai Révkomáromban találkozik szombaton Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel - értesült az MTI. A korábbi tervekben az szerepelt, hogy miniszterelnöki találkozó Komáromban és Révkomáromban lesz, amelynek keretében Gyurcsány és Fico együtt sétál át a város egyik részéből a másikba. A német nyelvű sajtó szerint a konfliktust a kölcsönös sérelmek, illetve a feszültséget politikai okokból szító szélsőségesek okozzák.

A magyar és a szlovák kormányfő találkozója - az eredeti tervekkel ellentétben - csak a szlovákiai Révkomáromban (Komárno) lesz - tudta meg kormányzati forrásból az MTI. A kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy szombaton lesz a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó Komáromban és Révkomáromban, amelynek keretében Gyurcsány Ferenc és Robert Fico együtt átsétál a város egyik részéből a másikba. Az MTI úgy tudja, a találkozó a révkomáromi városházán lesz, és ott tartják majd a közös sajtótájékoztatót is. Gyurcsány Ferenc ezután várhatóan szlovák partnere nélkül megy át Komáromba.

Közös nemzeti álláspontot kell kialakítani a magyar-szlovák kérdésben - mondta Gyurcsány szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után. A kormányfő azt mondta, a szombati megbeszélésen Magyarország közös nyilatkozatot szeretne elfogadni Szlovákiával a szélsőségesek elítéléséről. Gyurcsány szerint kulcskérdés lesz a szlovákiai magyar oktatás helyzete, illetve kérni fogja a szlovák kormányzat vizsgálat anyagát a dunaszerdahelyi eseményekről.

Gyurcsány TV2 reggeli hírműsorában szerdán azt mondta: természetes elvárás, hogy ha a magyar kormány arra kéri a szlovák kormányt, vizsgálják ki, mi történt Dunaszerdahelyen, akkor a szlovák fél megteszi ezt és válaszol, hogy milyen eredményre jutott. A kormányfő szerint a két kormánynak világos megállapodást kell kötnie. Ebben azt kell rögzíteni, hogy muszáj nyugalomban, békében élni. Ebben a nemzeti kisebbségeknek fontos összekötő szerepük van.

A tankönyvekkel kezdődött

A kormányfői találkozó előzménye, hogy Göncz Kinga külügyminiszter október elején magához kérette Szlovákia budapesti nagykövetét. Göncz szerint a pozsonyi kormány megszegte korábbi ígéretét azzal, hogy a legújabb szlovák tankönyvekben a helységnevek nem szerepelnek magyar nevükön. Nehezményezte azt is, hogy a szlovákiai magyar iskolák alig jutottak EU-s támogatásokhoz. Ezt követően a szlovákok is bekérették a pozsonyi magyar ügyvivőt. Ján Slota, a radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője pedig Hitlerhez hasonlította és nyomorultnak nevezte Göncz Kingát.

Tovább élezte a feszültséget, hogy november elsején öt magyar állampolgár sérült meg a szlovákiai Dunaszerdahelyen, amikor a DAC helyi labdarúgócsapat és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a magyar szurkolók összecsaptak a szlovák rendőrökkel. Az összecsapásról készült felvételeken nem látszik semmi, ami indokolta volna a kemény fellépést. A szlovák rendőrség szerint videóval tudják bizonyítani, hogy a magyar szurkolók nem látható helyen támadtak a rendőrökre, de a videót még nem küldték meg. Később Magyarországon több szlovákellenes incidens történt: a budapesti szlovák nagykövetség épülete előtt szlovák zászlót égettek el, két szlovákok lakta pilisi településen pedig lemázolták a szlovák nyelvű helységnévtáblát.

Lassan ható méreg

"Egy nemzet olyan emberek csoportja, akiket a közös eredet tévedése és a szomszédaik elleni közös ellenszenv egyesít" - magyarázza a magyar-szlovák konfliktust Karl W. Deutsch, prágai német születésű amerikai politológus szavaival a Standard című osztrák lap szerdai száma. A nacionalizmus lassan ható mérge című cikkében a baloldali liberális lap azt írja, bár már 90 év telt el az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta, Közép-Európában még mindig élők a nemzeti traumák.

A Standard cikke szerint az alapvető probléma, hogy a magyarok nemzeti öntudata még mindig nem tudta elfogadni az ország kétharmadának elvesztését. A csak 1993 óta független Szlovákiában pedig úgy emlékeznek az I. világháború előtti időkre, mint amikor erőszakos magyarosító politikának voltak kitéve a szlovákok. A lap arra emlékeztet, hogy hiába tagja a két ország már majdnem öt éve az Európai Uniónak, még mindig nem találják a megoldást az etnikai feszültségekre. A német és osztrák újságok részletesen foglalkoznak a feszült szlovák-magyar viszonnyal, beszámolnak az elmúlt hetek vitáiról, a magyar nyelvű tankönyvekben szereplő szlovák helységnevekről, a dunaszerdahelyi focibotrányról, a Jobbik és a Magyar Gárda határátkelőknél szervezett útlezárásairól és a Nemzeti Őrsereg egyenruhás tagjainak szlovákiai őrizetbe vételéről.

Slota a főprovokátor

A német Frankfurter Rundschau Jobboldali reflexek szomszédok közt címmel közölt írást, amelyben azt írja, a nacionalisták mindkét oldalon a saját politikai céljaik érdekében élezik a történelmi sérelmeken alapuló konfliktust. Szlovák részről a lap Ján Slotát, a radikális Szlovák Nemzeti Párt vezetőjét nevezi meg, aki rendszeresen intéz kirohanásokat a magyarok ellen. A magyar kormánynak pedig azt rója fel, hogy nem tudta megfékezni a szélsőjobboldali, részben félkatonai csoportokat.

Az osztrák Presse írása egyenesen főprovokátornak minősíti Ján Slotát, aki "újra és újra fehér izzásig szítja a feszültséget". A lap emlékeztet arra, hogy Slota egy alkalommal azt javasolta, Szlovákiának tankokkal kellene megindulnia Budapest ellen, máskor pedig azt mondta, a magyarok "mongol hordák", akik csak azért lettek európaiak, mert évszázadokon keresztül a szlávok szomszédságában éltek.

Az osztrák kommentárok szerint Gyurcsány Ferenc és Rober Fico, magyar és szlovák kormányfők még épp idejében döntöttek úgy, hogy személyes találkozót tartanak és megpróbálják rendezni a két ország viszonyát. A Presse kommentárírója szerint "gyújtogatók" ugyan "a Duna mindkét oldalán" vannak, de felelőssé tette a pozsonyi kormányokat is, amiért csak keveset tettek annak érdekében, hogy a hatszázezer magyar otthon érezze magát Szlovákiában.