A hiányzó képviselők miatt ment át a Robin Hood-adó

Késő este kezdi meg hétfőn az Országgyűlés a jövő évi adótörvények általános vitáját, miután egy sor javaslatról szavaztak a képviselők. Zöld utat kapott többek közt a Robin Hood-adóról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Szavaznak a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról is, amit az Alkotmánybíróság már háromszor elkaszált.

Éjszakába nyúló ülést tart hétfőn az Országgyűlés: egy sor törvény zárószavazása után, várhatóan késő este kezdik tárgyalni a jövő évi adó- és járuléktörvényeket, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, illetve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló jogszabály módosítását. Ez többek közt lehetőséget adna a jegybanknak arra, hogy rendkívüli hitelekkel segítse ki a kereskedelmi bankokat.

A képviselők hétfőn jóváhagyták az úgynevezett Robin Hood-adó, vagyis az energiaszolgáltatókat terhelő különadó bevezetését. A törvény szerint az energiaellátó és -kereskedő cégeknek jövőre 8 százalékos jövedelemadót kell fizetniük, a befolyó összegből a kormány szándéka szerint a távfűtéses lakásban élőket támogatnák. A javaslat ugyanakkor nem tartalmazza ennek pontos részleteit, csak azt, hogy azokat egy későbbi jogszabály fogja szabályozni.

A javaslatra 190-en szavaztak igennel - az MSZP-sek mellett az MDF-es Lengyel Zoltán -, 184-en nemmel. A törvény csak azért ment át a parlamentben, mert négy fideszes, két MDF-es, egy SZDSZ-es és egy független képviselő is hiányzott az ülésről. Bár minden ellenzéki párt jelezte, hogy a törvény ellen voksol, a hiányzókkal a kormány megszerezte a szükséges többséget. A Fidesz már közölte, nem bünteti meg hiányzó képviselőit, mert nem csak rajtuk múlott a törvényjavaslat elfogadása.

Elfogadta a parlament a tavalyi költségvetés zárszámadását is 207 igen szavazattal fogadta el, 171 ellenében. Igennel szavazott - az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett a fideszes Kelemen András is. Elfogadták a környezetvédelmi termékdíjak szabályainak módosításáról szóló javaslatot is: 192 képviselő szavazott igennel, 184 nemmel, a fideszes Ivanics Ferenc tartózkodott.

216 igen szavazattal, 161 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely vám- és adómentessé teszi az unión kívülről Magyarországra beutazó vagy ide hazatérő emberek személyes csomagjaiban behozott árukat, legfeljebb 300 eurós értékhatárig.

Végszavazásához érkezett a büntető és szabálysértési jogszabályokat módosító javaslat is, amely a kormány szándékai szerint új, hatékonyabb jogi eszközöket adna a hatóságok kezébe a szélsőséges megnyilvánulások ellen. Az ellenzék és a civil jogvédők által is bírált tervezet kétharmados többséget igénylő részét nem hagyta jóvá a parlament, de az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 210 igen szavazattal, 162 ellenében, 6 tartózkodással elfogadták.

Immár negyedszer került a parlament elé a gyűlöletbeszéd szankcionálását lehetővé tevő törvény, amelyet 214 igen szavazattal, 162 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadtak el. Az MSZP és az SZDSZ mellett igennel szavaztak az MDF képviselői is. Az Alkotmánybíróság már háromszor semmisített meg hasonló törvényt. A most elfogadott logikájában a Ptk. tavalyi módosítását követi, vagyis a gyűlölködő beszéddel megsértett csoportok tagjainak adna lehetőséget arra, hogy a bíróságtól kérjenek elégtételt.

Az Országgyűlés részletes vitára bocsátotta "a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről" szóló, ötpárti egyetértéssel benyújtott határozati javaslatot. Kedden tárgyalják az SZDSZ-es Gulyás József határozati javaslatát, amely vizsgálóbizottságot állítana fel a az adatgyűjtési botrány körülményeinek, és "az ügy kezelésének anomáliáinak" feltárására.