Nem büszkélkednek a nagy influenzaüzlettel

Ötszáz milliárd forintos üzletről ábrándozott Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter, amikor a kormány 2005-ben az influenza elleni oltások technológiájának kidolgozása mellett döntött. A fejlesztésre az Omninvest kapott 2 milliárd forintot az államtól azzal a feltétellel, hogy ha eladja a technológiát, akkor a bevétel egy részét visszafizeti az államnak. A cég megkötötte első üzletét, de senki nem árulja el, mennyire bizonyult jó üzletnek Rácz Jenő álma.

Az influenza elleni oltás gyártási technológiáját november elején megvásárolta a magyar Omninvest Kft.-től az egyiptomi Vacsera nevű cég - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM). Az üzletről mindössze annyit lehet tudni, hogy a magyar technológia révén az egyiptomi vállalat, a szezonális oltások mellett madárinfluenza elleni vakcinát is elő tud majd állítani.

Az üzletet két magáncég kötötte, így az eladásból befolyó pénzről nem árult el részleteket sem a tárca, sem az Omninvest. Annak ellenére sem, hogy a pénz egy része lényegében közpénz. Az Omninvest 2006-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) 2 milliárd forint pályázati pénzt kapott azért, hogy a humán influenza "A" vírus okozta világjárvány - illetve a madárinfluenza - ellen vakcinát fejlesszen ki. A pályázatra az Omninvest volt az egyedüli jelentkező. A támogatásért cserében a cég azt vállalta, hogy minden egyes értékesítés után a vételár 14 százalékát visszafizeti a kormányak.

Év végén kiderül

Bár közpénzről van szó, az NFGM - amely marketingstratégia kidolgozásában és az üzletfelekkel való kapcsolatfelvételben segíti a magyar céget - nem árulta el az [origo]-nak, pontosan mennyi pénzt kap a kormány a cégtől. A tárca mindössze annyit közölt: az Ominvestnek időben kell teljesítenie a fizetési kötelezettségét, miután ez megtörténik, utána lesz nyilvános az összeg nagysága. A befizetés időpontját azonban nem árulta el a minisztérium.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény kimondja, hogy az állami feladatot ellátó szervek a feladatkörükbe tartozó ügyekben, különös tekintettel a közpénzek felhasználására, köteles a közvéleményt pontosan és gyorsan tájékoztatni. A minisztérium ehelyett az NKTH-hoz irányított benünnket, a bevétel 10 százaléka ugyanis a hivatal által felügyelt Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba folyik be, 4 százaléka pedig az ÁNTSZ-hez kerül. Az NFGM a cikk megjelenése után azt közölte: mivel a két szervezet nem hozzájuk tartozik, így az oda befolyó közpénzekről sem rendelkeznek információval. Az NKTH honlapján, a hivatal ismertetőjében az szerepelt, hogy azt a gazdasági tárca felügyeli. Ezt az információt azonban cikkünk megjelenése után a - kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő - hivatal kijavította.

A hivatalt eddig csak a megállapodásról tájékoztatták, a pontos összegről nem - közöte az NKTH -, az összeget csak a szokásos negyedévi elszámoláskor, december végén ismerik meg. Az NKTH hozzátette: az [origo] kérésére nyilvánosságra hozzák a vakcinaüzletből származó összeget, amint az ismert lesz a hivatal előtt. Arra a kérdésére, hogy az összeget mire fordítják, az NKTH azt felelte: nem lesz elkülönítve speciális célra, ugyanúgy fogják felhasználni, mint az alapba befolyó többi forrást. Az NKTH 2004-ben jött létre, az általa felügyelt alapba minden gazdasági társaság köteles befizetnie forgalmának legalább 0,25 százalékát, a befolyt pénzt a hivatal innovációs pályázatokon keresztül forgatja vissza a gazdaságba.

Megkerestük az ÁNTSZ-t is, ahol megerősítették, valóban őket illeti a bevétel 4 százaléka. Ritoók Emese, a tisztiorvosi szolgálat szóvivője azonban nem tudta megmondani, mekkora összeg üti a markukat, azt mikor kapják meg, valamint arról sem volt információja, mire használják fel a pénzt.

Először a világon

A minisztérium a tranzakció kapcsán kiemelte, hogy korábban még soha nem fordult elő a világon, hogy influenza elleni oltóanyag technológiáját adták volna el, eddig kizárólag kész vakcinákat értékesítettek. Annak ellenére, hogy Németh Zsolt, az Omninvest szóvivője szerint az influenza elleni vakcinákat gyártó multinacionális cégeknek jobban megéri a készleteket nagy tételben eladni, mint a gyártási technológiát elpasszolni, ebből ugyanis jóval nagyobb hasznuk származik. A technológia átadása azoknak a vállalatoknak éri meg, amelyek nem tudnak olyan nagyságrendű tételt eladni, mint a multinacionális cégek.

Németh szerint az Omnivest azért a technológiát értékesítette, mert egy világjárvány esetén pont azokba a fejlődő országokban nem fog vakcina jutni, ahonnan a világjárvány elindul, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a technológia eladását ajánlja, hogy a harmadik világbeli országok ne kerüljenek kiszolgáltott helyzetbe.

A 743 millió forint jegyzett tőkével rendelkező cég - amely Magyarországon egyedül gyárt influenza elleni oltást - technológiájának sajátossága, hogy szezonális és az emberre is veszélyes madárinfluenza ellen is be lehet vetni. A vakcina 2005-ös kifejlesztése után a kormány azt közölte, hogy az főként a technológia külföldi eladásából hozhat hasznot. Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter előbb 50, később pedig már 500 millárdos állami haszonról beszélt. Batiz András korábbi kormányszóvivő 2005-ben azt mondta: India, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Oroszország kereste meg hazánkat, hogy megvegye a magyar technológiát. (Bár támogatást csak 2006-ban kapott az Omninvest, a szérum előállításában már ekkor is részt vett Rácz akkori nyilatkozata szerint.) Eddig azonban az egyiptomi volt az első nyilvánosságra hozott üzletet, amit csak idén, novemberben kötöttek meg. Az Omninvest szerint ennek oka, hogy a technológát megvásárló külföldi cégnek számos engedélyt, támogatást kell beszereznie, ez pedig nem megy egyik napról a másikra.

Mindenképen lesz influenza világjárvány, csupán az a kérdés, mikor - mondta Németh, aki szerint ez az oka, hogy az Omninvest is felkerült azon stratégiai jelentőségű magyarországi vállalatok közé, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal véd. Nemzetbiztonsági védelem alatt állami hivatalok - Országgyűlés, Magyar Nemzeti Bank, minisztériumok épületei -, illetve stratégiai vállalatok - Mol, Malév, MÁV, Dunaferr, Rába, Fég-Army, Fővárosi Vízművek - állnak.