Tovább masírozhatnak a feloszlathatatlan gárdisták

Bár első fokon kimondta a bíróság a Magyar Gárda egyesület feloszlatását, semmi akadálya nincs annak, hogy a gárdisták továbbra is felvonuljanak, és ott demonstráljanak, ahol csak szeretnének. Az [origo]-nak nyilatkozó jogász szerint szűkült ugyan a gárdisták mozgástere, de ezt is egyszerűen orvosolhatják: egy új egyesületben minden mehet tovább.

Nem vitt véghez jogszabályba ütköző cselekedetet a Magyar Gárda Egyesület, ezért a feloszlatását kimondó bírósági ítélet nem megalapozott - írják szerdai közleményükben a gárdisták az őket - ahogy fogalmaznak - "szülőatyjaként létrehívó egyesületről". A mozgalom szerint a pert a politikai nyomás miatt indították, amit tükröz az ítélet is, hiszen az indoklása szerint a gárdisták tatárszentgyörgyi felvonulása a parlamenti pártok és a közjogi méltóságok szerint volt "cigányellenes".

A gárdisták ugyanakkor megelégedéssel fogadták az ítélet indoklásának azt a részét, mely kimondja, hogy e döntésnek a Magyar Gárda mozgalomra nézve semmilyen kihatása nincs. "Így mozgalmunk tevékenységét továbbra is az eddigieknek megfelelően folytatja!" - közölték.

A Fővárosi Bíróság kedden elsőfokú, nem jogerős ítéletében mondta ki a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását. A bíróság szerint a szervezet tevékenysége félelmet keltett, így alkalmas lehetett mások jogainak megsértésére. A tatárszentgyörgyi felvonuláson elhangzott beszédek a "cigánybűnözés"-ről szóltak, ami pedig a bíró szerint a cigány kisebbséget sérthette.

Feloszlathatatlan

Vona Gábor, az egyesület elnöke már a több mint 12 órás tárgyalás után bejelentette, hogy fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Úgy fogalmazott, hogy a "Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is".

Az [origo] által megkérdezett, polgári és személyiségi joggal foglalkozó ügyvéd, Beleznay Zsolt szerint korrekt, megalapozott bírósági ítélet született az egyesület feloszlatásáról, ugyanakkor valóban igaz, hogy a gárdisták mozgalma jogilag feloszlathatatlan. "Az ügyészség által kezdeményezett törvényességi eljárás kifejezetten az egyesületre irányult, vagyis az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet megszüntetését mondta ki a bíróság. Ettől még a gyülekezési joggal és a szabad véleménynyilvánítással élve a gárdisták a jövőben is demonstrálhatnak, például felvonulhatnak" - mondta.

Másnap reggel lepapírozhatják

A törvények szerint a per nem a mozgalomról, csak az egyesület sorsáról döntött, amely így egy sor lehetőségtől eleshet, ha a feloszlatásáról szóló döntés jogerős lesz. Például nem pályázhatnak különféle támogatásokra, nem lehetne nyilvántartott tagsága és nem lehetne formalizált szervezet. "A közvélemény számára érzékelhető módon, a gyakorlatban viszont nem sokat fog változni az eddigi tevékenységük, ha ezzel nem akarnak felhagyni" - tette hozzá az ügyvéd. Például a bíróság által is kifogásolt, félelemkeltő felvonulásokat ugyanúgy megtarthatják. "Ehhez joguk van, a rendőrség nem léphet fel az emberi méltósághoz való jog alapján, legfeljebb akkor tehet valamit a konkrét esetben, ha mondjuk bűncselekmény, szabálysértés történik" - mondta.

Ha a gárdisták mégis ragaszkodnak hozzá, hogy formális egyesületük is legyen, annak sincs akadálya, csak pontosan ugyanazt a nevet nem vehetik fel, mint amit az első fokon feloszlatott egyesület. "Ha ragaszkodnak a mozgalom mellett az egyesületi léthez is, semmi akadálya nincs annak, hogy akár másnap reggel egy új egyesületet alakítsanak" - mondta Beleznay. Mivel csak azt vizsgálhatják a hatóságok, hogy a létrejövő szervezet alapszabálya és céljai törvényesek-e, szerinte a gárda "kicsit kikozmetikázva az eddigi, kifogásolt célokat" legálisan folytathatná tevékenységét egy másik megalakított egyesület keretében.

A miniszter elégedett

Draskovics Tibor igazságügyi miniszter szerint megnyugtató bírósági döntés született. "Világossá vált, hogy a demokratikus jogállam intézményei működnek, képesek arra, hogy megvédjék a magyar demokrácia alapvető értékeit, az emberi méltósághoz, a megkülönböztetés, félelem nélküli élethez való jogot, a szabadságot" - mondta a miniszter a Magyar Rádiónak.

A miniszter szerint a bíróság állást foglalt, hogy nem lehet rendteremtő szándékkal az állam rendfenntartó monopóliumát megsértve fellépni. A felvetésre, miszerint az ítélet a Magyar Gárda Egyesületre, és nem a mozgalomra terjed ki, a miniszter azt válaszolta: fordulat történt, mert a mozgalom által tanúsított félelemkeltő magatartással szemben immár nem csak morális, hanem jogi alapon is fel lehet, és fel is kell lépni.