Feloszlatta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet

Első fokon feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet a bíróság. Az ítélet indoklása szerint a 2007 nyarán létrehozott szervezet jogszabályellenesen működik, mert tevékenysége félelemkeltő és sérti a cigány kisebbség méltóságát. Az ítélet az egyesületre vonatkozik, nem terjed ki közvetlenül az egyenruhás Magyar Gárda mozgalomra.

Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével. Az egyesület feloszlatását a Fővárosi Főügyészség kezdeményzte, mert a vádhatóság álláspontja szerint a gárda tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak sérelmével jár.

Az ügyészség keresetében elsősorban a tavaly decemberben, a Pest megyei Tatárszentgyörgyön rendezett felvonulásra hivatkozott, amely a bíróság szóbeli indoklása szerint is jogszabálysértő volt. Pataki Árpád bíró azt mondta, az ott elhangzott beszédek a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése azonban jogállami keretek között elfogadhatatlan - mondta Pataki.

A bíró szerint a szervezet működése a közvéleményben olyan képzetet kelthetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!", ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. A félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére - fejtette ki Pataki, aki szerint a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások.

Vona Gábor, az egyesület és a Jobbik Magyarországért mozgalom elnöke a több mint tizenkét órás tárgyalást követő ítélethirdetés után újságíróknak azt nyilatkozta: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. "A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is" - hangoztatta a szervezet elnöke. Az [origo] munkatársának a gárda egyik, a bíróság előtt várakozó szimpatizánsa is azt mondta: folytatjuk.

Egyesület vagy mozgalom?

A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki - jegyezte meg a bíró. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett. Gaudi-Nagy Tamás, az alperes jogi képviselője korábban a perben azzal érvelt, hogy az egyesület nem azonos az egyenruhában masírozó Magyar Gárda mozgalommal, hiszen az függetlenül működik. Az ítélethirdetés után Vona is arról beszélt, hogy az, amit a közvélemény gárdaként ismer, nem volt tárgya a pernek.

Még több fotó a keddi és a korábbi tárgyalásokról - klikk a képre!

Az ügyészség vitatta ezt az érvelést. A vádhatóság szerint az egyesület és a mozgalom elválaszthatatlan egymástól, az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tetteiért is. Az ügyészség indítványára a bíróság zárt tárgyaláson megtekintett egy videofelvételt, amely a Magyar Gárda szeptember 14-i kapitányi értekezletén készült, és amelyen Vona Gábor az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszélt.

A gárda tiltakozott a felvétel bemutatása ellen, mert szerintük ezt egy internetes oldalon a beleegyezésük nélkül, szerintük jogosulatlanul tették közzé. Vona még hétfőn azt mondta, emiatt feljelentést is fog tenni magántitok megsértése okán. A többórás felvételt egy, a gárda előző főkapitánya, Dósa István által vezetett, önmagát szintén Magyar Gárdának nevező csoport honlapjáról lehet elérni. Dósa épp a szeptember 14-i értekezleten mondott le posztjáról, miután összekülönbözött Vonával.

Kereszttűzben

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. Augusztusban a budai Várban esküt tett az első 56 egyenruhás gárdista, akiket később több százan követtek. A szervezet létszáma mára meghaladja a kétezer főt.

A gárda már megalakulása előtt a támadások kereszttüzébe került, kritikusai fasiszta párthadseregnek, "magyar SS-nek" minősítették. Élesen támadták a szervezetet a cigány kisebbség képviselői, miután a gárda több településen is felvonulásokat rendezett "a vidék közbiztonságáért". A roma vezetők szerint ugyanis a masírozó gárdisták célja a cigányok megfélemlítése.

Az ügyészség tavaly december 17-én nyújtotta be keresetét, amelyben kérte az egyesület megszüntetését. A per első, márciusi tárgyalása botrányos körülmények közt zajlott, a gárdisták megakadályozták, hogy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetői, illetve több újságíró bejusson a tárgyalóterembe.

Az eljárást később az lassította, hogy mindkét oldalon többen is be kívántak avatkozni a perbe. Augusztusban az eljáró bíró adta vissza az ügyet, miután telefonon megfenyegették. Az új bíró, Pataki Árpád kizárt minden beavatkozót, majd két maratoni hosszúságú tárgyalás után ítéletet hirdetett.