Védett falat bontottak meg a Várban épülő mélygarázs miatt

Elbontottak egy középkori falrészt egy mélygarázs építése miatt a Budai Várban, pedig a vár egész területe szigorú műemléki védettség alatt áll. Az örökségvédelmi hivatal szerint csak ezzel a megoldással lehet kiküszöbölni a terület egyre fenyegetőbb parkolási gondjait, a védettséget és a világörökségi státust pedig nem fenyegeti a beruházás. A befektetőnek kedvez, hogy bár a műemléki védelem miatt a területet az állam kezeli, a garázs haszonélvezeti joga 90 évre az építőké.

Statikai és forgalomtechnikai okokra hivatkozva engedélyezte idén január közepén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht.-nak (BVI), hogy az általuk építendő mélygarázs tereprendezési munkái során elbontsanak egy több mint 500 éves középkori falszakaszt a Budai Vár nyugati részén.

Az úgynevezett Kortina-falat még Luxemburgi Zsigmond magyar király építette a 15. század elején. Az elbontott rész korábban nem volt látható, mert a terület az Ybl-féle átépítést követően a föld alá került. Mivel azonban a Budai Vár és annak egész területe kiemelten védett műemlék - amely immár húsz éve az UNESCO világörökségének részét képezi -, a régészeti emlék megbontása sérti a műemlékvédelmi törvényt.

Róna Katalin, a KÖH sajtófőnöke megkeresésünkre annyit mondott telefonon, hogy a hivatal elnökhelyettesének április közepén közzétett nyilatkozata után nem kívánják kommentálni az esetet. Azt azonban megengedték, hogy az [origo] betekintsen az általuk kiadott építési engedélybe, és a készülő mélygarázs kiviteli vázlataiba.

A Budai Vár nyugati részén, a korábbi Csikós udvar alatt épülő mélygarázs területére eső helyrajzi számok a kikért építési engedélyen is védett műemlék megnevezés alatt szerepeltek. Az [origo] által megtekintett tervvázlatok szerint a fal alapozásának és felmenő szakaszának egy kis részét bontották el egy közel hat méter hosszú, négy és fél méter magas szakaszon.

A KÖH április közepén kiadott közleménye szerint a kiszedett falrész a világörökségi értékre nem jelent veszélyt. A több száz autónak parkolási lehetőséget nyújtó beruházás másképp nem valósulhatott volna meg, mivel az engedélyt az összes lehetséges változat átgondolása után a legkisebb károsítást jelentő tervre adták ki. A Budai Vár területén több beruházás is indul, a mélygarázs pedig a fejlesztések miatt növekvő forgalom csökkentése, a várnegyed tehermentesítése céljából épül.

A régészek szerint precedens lehet

A törvény szerint műemléki ingatlanon telekalakítás, részleges bontás csak akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül. Az elsődleges szempont ugyanis az, hogy a műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. Szerkezeti átalakításról csak abban az esetben lehet szó, ha az az emlék megmentése, helyreállítása, a később épült idegen részek eltávolítása, a műszaki állagbiztosítás, vagy az életveszély-elhárítás érdekében elkerülhetetlen.

Az építés előtti megelőző feltárást végző Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régésze, Magyar Károly szerint a terület régészeti védettsége miatt a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, és szerinte ezt a törvény sem teszi lehetővé. Ez pedig - állította - veszélyes precedenst teremthet. Elmondta, hogy a BTM régészei erre többször is felhívták a beruházók figyelmét. A garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.

Üzemzavar

A műemlékvédelmi kérdés mellett érdekes megoldás született a mélygarázs üzemeltetésének ügyében is. A védett területeket - amelyeket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani, és üzemeltetni - a műemlékvédelmi törvény szerint tilos elidegeníteni. A műemlékegyüttes kezelésével megbízott Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója szerint mindez nem is fog bekövetkezni. Szamkó Katalin az [origo]-nak elmondta, a terület továbbra is kizárólagos állami tulajdonban marad, a kivitelezők az építés fejében 90 évre megkapják a mélygarázs haszonélvezeti jogát.

Ez azt jelenti, hogy az üzemletetésből befolyó összeg a konzorciumot illeti. A mélygarázst a beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium közösen létrehozott projektcége, a WiPark Budavár üzemelteti.

A kivitelezésre váró mélygarázs a Csikós udvar alatt

Erre jelen esetben azért van lehetőség, mert a Budai Vár területén zajló fejlesztések - egy 2004-es kormányhatározat értelmében - a kormány különösen kiemelt, vegyes finanszírozású, úgynevezett ppp-beruházásai (public private partnership - köz- és magántőke együttműködése) közé tartoznak. Ezért fordulhatott elő, hogy egy műemlékvédelmi területen épülő beruházást nem a terület kezelésével megbízott vagyonkezelő, hanem a kivitelezést végző cégcsoport - amelyik a kivitelezés finanszírozásában is aktívan rész vesz - üzemeltetheti.

A haszonélvezet fejében a mélygarázs megépítése mellett a kivitelezők egyéb tereprendezéssel kapcsolatos munkát is elvégeznek - tette hozzá Szamkó. Így többek között feljárót és liftet építenek a nyugati szárazárokból a Szent György térre, valamint megcsinálják a mélygarázs feletti Csikós udvar felszíni kialakítását is. Szamkó szerint ezeket viszont a BVI fogja üzemeltetni.

Az üzemletetés kérdésével kapcsolatban az [origo] megkereste a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-t, ám a cég egyik munkatársa mindössze annyit reagált megkeresésünkre: a projektért felelős kollégájuk külföldön tartózkodik.