Szabadon engedték a Globex volt vezetőit

Szabadlábra helyezte a Globex egykori vezetőit a Legfelsőbb Bíróság. Ügyükben új bírósági eljárást rendeltek el. A Globex-ügy tíz éve pattant ki, az ügyészség szerint az összesen tíz vádlott különböző bűncselekményekkel mintegy 6 milliárd forint kárt okozott sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak sikkasztással, hűtlen kezeléssel és tőkebefektetési csalással.

Szabadlábra helyezte a Globex egykori vezetőit, Postáné Vellai Györgyit és Vajda Lászlót szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB), és ügyükben új másodfokú bírósági eljárást rendelt el. A Globex-ügy tíz évvel ezelőtt pattant ki, a nyomozást követő több éven át tartó perben összesen 10 embert - köztük Vellai Györgyit és Vajda Lászlót - vádoltak sikkasztással, amivel az ügyészség szerint mintegy 6 milliárd forint kárt okoztak.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egy éve Vellait hét, Vajdát hat év börtönre ítélte. A döntés jogerős volt, a két vádlott viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ellene. Ennek alapján az LB szerdán hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és elrendelte a szabadlábra helyezést, igaz, lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Indoklásában az LB tanácselnöke kijelentette: a Fővárosi Ítélőtábla eljárásában esetenként "törvénysértőnek tűnik a terheltek bűnösségének a megállapítása". Az új másodfokú eljárásban az ítélőtáblának egyebek mellett vizsgálnia kell majd az elkövetői minőséget, és azt is, hogy mekkora kárt okozott Vellai Györgyike és Vajda László - jegyezte meg. Az LB döntése ellen nem lehet fellebbezni.

Mesés hozamot ígértek

Az első Globex-céget 1989-ben Németországban alapította Vajda László. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, majd 1993-ban holdingot is létrehoztak. A cégcsoport luxusházak építésével és értékpapírok forgalmazásával, kezelésével foglalkozott. Kötvényeik mesés hozamot ígértek, de a Globex jelentős vagyona mellett eladósodott. A beruházásokat hitelből fizették, az önkormányzatoktól kezelésre átvett részvények után sem fizettek, és felélték a kisbefektetők által rájuk ruházott értékpapírokat is. A cég vezetői szerint a pénzügyi nehézségek nem voltak előre láthatóak, reális esély volt a követelések visszafizetésére, az összeomláshoz az akkoriban a Postabanknál történtek és a sajtóban megjelent híresztelések vezettek.

1998 októberében a rendőrség zár alá vette a Globex vezetőinek tulajdonában lévő ingatlanokat. A céget korábban a gazdasági helyzetével, illetve az ellene indult felszámolási eljárással kapcsolatos sajtóhírek miatt kétszer felszólították, hogy tegyen eleget az értékpapírtörvényből adódó rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének, de nem reagált. A rendőrség tőkebefektetési csalás alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Miután 1999 január 7-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Vajda László, a Globex Holding tulajdonosa és Vellai Györgyi, a cég vezérigazgatója ellen, a német hatóságok Münchenben őrizetbe vették a hónapok óta szökésben lévő két vezetőt. Az Interpol munkatársai április 14-én hozták haza őket, előzetes letartóztatásukat 17-én rendelték el szökés, elrejtőzés veszélyére való hivatkozással.

Sikkasztás, hűtlen kezelés

A rendőrség 2001 februárjában zárta le a Globex-ügy vizsgálatát. A Fővárosi Főügyészség 15 gyanúsítottal szemben javasolt vádemelést, az okozott kárérték elérte a hétmilliárd forintot. Vajda Lászlót tőkebefektetési csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel, Vellai Györgyit ezen felül 528 rendbeli sikkasztással és magánokirat-hamisítással is gyanúsította a rendőrség. Fogva tartásukat két és fél év után, 2001 augusztusában, házi őrizetüket pedig 2002 júliusában szüntette meg a Fővárosi Bíróság.

A Fővárosi Bíróságon 2002 júniusában kezdődött a Globex-per, majd 2006 végén hirdették ki az elsőfokú ítéletet. A védőügyvéd akkor az elsőrendű vádlott felmentését kérte. Azzal érvelt, hogy az 1990-es évek közepén még sikeres céget gáncsoskodó riválisai és a hatósági "eljárásdömping" nyírták ki. A nyomozóhatóságok és a nyomozás során felkért szakértők szakmailag ugyanis teljesen alkalmatlanok voltak a gazdasági folyamatok megítélésére, az új szakértők és a védelem pedig szerinte bebizonyította a vád alaptalanságát.

A Fővárosi Bíróság végül több vádpontban felmentette a vádlottakat, így például a soproni és a fővárosi XII. kerületi önkormányzat portfóliókezelése ügyében, illetve a Hotel Rózsadomb miatt emelt vádban. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság kimondta az első- és a másodrendű vádlott bűnösségét 60 rendbeli sikkasztásban, többek között a kisbefektetőkkel kapcsolatos vádpontban, továbbá Vellai Györgyi bűnösségét hűtlen kezelés, csalás és magánokirat-hamisítás miatt is.

Őt két év hat hónap, Vajda Lászlót pedig egy év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték, de mivel a büntetésbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, ezért sem az első-, sem pedig a másodrendű vádlottnak nem kellett börtönbe vonulnia. Ezt az ítéletet 2008 februárjában a Fővárosi Ítélőtábla jelentősen súlyosbította: Vellai Györgyit hét év, Vajda Lászlót hat év börtönre ítélte.