Ukrajna hétfő délelőtt jelezte, hogy 38 millió köbméter helyett csak 30 millió köbméter orosz gázt szállít Magyarországra, hétfőn 16 órától valóban csökkenni kezdett a szállított mennyiség - mondta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Zsuga János, a Mol csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a hétfői mennyiségről délben jeleztek vissza, kedden 9-10 óra között kapnak visszaigazolást az ukrán féltől a keddre szóló szállításról.
Molnár Csaba szerint nem okoz ellátási problémát, ha az ukránok 8 millió köbméterrel kevesebb gázt szállítanak hétfőn Magyarországra, mert a kereskedelmi gáztározókból ez a mennyiség pótolható. Mint mondta, hétfőn az ország gázfelhasználása 70-74 millió köbméter lesz, míg vasárnap mintegy 64 millió köbméter gáz fogyott.
A miniszter azt is mondta, hogy hétfőn délután 3 órára összehívta földgázellátási krízisbizottságot, ahol szerinte kiderül, hogy hétfőn teljesíti-e Ukrajna a szállítási kötelezettségét, vagy valóban csökkenti a mennyiséget.
A belföldi fogyasztókat öt kategóriába sorolták, szükség esetén elsőként a lista élén lévő nagy ipari fogyasztók, például erőművek felhasználását lehet korlátozni. A lakosság az utolsó, ötödik kategóriában van, ennek a fogyasztási korlátozását kizártnak tartotta a miniszter.
Bár Molnár Csaba szerint az ukránok által előrejelzett 8 millió köbméteres kiesés nem nevezhető jelentősnek, mégis magyarázatot kért arra, miért akarják csökkenti a mennyiséget. Mint mondta, ez Magyarországnak azért is fontos, mert a napi 38 millió köbméteres mennyiségből 11 millió köbméter tranzit gáz, amit a magyar fél továbbszállít Szerbiába és Boszniába.
A miniszter kijelentette, hogy Magyarország a tranzitszerződések betartására törekszik akkor is, ha az ukránok kevesebb gázt szállítnának. Adott esetben azonban legfeljebb a Magyarországra érkező kisebb mennyiségnek megfelelően, arányosan csökkentenék a továbbszállított gázt is.
Hónapokra elég gáz van tartalékban
Kutas István, a legnagyobb magyarországi földgáz-nagykereskedő E.on Földgáz szóvivője az [origo]-nak hétfőn kora délután azt mondta, hogy hétfőig nem tapasztaltak fennakadást: naponta változó mennyiségű gázt rendelnek és eddig minden nap annyi gáz érkezett az országba, amennyi a megrendelésekben szerepelt. Egyelőre nem látnak arra utaló jeleket, hogy ez a tendencia megváltozna, de percről-percre változhat a helyzet.
A szóvivő szerint Magyarországon 3,3 milliárd köbméter földgáz található öt gáztárolóban, amelyekből napi 51 millió köbmétert tudnak kivenni. Molnár Csaba azt mondta, hogy további 500 millió köbméter úgynevezett stratégiai, biztonsági tartalék is rendelkezésre áll. Szerinte a kereskedelmi tározókból most is vesznek ki gázt, mivel az ukrán szállítás nem fedezi ki a napi igényeket, a stratégiai készlethez viszont még nem kellett hozzányúlni.
Az ország átlagos szükséglete időjárástól és a nagy fogyasztóktól függően napi 60-80 millió köbméter, így Kutas István szerint a készenlétben lévő mennyiség akár hónapokra elegendő lehet. További igényeket a néhány millió köbméteres hazai kitermelésből tudnák fedezni, továbbá az úgynevezett HAG-vezetéken (Hungarian-Austrian Gasleitung, Magyar-Osztrák Gázvezeték) keresztül nyugatról napi 12 millió köbmétert tudnának behozni. Egy 1996 őszén a Mol és a Ruhrgas között létrejött 2012-ig szóló szerződés szerint a német cég vállalta, hogy amennyiben a keleti vezetékeken fennakadás jelentkezik, saját forrásaiból segíti ki magyar partnerét.
Zsuga János, a FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója hétfő reggeli közleményében zavartalannak nevezte a hétfőre megrendelt import földgáz beszállítását. A megrendelt mennyiség hiánytalanul megérkezett Magyarországra, az Ukrajnából érkező import földgáz határnyomása azonban folyamatosan a szerződött érték alatt volt nemcsak vasárnap, hanem a korábbi napokban is. Molnár Csaba szerint a nyomás nem mindig felelt meg a 47 baros értéknek. Ha pedig kisebb a nyomás, hosszabb idő alatt érkezik meg a gáz, amiből arra lehet következtetni, hogy vagy kevesebb gáz kerül a vezetékbe vagy valahol megcsapolják.
Az árról szól a gázvita
Az ellátás bizonytalanságát az orosz-ukrán gázvita okozza. A Gazprom orosz gáztermelő január elseje óta nem szállít gázt Ukrajnának, mivel szerint ukrán partnercége tavaly év végéig nem rendezte 600 millió dollárnyi adósságát, illetve a két cég nem tudott megállapodni arról, hogy milyen áron szállítsák 2009-től az orosz gázt Ukrajnának, és Ukrajna milyen feltételekkel vállalja az Európába tartó orosz gáz tranzitját.
A Gazprom azzal vádolta ukrán partnerét, a Naftogazt, hogy engedély nélkül csapolja meg a területén át Európába küldött földgázt, és ezzel megsérti a gáz tranzitjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A Gazprom szerint Kijev naponta 35 millió köbméter gázt csapol le illegálisan az Oroszországot Európával összekötő tranzitvezetékekből, amivel tulajdonképpen sarokba szorítja Európát. A Naftogaz tagadja, hogy megcsapolná a tranzitgázt. A cég szerint a Gazprom maga csökkenti a nyomást a vezetékben. A Naftogaz vasárnapi közleménye szerint a Gazprom az egyeztetettnél napi 52 millió köbméterrel kevesebb gázt szivattyúz a vezetékbe, ami ellehetetleníti a Szojuz - a négy fő irány közül az egyik - működését.
A két ország közötti gázvita eddig Lengyelországot, Romániát, Horvátországot és Bulgáriát érinti, ahová a szerződésben vállaltnál kevesebb gáz érkezett Ukrajnából.
Az Európai Unió semleges marad az általa üzleti jellegűnek minősített orosz-ukrán gázvitában, és nem kíván közvetíteni a felek között - állapodtak meg uniós diplomaták közlése szerint hétfőn Brüsszelben a tagállamok helyettes nagykövetei. Az unió energiaellátási biztonságának szentelt rendkívüli tanácskozáson a közlések szerint az volt az uralkodó álláspont, hogy nem lenne helyes, ha az EU a vitatkozó felek bármelyikének a pártjára állna. Ehelyett abban maradtak a helyettes nagykövetek, hogy megállapodásra ösztökélik Moszkvát és Kijevet, annak érdekében is, hogy ne kerüljön veszélybe az EU energiaellátása.