Hiteleznék Ukrajnának a technológiai gázt

Nyugat-európai energiacégek maguk segítenék ki az ukránokat, hogy megindulhasson a tranzit, a technológiai gázt hitelbe adnák az ukránoknak, az ezt intéző konzorcium még pénteken felállhat. Az orosz-ukrán gázvitában továbbra sem született megállapodás, így Ukrajnán keresztül nem érkezik gáz Európába. Pénteken Berlinben tárgyal Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, szombaton pedig Moszkvában rendeznek gázügyi csúcstalálkozót. Magyarországon az enyhébb idő miatt kevesebb gáz fogy.

Áthidaló megoldást keresett a gázvitára az olasz ENI energiaipari vállalat, amely nemzetközi konzorciumot próbál felállítani, amely átmenetileg megvásárolná Oroszországtól, és - valószínűleg valamilyen hitelkonstrukcióban - Ukrajnának adná azt az úgynevezett technológiai gázt, amely a csővezetékek működtetéséhez szükséges. Az MTI délutáni jelentése szerint a nemzetközi konzorciumot órákon belül, még pénteken létrehozzák. A konzorciumot Dmitrij Medvegyed orosz államfő és Putyin miniszterelnök javasolta. Az ENI szerint a konzorciumban rajta kívül a Gazprom, a német E.ON, a francia Gaz de France Suez és egy osztrák társaság venne részt.

Korábban Ukrajna azt közölte, nincs meg a technológiai gáz, ami ahhoz szükséges, hogy megfordítsa a gáz áramlását a tranzitvezetékekben. Arra hivatkoztak, hogy nem elegendő a nyomás a rendszerben, és a szállítási nyomás eléréséhez pótlólagos, technológiai gázt kértek Oroszországtól. Az ukránok szerint az ország jelentős körzeteinek ellátását veszélyeztetné, ha megnyitnák a csapokat. Jelenleg a nyugat-ukrajnai tárolókból látják el a kelet-ukrajnai iparvidékeket földgázzal, erre a tranzitvezeték-rendszer egy részét is igénybe veszik, és a gázszállítás irányának megfordítása nyugat felé időt vesz igénybe.

Bár hétfőn Oroszország, Ukrajna és az EU illetékesei aláírták a nemzetközi megfigyelők és ellenőrök tevékenységéről szóló megállapodást, és az ellenőrök is elfoglalták a helyüket a kompresszor- és mérőállomásoknál, a szállítás nem indult újra. A felelősséget Oroszország és Ukrajna továbbra is egymásra hárítja. Az Gazprom orosz gázmonopólium kedden vis maiort jelentett, vagyis a rajta kívül állónak minősített ukrán akadályra hivatkozva, elhárított minden jogi felelősséget a gázexport elmaradásáért.

Kevesebb gáz fogyott az enyhülő időben

A viszonylag enyhe időjárás következtében csütörtökön 57 millió köbméter volt Magyarország gázfogyasztása - közölte a Földgázszállító Zrt. (FGSZ). Ez a mennyiség már tartalmazza a csütörtök délelőtt 10 órakor feloldott első szintű korlátozási kategóriába tartozó fogyasztók felhasználását is. Az ipari nagyfogyasztók korlátozásának feloldása csütörtökön mintegy 2 millió köbméter többletfogyasztást jelentett az előző naphoz képest.

Ukrajna irányából továbbra sem érkezett földgáz, Ausztriából 4 millió köbmétert vett át az FGSZ, illetve 2,7 millió köbmétert továbbított Szerbiába, egymilliót pedig Bosznia-Hercegovina irányába. Szerbia felé további kétmillió köbmétert szállítottak a hazai termelésből.

Péntekre 57-59 millió köbméter fogyasztást vár az FGSZ, míg a felhasználható forrás legfeljebb 66 millió köbméter. Ebből a földalatti gáztárolókból származhat 53 millió, hazai termelésből 9 millió, nyugati import 4 millió köbméter. Pénteken tehát nincs szükség semmilyen fogyasztás-korlátozásra.

A mérséklődő földgázfelhasználás lehetővé teszi, hogy a magyarországi tárolókból a napi 53,5 millió köbméteres csúcskapacitásnál kevesebb földgázt vegyenek ki - mondta Molnár Csaba energiaügyekért felelős miniszter a pénteken Budapesten megtartott sajtótájékoztatón. A tárolókból már csütörtökön is csak 43,5 millió köbméter földgázt kellett kivenni.

Putyin Berlinbe megy

Többek közt az orosz-ukrán gázvitáról tárgyal péntek délután Berlinben Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár. A berlini találkozó előestéjén szokatlanul élesen bírálta Oroszországot a német kancellár, és a Moszkva és Kijev között kialakult gázvitára utalva hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország Európával szemben elveszíti megbízható energiaszállítói hitelességét.

Merkel kijelentése üzenet lehet Putyinnak, aki államfőként korábban több alkalommal volt a német főváros vendége, de miniszterelnökké történt kinevezése, azaz tavaly május óta első ízben látogat Berlinbe. A kancellár a látogatás előtt hangoztatta azt is, hogy Németország a történtek ellenére nem mondhat le az orosz földgázszállításokról. Az ország a felhasznált földgáz 41,5 százalékát szerzi be orosz forrásból, míg kőolajszükségleteinek 31 százaléka származik Oroszországból.

Csütörtökön Moszkvában és Kijevben tárgyalt Robert Fico szlovák miniszterelnök, akinek azonban valódi eredmény nélkül kellett hazatérnie. Fico azt mondta, hogy nem látja, hogyan lehetne kibékíteni a két felet: "Nem tudom elképzelni, hogy minek kellene történnie, hogy 24 vagy 48 órán belül meginduljon a gáztranzit" - mondta. A feltételek ugyanis, amelyeket a felek lefektettek annyira ellentétesek egymással, hogy lehetetlen közös nevezőre hozni azokat.

Moszkvában lesz a gázcsúcs

Az orosz és az ukrán kormány megállapodott abban, hogy szombaton Moszkvában tartják azt a magas szintű találkozót, amelyen Julija Timosenko ukrán miniszterelnök és Putyin megkísérlik rendezni a gázvitát - közölte a BBC. Korábban Viktor Juscsenko ukrán államfő kifogást emelt az ellen, hogy Moszkvában legyen a találkozó. Az Európai Uniót várhatóan Andris Piebalgs energiaügyi biztos, és a soros elnök Csehország energiaügyi minisztere, Martin Riman képviseli.

A hét végén tartandó tanácskozások jelentik az utolsó esélyt arra, hogy Oroszország és Ukrajna bebizonyítsa szavahihetőségét és komolyságát a gázügyben - jelentette ki pénteken Brüsszelben Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság szóvivője. Arra az esetre, ha a szombati tanácskozások nyomán nem indulna újra a gázszállítás Európába, Laitenberger kilátásba helyezte, hogy az EU nem csupán azt tanácsolja majd a kárt szenvedő európai cégeknek, hogy tereljék jogi útra az ügyet, hanem kénytelen lesz "pontról pontra áttekinteni" Oroszországgal és Ukrajnával való együttműködését, megvizsgálva azt, hogy fenntarthatók-e az eddigi kapcsolatok.