"Nem vagyunk fontosak" - Oroszország-kutató a gázvitáról

Négy-öt napon belül valamilyen megegyezéssel véget ér az orosz-ukrán gázvita a Magyar Külügyi Intézet Oroszország-kutatója, Deák András György szerint. Az EU megelőzhette volna a bajt, ha idejében gondolkodik, és közvetít a két fél között - erre viszont pár nappal ezelőttig nem volt hajlandó. A kutató szerint a krízis, amely hosszú távon leállítaná a gáztól elzárt országok gazdaságát, gyakorlatilag egy "vacak kis üzleti vita", ami azonban mégis fontosabb Európánál.

"Nem gondoltam, hogy idáig elmennek, nagyon elszántnak tűnnek" - mondta az [origo]-nak az orosz-ukrán gázvitáról Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója, az intézet Oroszországgal és energiapolitikával foglalkozó kutatója. Szerinte négy-öt napon belül valamilyen megállapodás fog születni a gázvitában, hiszen az európai országok bevonása a konfliktusba "hatalmas blamázs mindkettőnek".

Egyik félnek sem igazán érdeke, hogy fennmaradjon a jelenlegi helyzet, csak az a kérdés, hogy milyen feltételekkel születik egyezség, mondta Deák, aki szerint a vitából az oroszok jönnek majd ki jobban, várhatóan inkább az ukránok adják be a derekukat. Most ugyanis Európa már Ukrajna felelősségét is felveti a kérdésben, ellentétben a 2006-os - a mostaninál jóval enyhébb - krízissel, amikor a Gazprom európai megítélése sokat romlott.

Ha hosszú távon fennmarad a jelenlegi válsághelyzet, az gazdaságilag komolyan sújthatja az érintett államokat, "egyszerűen le fog állni a gazdaság" - mondta a Külügyi Intézet munkatársa. Ha Magyarország még egy hónapig nem jut orosz gázhoz, megáll az élet, és "nem lesz már értelme GDP-t számolni a KSH-ban".

Tavasztól télig veszekszik Moszkva és Kijev

A kutató szerint Oroszország gazdaságát nem érinti súlyosan a gázcsövek elzárása okozta bevételkiesés, bár tény, hogy a gázt később vissza kell majd pótolnia Európának. A téli időszakban van csúcson a gázár, nyáron viszont a Gazprom csak nyomott áron pótolhatja majd vissza a gázt, így a Gazpromnak anyagi szempontból nem érdeke a konfliktus.

Oroszország számára nagyobb baj, hogy az orosz-ukrán viszony régóta megfagyott, egy ideje kifejezetten ellenséges. Pedig Ukrajna meghatározó gáztranzit-útvonal Európa felé, és mindeddig nem sikerült kikerülnie Moszkvának - mondta Deák. Az ellenséges viszonyt jól mutatja Deák szerint, hogy Oroszország a múlt év végén már nem volt hajlandó szemet hunyni az ukrán adósságok felett.

A rossz viszony miatt az egész gázszállítási rendszer úgy, ahogy van, rossz - jelentette ki a Külügyi Intézet munkatársa. Kérdésünkre, hogy az egyéves orosz-ukrán gázszállítási szerződések miért nem nyáron járnak le, amikor az esetleges kimaradások a legkisebb nehézségeket okoznák minden érintettnek, azt válaszolta: a tárgyalások minden évben márciusban kezdődnek, és decemberig nem születik egyezség. A valós megoldás nem egy nyári forduló lenne, hanem egy kiszámítható, 20-25 évre szóló szerződés.

Túszul ejtették Európát

Az elmérgesedő vitában mindkét fél úgy tudta emelni a tétet, hogy az Európába irányuló gázszállításokkal manipulált - mondta Deák. Oroszország tavaly júniusban szerinte próbálkozott azzal, hogy az EU-t hívta segítségül a már régóta konfliktusos orosz-ukrán viszony rendezéséhez. Ebben azonban akkor Európa nem volt partner, részben a grúz-orosz háború kitörése miatt. Pedig az orosz ajánlat Deák szerint nagy dolog volt, mert az Ukrajnával kapcsolatos problémáikat eddig soha nem próbálták nemzetközi színtéren megoldani.

Európát ezek alapján Oroszország csak drasztikus eszközökkel tudja mozgósítani, például azzal, ha nem küld neki gázt. Ennyiben tehát megéri a gázválság az orosz félnek, és ugyanebből az okból Ukrajnának is: Európa beavatkozását úgy tudja kikényszeríteni, hogy elzárja a gázcsapokat - magyarázta Deák, de megjegyezte, hogy azt senki nem tudja, valójában a határ melyik oldalán zárták el a csöveket.

"Európa nem ment elébe a problémának, hát bevonták" - fogalmazott. Szerinte akár már a 2006-os gázválság után is közvetíthetett volna a felek között, de mindenképpen a krízis kialakulása előtt kellett volna beszállnia. Ezzel szemben az unió soros elnöki tisztségét idén betöltő Csehország még négy nappal ezelőtt is elutasította a közvetítő szerepet a vitában. Alexandr Vondra cseh kormányfőhelyettes akkor mindkét oldalt arra szólította föl, hogy találkozzanak és fejezzék be a vitát. Az EU csak a gázellátás zavara óta szólalt meg az ügyben és szólította fel Moszkvát és Kijevet, hogy indítsák újra a gázszállításokat. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso legutóbbi nyilatkozatában azzal vádolta mindkét felet, hogy "túszul ejtették" Európát.

Európa nem ér semmit, Magyarország nem tanul

A tény, hogy Ukrajna és Oroszország az európai fogyasztók fölé helyezett "egy vacak kis üzleti vitát" - ahogy Deák a gázvitát nevezte -, nem csak az ellenfelek elvakultságát mutatja meg, hanem azt is, hogy "nem vagyunk fontosak". Ez a fogyasztók teljes negligálása szerinte, miközben a súlyosan érintett nemzeti kormányok csak annyit tehetnek, hogy "verik az asztalt, hogy ez elfogadhatatlan".

Európa közép- és hosszú távon találhat megoldást a problémára, egyértelműen csökkentenie kell az orosz gáztól vagy az ukrajnai vezetékektől való függést. Ukrajna kiiktatásának vágya Deák szerint talán elég lesz arra, hogy a jövőben megépüljön az Északi vagy Déli áramlat, vagy éppen egy Nabucco-vezeték. "Különben továbbra is sodródik majd Európa az eseményekkel" - mondta.

Magyarországon Deák szerint a kommunikáció rendben van, de valós lépések is kellenek hozzá. Szerinte például nincs értelme, hogy a parlamenti külügyi bizottság ülésezzen gázügyben, mert ez nem az ő feladatuk. Szerinte egyszerűen hatékonyabb energiapolitikára van szükség. "De addig, amíg a magyar politika olcsó gázt akar, nincs értelme alternatív útvonalakra vagy zöldenergiára szórni a pénzt." Deák szerint az orosz gáztól való függőségünket csak akkor tudnánk csökkenteni, ha kifizettetnénk a fogyasztókkal a gáz valós, piaci árát - vagy majdnem annyit.