Ötlet maradt a nagy nemzeti összefogás

Három hónap alatt nem született meg a "nemzeti felemelkedés programja", pedig Gyurcsány Ferenc kormányfő ezt várta az októberben összehívott nemzeti csúcstól. Az [origo] megkérte a Kormányszóvivői Irodát, hogy foglalja össze, miért volt hasznos a csúcs, de főleg olyan eredményeket soroltak, amelyeknek valójában semmi közük a nagyszabású tanácskozáshoz. Ami mégis megvalósult, az főleg a válságkezelést segítette.

A nemzeti csúcs alkossa meg a nemzeti felemelkedés programját - mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő tavaly október 12-én arról, hogy mit vár a gazdasági válság miatt összehívott találkozótól. A csúcs 40-50 résztvevőjétől azt kérte a kormányfő, hogy a találkozót követő hetekben kezdje el a munkát, és lehetőség szerint pár hónap alatt jusson el egy átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás, a nemzeti felemelkedés programjának megalkotásáig - idézte az MTI a miniszterelnököt. Ezután október 18-án összeült a nemzeti csúcs, amelyen a kormány mellett a politikai pártok, szakszervezetek, önkormányzati szervezetek és több fontos gazdasági ágazat szakértői is megjelentek.

A nemzeti csúcs óta csaknem három hónap telt el - az [origo] megkérdezte a Kormányszóvivői Irodát, mi lett a beharangozott "nemzeti felemelkedés programjából". Az iroda válaszában a "nemzeti felemelkedés programjáról" konkrétan nem esik szó, felsorolnak viszont több egymástól független intézkedést, ami állításuk szerint a nemzeti csúcson megfogalmazódott problémákra, javaslatokra adott választ. A nemzeti csúcsnak tulajdonított eredmények többsége azonban már vagy évek óta napirenden levő kérdés, vagy már a csúcs előtt felmerült javaslat megvalósulása.

Plafontörvény, stabilitási alap

A Kormányszóvivői Iroda szerint "önmagában már a Nemzeti Csúcs létrejötte jelentős eredmény volt, hiszen a társadalmi és politikai partnerek bebizonyították, hogy a nemzetközi gazdasági válság időszakában, amikor mindennél nagyobb szükség van egy széles körű összefogásra, képesek egy asztalhoz ülni".

A konkrét eredmények között sorolták fel a költségvetési plafontörvény létrejöttét. A plafontörvényt - amely a költségvetési túlköltekezésnek szab határt - valóban a nemzeti csúcs után, november 17-én fogadta el a parlament, az ötletet azonban már jóval korábban felvetette az SZDSZ: ez volt például az egyik legfontosabb téma Orbán Viktor, a Fidesz és Fodor Gábor, az SZDSZ elnökének szeptember 18-i egyeztetésén.

"Az egyeztetéseken az SZDSZ javaslataként merült fel egy stabilitási és adóreform-alap létrehozása. A költségvetés elfogadását megelőző parlamenti vitában kialakult álláspont eredményeként a 2009. évi büdzsé tartalmazza az Alap létrehozását" - írta az [origo] megkeresésére a Kormányszóvivői Iroda. Az alap azonban jóval régebbi, szintén SZDSZ-es javaslat, már a pénzügyi válság kibontakozása előtt hónapokkal is felmerült. Kóka János akkori SZDSZ-elnök 2008 februárjában vetette fel egy adóreform-alap tervét, amelybe bevételtöbbleteket, kiadási megtakarításokat lehet gyűjteni, az összegyűlt pénzt pedig adócsökkentésre lehetne fordítani. Tavaly októberben, a nemzeti csúcs előtt egy héttel azt nyilatkozta Kóka: azt javasolják, hogy az elképzelt adóreform-alapot nevezzék át "stabilitási és adóreform-alappá".

Szociális és önkormányzati reform

"A nemzeti csúcs résztvevői részéről is felmerült a szociális támogatási rendszer átalakítása. A kormány - érzékelve a társadalmi partnerek által is hangoztatott problémát - folytatta a már megkezdett munkát a segélyezési rendszer átalakítása terén." A Kormányszóvivői Iroda válaszában maga is elismerte ugyanakkor, hogy már megkezdett munkáról van szó, azaz már a nemzeti csúcs előtt napirenden volt a szociális rendszer átalakítása.

A szociális támogatások átalakítását már jóval korábban - például a Népszabadságban augusztus közepén megjelent Megegyezés című írásában - maga Gyurcsány Ferenc is célként jelölte meg. A kormányfő írása szerint a foglalkoztatottság növelése érdekében 2009-től Nemzeti közfoglalkoztatási programot indítana a kormány, melytől azt remélte, hogy már egy évvel később ötvenezer embert lát el napi 6-8 óra munkával. Ezzel párhuzamosan indította volna el a kormányfő a rendszeres szociális segélyezési rendszer átalakítását, melyben csak azok vehetnének részt, akik egészségi állapotuk vagy más méltányolható okok miatt nem képesek munkával fenntartani magukat.

Az önkormányzati reform szintén évek óta napirenden levő kérdés annak ellenére, hogy a Kormányszóvivői Iroda azt írta: "A nemzeti csúcson megfogalmazódott az önkormányzati reform szükségessége, amelynek ügyében tartandó ötpárti tárgyalások előkészítése megkezdődött." Az önkormányzati rendszer átalakítása azonban már 2002-ben is a kormányprogram hangsúlyos része volt. Elvileg javaslatoknak is kellett volna készülniük, például a minisztériumok (korábban az [origo] által rendszeresen ellenőrzött) munkaterve szerint ilyen javaslat kidolgozása 2007 szeptemberére is be volt ütemezve.

Ami itt merült fel először

A nemzeti csúcson fogalmazódott meg többek között, hogy a devizahitelesek megsegítésére van szükség. Erről a kormányfő beszélt a csúcson, a konkrétumokról azóta több hitelintézettel is megállapodott a pénzügyminisztérium.

A nemzeti csúcs eredményei közé sorolta a Kormányszóvivői Iroda a minisztériumi költekezések visszafogását is. "A nemzeti csúcson fogalmazódott meg az is, hogy a minisztériumok függesszenek fel minden olyan marketingtevékenységet, amelyek a mostani legfontosabb kérdéseket nem érintik" - írta az iroda. A spórolásról később, október 28-án tett bejelentést Gyurcsány.

A csúcson beszélt először a kormányfő egy növekedési alapról, azóta létrejött egy 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomag. Az uniós források átcsoportosítását Orbán Viktor Fidesz-elnök vetette fel a nemzeti csúcson. Egy november közepi parlamenti tanácskozáson Bajnai Gordon gazdasági miniszter is is erre tett javaslatot. A növekedési alap és az uniós források átcsoportosítása is lényegében a a vállalkozások megsegítését célozza. A kis- és középvállalkozások támogatása tradicionális fideszes téma, a legnagyobb ellenzéki párt kommunikációjának régóta egyik leglényegesebb eleme.