Súlyosbították a Zsanett-ügy rendőreinek büntetését

Másodfokon súlyosbították a Zsanett-ügyben érintett rendőrök szolgálati kötelezettségük ellátásával kapcsolatos büntetését. A bíróság szerint nem csak szolgálati kötelességszegést követtek el, hanem hivatali visszaélést is, amikor 2007 májusában hazakísérték E. Zsanettet egy igazoltatás után. A másodfokú bíróság magasabb pénzbüntetést rótt ki rájuk, és csak később számíthatnak előléptetésre.

Megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a Zsanett-ügyben meggyanúsított öt rendőrre első fokon szolgálati kötelezettségeikkel kapcsolatban kiszabott első fokú büntetést szerdán. A bíróság az első fokú ítélettel szemben bűnösnek mondta ki az első-, másod- és harmadrendű vádlottat hivatali visszaélés vádjában és súlyosította mind az öt rendőr büntetését. Ez az eljárás független a rendőrök ellen E. Zsanett által nemi erőszak miatt tett feljelentéstől, ebben az ügyben csak azt vizsgálták, hogy megfelelően látták-e el szolgálatukat.

A bíróság első fokon csak szolgálatban elkövetett kötelességszegésben találta bűnösnek a rendőröket tavaly márciusban, ezért az elsőrendű vádlottat 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint megfizetésére köteleze, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítette a bíróság. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottat a hivatali visszaélés vádja alól felmentették. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész, a vádlottak és a védők egyaránt fellebbeztek.

Nem hagyhatták volna el körzetüket

A másodfokon eljáró katonai tanács szerdán úgy ítélte meg, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlottak engedély nélkül hagyták el a VIII. kerületet, és ugyan kért erre engedélyt az elsőrendű vádlott, visszajelzést nem kapott, ennek hiányában pedig nem hagyhatták volna el a kerületet. A tanács szerint sem a rendőrségi törvény, sem a szolgálati szabályzat nem ismer olyat, hogy valakit a lakására állítsanak elő. A másodfokú bíróság szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott visszaélt hivatali helyzetével, amikor a körzetükön kívül, elöljárói engedély nélkül intézkedtek, figyelmeztették a lányt, hogy hordja magával az iratait.

A bíróság szerint jogtalan előnyt biztosítottak a lánynak, amikor nem jelentették fel azért, mert okmányok nélkül vezetett; a vádlottak ugyanis aznap más szabálysértőkkel szemben nem így jártak el, minden szabálysértővel szemben feljelentést tettek. A katonai tanács ezért bűnösnek mondta ki a három rendőrt a társtettesként elkövetett hivatali visszaélésben. A Legfelsőbb Bíróságon azonban 1994 óta az a gyakorlat, hogy ha ugyanaz a vádlott elköveti a hivatali visszaélés bűntettét és a szolgálatban kötelességszegés vétségét, akkor csak a hivatali visszaélést állapítják meg.

Az első-, másod- és harmadrendű vádlott ezért csak a hivatali visszaélés miatt kapott pénzbüntetést: az elsőrendű vádlottat 200 ezer forint, a másodrendűt 160 ezer forint, a harmadrendűt 150 ezer forint megfizetésére ítélték. Mindezeken túl az első- és másodrendű vádlottal szemben az ítélőtábla katonai mellékbüntetést is kiszabott: egy-egy évvel megnövelte a soron következő rendfokozatba átsorolásuk várakozási idejét.

A Legfelsőbb Bíróságon folytatódik

A másodfokon eljáró tanács szerint túl enyhe volt az első fokú ítélet, amikor a szolgálatban kötelességszegés miatt megrovásban részesítette negyed- és ötödrendű vádlottat. Ezért a másodfokú bíróság velük szemben 72-72 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Mivel az ő bűnösségüket érintően nem változtatta meg az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla, az ítélet rájuk vonatkozó része jogerős. Az első-, másod- és harmadrendű vádlott ítélete azonban nem jogerős, mivel az elsőfokú bíróság szerint nem voltak bűnösek hivatali visszaélésben, a másodfokú bíróság szerint viszont igen. A vádlottak és védőik fellebbezése nyomán az ügyük a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Az öt rendőrt E. Zsanett azzal vádolta meg, hogy 2007. május 4-re virradóra igazoltatták, egy sötét mellékutcába vitték, ahol ketten megerőszakolták. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt. A pótmagánvádas eljárás márciusban folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket tavaly január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.