A hiányzás miatt elcsapott alsósokat védi az ombudsman

A szabályozás hiányosságai miatt ma előfordulhat, hogy egy kisiskolást csak azért utasítanak évismétlésre, mert sokat hiányzott - írta hétfői közleményében Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Alsó tagozatban nincs osztályozás, így a diák nem bizonyíthatja vizsgával, hogy teljesítette a követelményeket, Szabó Máté szerint pedig ez sérti a jogbiztonságot.

A jogbiztonságot veszélyezteti, tehát módosítani kellene azt a rendeletet, amely a sokat mulasztó tanulók évismétlését írja elő - állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy szülői panasz alapján. Szabó állásfoglalásában azt írta: a hiányzás nem jelenti automatikusan azt, hogy a diák nem teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit.

Az ombudsmanhoz eljuttatott panaszában egy szülő azt kifogásolta, hogy gyermekét az iskolája a sok hiányzás miatt évfolyamismétlésre akarta kötelezni. Az iskolaigazgató az ombudsman kérdésére azt válaszolta, hogy "a törvény világosan kimondja, hogy 250 óra hiányzás fölött évfolyamot kell ismételni".

A rendelet szerint, ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát és emiatt a teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel, akkor a nevelőtestület még engedélyezheti az osztályozóvizsgát. Ez csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazoltakét, és az iskola év közben értesítette a szülőt az igazolatlan távollétekről. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a tanulmányokat csak évfolyamismétléssel lehet folytatni.

Az ombudsman szerint a bonyodalmat az okozza, hogy négy éve módosították a közoktatási törvényt, és azóta az általános iskola első három évében, valamint a negyedik évfolyamon félévkor nincs osztályzás. Szöveges minősítéssel kell értékelni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, esetleg felzárkóztatásra szorul.

A diák az első három évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. Az országgyűlési biztos szerint ennek eldöntése is osztályozóvizsgával volna lehetséges, függetlenül attól, hogy a tanuló még nem osztályozható. Szabó Máté szerint a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, összhangot kellene teremteni a szöveges értékelést tartalmazó törvény és a hiányzások következményeit taglaló rendelet között, hogy érvényesülhessen a jogbiztonság követelménye.

Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára szerint a Szabó által idézett jogszabályi rendelkezések nem egészen pontosak, mert a közoktatásról szóló törvény nem ír elő soha "kötelező buktatást". A szakállamtitkár szerint az első-harmadik évfolyamon a tanuló évismétlésre csak akkor utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az államtitkár közleménye szerint mindig a nevelőtestületnek kell eldönteni, hogy ez a helyzet fennáll-e vagy sem, hiszen a miniszteri rendelet is úgy szól, hogy 250 tanítási óráról való mulasztás esetén is csak akkor lehet évfolyamismétlésre utasítani a tanulót, ha a hiányzások miatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Az első-harmadik évfolyamon is érdemjegyet kap a tanuló év közben. Az év végi osztályzat helyett alkalmazzák ezeken az évfolyamokon a szöveges értékelést.