Több bűncselekménynek az előkészületét is büntetik ezentúl

Komoly szigorításokat vezetnek be vasárnaptól a büntető törvénykönyvben és több más jogszabályban, aminek köszönhetően sok korábbi tüntetésről ismerős atrocitást hosszú börtönévekkel lehet majd büntetni. Cellába kerülhetnek például a tojástobálók és a fehér port küldő fenyegetők. Ráadásul mostantól nem is kell feltétlenül garázdálkodni a büntetéshez: bizonyos esetekben már a bűncselekményekre való előkészület is elég lesz a börtönhöz.

Vasárnaptól akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki a tojással vagy papírgalacsinnal dobálózik egy rendezvényen egy új törvénynek köszönhetően. Juhász Gábor rendészeti államtitkár szerdán sajtóbeszélgetésen ismertette az új jogszabályt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen.

A február 1-én hatályba lépő törvény olyan módosításokat tartalmaz, amelyek szigorúbb büntetési tételeket állapítanak meg "a közrendet veszélyeztetőkkel szemben", illetve új elkövetési magatartásokat is büntethetővé tesznek. A törvény új tételei láthatóan az elmúlt évek rendbontásainak hatására készültek, és számos olyan cselekményt büntetnek komoly börtönbüntetéssel, ami az utóbbi időben szinte mindennapos volt egyes tömegmegmozdulásokon.

Fontos szigorítás, hogy több bűncselekménynek már az "előkészületi magatartása" is büntetendővé válik, tehát mostantól sok esetben nem is kell elkövetni a bűncselekményt, már az is elég a büntethetőséghez, ha valaki bizonyíthatóan készül arra.

Demszky Gábor megdobálóinak 5 év börtön

Módosul a garázdaság tényállása: vasárnaptól az is bíróság előtt felel tettéért, aki más személyére úgy gyakorol fizikai jellegű ráhatást, hogy az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Juhász Gábor államtitkár a tojásdobását hozta fel példaként. Szerinte azért ilyen szigorú a szabályozás, hogy a tojásdobálás és az ahhoz hasonló cselekmények ne váljanak a közélet elfogadott részévé.

A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. A jogalkotók ezzel a szigorítással a tüntetések rendbontói elleni hatékonyabb fellépést szeretnék elérni.

Ha ez a rendelkezés korábban hatályban lett volna...
...emberek tucatjait zárhatták volna börtönbe különböző közszereplők, így például Demszky Gábor budapesti főpolgármester vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megdobálásáért, akiket az elmúlt években többször is esernyővel kellett megvédeni a tömeg dühétől.

Az ólmos bottal gyülekezőknek 2 év börtön

Szigorodik a testi sértés tényállása is: a könnyű, vagy súlyos testi sértés elkövetésére irányuló előkészület két évi szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűncselekménye ezentúl a közösség tagja elleni erőszak nevet viseli, ugyanis ezentúl e csoportokon kívül a lakosság egyéb csoportjait - például akár a bélyeggyűjtőket is - védeni kívánja a törvény. Az ellenük elkövetett erőszakra irányuló előkészület szintén büntetendő.

Ha ez a rendelkezés korábban hatályban lett volna...
...a megakadályozott vidéki tömegverekedések résztvevőit mind börtönbe dughatták volna. Az elmúlt években több kisebb településen is voltak olyan feszült konfliktusok, amelyekben szembenálló csoportok szúró-vágó eszközökkel, ólmos botokkal, egyéb fegyverrel gyülekeztek egymás ellen. Mivel mostantól az "előkészület" is bűncselekménynek számít, velük is fel lehet majd tölteni az amúgy is zsúfolt börtönöket.

A melegfelvonulás megtámadóinak plusz 3 év börtön

Új tényállásként megjelenik a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. Ez a tényállás a hivatali bűncselekmények köréből került a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe; a jogalkotó ezzel azt akarja kifejezni, hogy mások e jogait nemcsak a rendőrök vagy más hatóságok akadályozhatják jogtalanul, hanem bárki, aki erőszakosan vagy fenyegetően lép fel. Ezért a bűncselekményért akár három év szabadságvesztést is kaphat az elkövető.

Ha ez a rendelkezés korábban hatályban lett volna...
...akkor mindenféle egyéb büntethető cselekmény nélkül is lecsukhatták volna a különböző ellentüntetések eldurvuló összetűzéseit, de a bűncselekményt elkövetők is sokkal súlyosabb büntetést kaptak volna. Ilyenre is számos példa akadt: 2007-ben például a könnyűdrogok legalizációjáért tüntető Kendermag Egyesület rendezvényét akadályozták meg velük egyet nem értő helyiek Debrecenben és Szegeden. 2008-ban pedig a budapesti melegfelvonulás vált csatatérré, és az utcaköveket dobáló támadókat is csak felfüggesztett börtönre ítélték.

Az MSZP-irodák fenyegetőinek 2 év börtön

A törvényhozók mostantól a gyanús, félelemkeltő küldemények, különösen a fehér port tartalmazó küldemények küldőivel szemben is fel akarnak lépni. A hatóságok eddig tehetetlenek voltak ezekkel a személyekkel szemben. Ezért aki félelemkeltés céljából mást - vagy annak hozzátartozóját - személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatát kelti, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

Ha ez a rendelkezés korábban hatályban lett volna...
... börtönt kaphatott volna minden fenyegető, aki az MSZP-irodáknak az utóbbi időben gombamód megszaporodó fehér poros leveleket küldött: 2008 végén szinte tömegessé váltak az ilyen jellegű fenyegetésekről szóló hírek.

A Magyar Gárda tárgyalására bevonuló tömegnek: kívül tágasabb

A bíróságok és más hatóságok zavartalan működését kívánja elősegíteni a "hatóság eljárásának megzavarása" tényállás: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki erőszakos magatartásával az eljárást megzavarja vagy akadályozza; ha meg is hiúsítja, vagy csoportosan, illetve felfegyverkezve követi el, súlyosabban minősül. A köpködés, tojás- és papírgalacsin-dobálás csakúgy, mint a garázdaság esetén, itt erőszakos magatartásnak minősül.

Ugyancsak ezen eljárások zavartalanságának védelmében módosul a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely kimondja: a tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megelőzéséről az elnök gondoskodik. A jogalkotók szerint ez lehetőséget ad a bíróknak, hogy polgári peres eljárásokban is fenntarthassák a rendet.

Akár az a hallgató is eltávolítható lesz a tárgyalóteremből, aki állapota vagy megjelenése folytán sérti a tárgyalás méltóságát - így szélsőséges esetben akár a rágógumizást is sértőnek tekintheti az arra érzékeny bíró. A bíró meghatározhatja majd a hallgatóság létszámát is.

Ha ez a rendelkezés korábban hatályban lett volna...
... a bíró kizárhatta volna a Magyar Gárda hatalmas tagságát már a gárda-per első tárgyalásáról is, ahol a tagok összekapaszkodva, lökdösődve tolakodtak az ülésterembe, hogy elvegyék a helyet a sajtó és más szervezetek képviselőjétől.

Szabálysértési nyilvántartás és hivatalos személyek

Ezen kívül számos ponton módosul a szabálysértési eljárásról szóló törvény is: hatékonyabb fellépésre lesz lehetőség a kábeltolvajok ellen, a visszaeső szabálysértők kiszűrésére pedig létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a hivatalos személyekre is: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz.

Ha ez a rendelkezés korábban érvényben lett volna...
...a rendőrökkel farkasszemet néző, utcaköveket felszedő tüntetőket már köhajítás nélkül is büntetni lehetett volna. Ez a 2006-os zavargások idején például nagyságrendekkel nagyobb tömeget jelentett, mint ahány zavargót végül kiemeltek a rendőrsorfallal szemben álló tüntetők csoportjából.