Elsősorban taktikai célokat szolgál a kormány javaslata és a Fidesz ellenjavaslata is a választási rendszer átalakításáról - olvasható a Political Capital (PC) közleményében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap jelentette be a tervét, amely arról szól, hogy ezentúl az országgyűlési választásokon csak pártlistákra és egyetlen fordulóban lehessen szavazni. A 199 parlamenti helyből 176-ot osztanának ki a pártok megyei listáiról, míg 23-at a megyei szavazatokat összesítő országos kompenzációs listáról.
A politikai elemző cég szerint Gyurcsány célja egyrészt a reformhangulat megalapozása olyan felvetésekkel, amelyek megfelelnek a választók alapvetően párt-és politikaellenes elvárásainak. Másrészt a kormányfő a Fideszt próbálhatta meg kellemetlen helyzetbe hozni a javaslatával - állítja a PC -, mivel az ellenzéki pártnak saját korábbi hasonló javaslatai miatt nem kedvező, hogy elutasítja a kormány ajánlatát. A PC szerint megegyezés most nem várható, mert "a Fidesznek rövid távon nem érdeke a kormánnyal olyan alapvető rendszerátalakításokban megállapodni, melyek a kormány támogatottságát növelhetik".
Az elemzés szerint mind az MSZP, mind a Fidesz számára kockázatos lehet hosszú távon az egyéni választókerületeket teljes mértékben nélkülöző rendszer. Igaz, a szocialista párt rövid távon nem járna rosszul a listás ág erősítésével, mivel jelentős hátrányban van a Fidesszel szemben, az egyéni kerületekben jóval kevesebb mandátumot tudna szerezni, mint 2006-ban. Azonban a nagy pártoknak általánosságban kedvez a jelenlegi rendszer, hiszen nekik maradnak tartalékaik a második fordulóra is - ezért kockáztatna az MSZP is a váltással a PC szerint.
A politikai elemző cég szerint a kis pártokon sem segítene a választási rendszer tervezett átalakítása. Területi listán alig valamivel könnyebben jutnának mandátumhoz, az országos listán a mostaninál is nehezebb dolguk lenne. Ennek az az oka, hogy a javaslat 152-ről 176-ra növelné a megyei listákon kiosztható mandátumok számát, a különbség tehát nem lenne nagy, így maradnának olyan megyék, ahol 4-7 mandátumért folyna a küzdelem, ilyen kevés mandátumot pedig nem lehet arányosan kiosztani. A kis pártok - néhány nagyobb megye és Budapest kivételével - továbbra is esélytelenek lennének a területimandátum-szerzésre, a rájuk leadott voksok döntő többsége az országos kompenzációs listán hasznosulna.
Másrészt az országos listán megszerezhető mandátumok aránya 15-23 százalékról 11,5 százalékra csökkenne. Így a PC szerint hiába lenne hasznos az egyéni ág megszűnése a kis pártoknak, összességében nem biztos, hogy nagyobb súllyal lennének jelen a parlamentben.
A politikai elemző cég összefoglalta, szerintük milyen előnyei és hátrányai lennének Gyurcsány javaslatának. Az előnyök közé sorolták a választás folyamatának átláthatóbbá válását, hogy az eredmény kiszámíthatóbb lenne a pártok számára, hogy a választói akaratot jobban tükröző, arányosabb képviselet jöhetne létre és hogy kisebbek lennének a választás költségei. Igaz, a PC megjegyzi, hogy a spórolás korántsem lenne akkora, mint ahogy az az előterjesztésben szerepel, mert az egy forduló nem felezne meg minden költséget.
A Political Capital szerint a javaslat hátránya, hogy a listás rendszerrel nehezebben jönne létre kormányképes többség, és az ötszázalékos küszöb fenntartásával továbbra is nehezen tudna új párt bejutni a parlamentbe. Az elemzés szerint a rövidebb kampány miatt hiába csökkennének valamennyire a kampányköltségek, ez nem párosulna kifehéredéssel a párt- és kampányfinanszírozás átalakítása nélkül. A PC kifogásolja azt is, hogy a tervezet nem szól a jelöltállítás reformjáról.
A politikai elemző cég négy pontban fogalmazta meg saját javaslatait a választási rendszer átalakítására. Szükség volna szerintük arányos egyéni választókerületek megteremtésére, meg kellene szüntetni az ajánlószelvények rendszerét és helyette kauciót kellene bevezetni, el kellene törölni a kampánycsendet és újraszabályozni a külképviseleti szavazást.