Egyfordulós választásokat akar az MDF

Egyfordulós, kizárólag listás választási rendszer bevezetését javasolja az MDF. A párt szerint a miniszterelnök korábbi választási reform-javaslatával ellentétben nincs szükség megyénkénti listára, csak országosra. Eltörölnék az ajánlószelvények rendszerét is, és szívesen látnának egy kétkamarás parlamentet.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyfordulós, tisztán listás, arányos választási rendszert javasol - mondta sajtótájékoztatón Boross Péter volt miniszterelnök. Az MDF szerint nincs szükség megyénkénti listára, hanem egyetlen országos lista kell - jelentette ki Boross Péter. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február elsején jelentette be a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. Eszerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján.

Boross Péter szerint a kisebb parlament a választójog egész rendszerének csupán részletkérdése. A kormányfő által javasolt 199 képviselő ideálisnak tűnik az MDF szerint, de "ehhez megfelelő választójogi törvény is kell, hogy életképes legyen a kisebb parlament". A választási visszaélések elkerülésére el kellene törölni az ajánlószelvények rendszerét.

Az MDF által elképzelt rendszerben az országban mindenütt ugyanarra a pártlistára lehetne szavazni. Az emberek nem személyekre szavaznak, hanem pártokra, ezért az lenne a jó, ha az ország egyetlen választókörzet lenne, és nem lennének megyei listák - fogalmazott Boross. Szerinte erre azért lenne szükség, mert "a jelenlegi választási rendszer 6-8 párt esetén még működik, a 2010-es választások után azonban négynél több párt várhatóan nem jut be a parlamentbe". Boross úgy vélte, a 2010-es választásokon a Fidesz valószínűleg kétharmados többséget fog szerezni az országgyűlésben.

A kisebbik ellenzéki párt szerint egy kétkamarás parlament is ideális lenne, hiszen Magyarországon mindig kétkamarás parlament volt a szocialista időszakot kivéve. "A pártküzdelmektől szétszaggatott első kamara ellensúlyt igényel egy olyan második kamara létrehozásával, például hatvan fővel, ahol tudományos, kulturális, valamint egyházi testületek delegáltjai foglalnak helyet, hogy feloldják a szélsőségesen elfogult pártellentétekből adódó hátrányokat" - magyarázta Boross.