Az alkotmány kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde nyújthat be - írásban - bizalmatlansági indítványt a hatalmon lévő miniszterelnökkel szemben, mégpedig úgy, hogy ebben azt is megjelöli, kit javasol a miniszterelnöki tisztségre. Ezért hívják konstruktív bizalmatlansági indítványnak, így a szavazás nem csak a régi ellen, hanem az új miniszterelnök mellett is szól.
A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az indítványról szavaz az országgyűlés, és ha a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, akkor az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
A folyamat gyors, az indítványról a vitát és szavazást a beterjesztéstől számított legkevesebb 3, legfeljebb 8 napon belül meg kell tartani.
A konstruktív bizalmatlansági indítványt először a Német Szövetségi Köztársaságban vezették be, mert el akarták kerülni, hogy a pártok úgy buktassák meg a kormányt, hogy utána nem tudnak megegyezni az új miniszterelnök személyében. Ez a megoldás került be a magyar alkotmányba is 1990-ben.