A napszivattyún múlik, meddig tocsogunk a vízben

Egyre több földet borít belvíz Kelet-Magyarországon, számos helyen másodfokú készültséget rendeltek el. Áradnak a Tisza mellékfolyói is, Szolnoknál már harmadfokú a készültség. Egyelőre nem vészes a helyzet, és az egyenletes olvadás miatt nem érkezik nagyobb árhullám sem. Ha a héten nem lesz újabb csapadék, akkor várhatóan a belvizet is idejében el tudják vezetni a földekről.

Öt újabb szakaszon rendeltek el másodfokú belvízvédelmi készültséget a Tiszántúlon hétfőn reggel, de a belvízcsatornák vízszintje több helyen a harmadfokú készültségnek megfelelő szintet is eléri - olvasható a vízügyi hatóságok honlapján. Az országban jelenleg már 13 védekezési szakaszon van másodfokú, 18 helyen elsőfokú készültség.

Megemelték a készültséget Szabolcsban a Szamos-Kraszna közti területen, illetve a Tisza bal partján egészen Tokaj magasságáig. Szintén magas a készültség a Berettyó és a Tisza között a Nagykunság északi részén: a térségben összesen 4 ezer hektár földet borít belvíz. Kilenc szivattyútelep üzemel, naponta 700-800 ezer köbméter vizet emelnek át a befogadó folyókba, csatornákba - közölte Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője.

Az ország nyugati felében, Győr-Moson-Sopron megyében a Fertő tó mellett, a Hanság nagy részén és a Rábca mentén is komoly a belvízveszély, emellett Zalában a Kisbalatonnál, valamint Bács-Kiskun megye délnyugati részén van érvényben másodfokú készültség.

A belvíz jelentős növekedését az okozta, hogy a januárban és februárban lehullott csapadék is meghaladta a sokéves átlagot - mondta az [origo]-nak Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Varga szerint a Kisalföldön és a Kisbalatonnál a sokéves átlagnál kétszer több csapadék hullott.

A talaj már nem fagyott, de a sok eső miatt a felső 50 centiméter túlnedvesedett, ezért az újabb csapadék csak lassabban tud beszivárogni - magyarázta Varga, aki szerint az is ront a helyzeten, hogy ilyenkor még a párolgás is csekély, nem működik a "napszivattyú". A másodfokú védekezés során a veszélyezetett területeken megkezdődöt a víz levezetése: ahol lehet, egyszerűen a csatornákon engedik le a vizet, ahol viszont a folyók is megduzzadtak, ott szivattyúkkal nyomják át a felesleget a mederbe.

Varga szerint a belvíz Magyarországon nem rendkívüli jelenség, komoly probléma akkor lehet belőle, ha nem sikerül idejében elvezetni. "Az időjáráson múlik sok minden, de pillanatnyilag kézben tartható a helyzet... Ha a következő napokban nem jön újabb csapadék, 5-10 napos időtartammal megoldható az elvezetés" - mondta. Ez azt jelentené, hogy a jelenleg elöntött mezőgazdasági területeken nem keletkezik komolyabb kár.

Duzzadnak a folyók is, de még nincs veszély

A romló belvízi helyzettel egy időben az árvízi készültséget is fokozták több kelet-magyarországi folyón. A Zagyva alsó folyásán és a Tisza Szolnok környéki szakaszán hétfőn már harmadfokú árvízvédelmi készültség volt érvényben, de másodfokú készültség van a Körösön is. A Berettyó és a Kraszna teljes magyarországi szakaszán egyelőre elsőfokú a készültség. A Berettyó mellett a Kállón és az Éren is védekeznek összesen 160 kilométer partszakaszon - közölte Bara Sándor védelemvezető.

Az MTI információi szerint a Körösök tetőzése a térségben egy-két napon belül várható: a Fekete-Körös keddre virradó éjszaka harmadfok mellett, 750 centiméteres vízállásnál fog tetőzni, míg a Fehér-Körös kedden éri el a legmagasabb vízszintet 500 centiméterrel, másodfokú készültség mellett. A Kettős-Körös vízállása szerdán éri el a harmadfokú készültségi szintet Békésnél, és a reggeli órákban fog tetőzni.

Enyhébb a helyzet az észak-magyarországi folyókon, ahol még nem kellett készültséget elrendelni. Bár a vízszint a hóolvadás miatt itt is jelentősen megemelkedett, sem a Sajó, sem a Hernád nem lépte át az első fokú készültség szintjét. Árad a Bodrog is, ott egyelőre 50-70 centiméterrel maradnak el a készültségi szintektől - közölte Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) szóvivője hétfőn. A Tiszán levonuló árhullám a folyó felső szakaszán 2-3 méteres vízszintemelkedéseket okozott, de árvízvédelmi készültséget itt sem kellett elrendelni.

Az árvízhelyzet az adatok ismeretében viszonylag jól alakul a VITUKI másik főmunkatársa, Gauzer Balázs szerint. A hóadatokból az látszik, hogy a kelet-magyarországi vízgyűjtőkben az utóbbi hetekben viszonylag egyenletesen elolvadt a hó nagyrésze, így az egyelőre alacsony szintű készültség mellett az országrész tulajdonképpen a napokban szabadul meg a nagyobb árvíz veszélyétől.

Komoly hómennyiség jelenleg a Duna északi vízgyűjtő területén van még, illetve minden eddiginél több hó halmozódott fel a Mura és Dráva vízgyűjtő területén, a déli Alpokban - olvasható ki a vízügyi adatokból. Ezek azonban még mindig nem jelentenek közvetlen árvízveszélyt, egy esetleges árhullám kialakulása továbbra is időjárás függvénye - mondta a szakértő. "Olyan ez, mint a cigaretta meg a tüdőrák: esélynövelésről van szó, ha sok a hó, több az esélye az árvíznek, de akkor sem biztos" - fogalmazott.

Eddig azért nem alakult ki nagyobb árhullám, mert a hó idejében elkezdett "kopni", és viszonylag lassan, egyenletesen olvadt. Ha ez a tendencia folytatódik, nem kell nagy áradásra számítani, ha viszont hirtelen bejönne egy erős felmelegedés, az nyugaton okozhatna gondot. A Dráván a legnagyobb az esélye egy nagy árvíznek, de jelenleg ott sem alakul rosszul a helyzet, hiszen fokozatosan olvad a hó az Alpokban - összegezte a helyzetet Gauzer.