Az MSZP az elmúlt egy hétben több nevet is sikertelenül javasolt kormányfőjelöltnek, mégsem vonultak vissza, mégsem vállalták az előre hozott választást.
A népszerűségi adatok valóban lesújtó eredményt jósolnak az MSZP-nek egy esetleges előre hozott választásra: bár a pártnak közel három hónapja lenne megítélésén kampánnyal javítani, az elmúlt két választás tapasztalata szerint az MSZP az utolsó pillanatban nem tud látványosan robbantani.
Az [origo] összehasonlította a mostani népszerűségi adatokat a Szonda Ipsos és a Tárki közvélemény-kutatók archív adataival, valamint a 2002-es és 2006-os választások listás eredményeivel. Mivel előre hozott választás legkorábban nyáron, nagyjából 3 hónap múlva lehetséges, az elmúlt három hónap adatait a korábbi választásokat 6, 5 illetve 4 hónappal megelőző adatokkal vetettük össze. A számításokhoz a biztos szavazók adatait vettük alapul.
A számokból az derül ki, hogy a választások előtt 3 hónappal kibontakozó álláshoz képest egyik nagy párt sem tudott jelentősen erősödni, tehát a választást megelőző 3 hónap alatt sem az MSZP, sem a Fidesz nem tett csodát. Meglepetést inkább a kis pártok, az MDF és az SZDSZ tudott produkálni, amelyek 2006-ban 3, illetve 4 százalék körül álltak, majd a következő 3 hónapban átlépték az 5 százalékos küszöböt.
Az MSZP a 2002-es választások előtt hat hónappal 42-44 százalék között mozgott a Szonda Ipsos, 39-45 százalék között a Tárki adatai szerint. Az átlag 42 a következő hónapokban kisebb ingadozásokkal megmaradt, és végül az áprilisi választások listás összesítésében is 42 százalékkal zártak a szocialisták. Ugyanígy a 2006-os választások előtt hat hónappal is a végeredmény körül mozgott a támogatottság: a Szonda 41-43 százalékot, a Tárki 44-46 százalékot jelzett előre a pártnak. Bár a következő hónapok mutattak némi pozitív kilengést, végül a választási eredmény a korábbi arányok szerint, 43 százalék lett.
A szocialistáknak némi reményt az adhat, hogy a Fidesz a választások előtt 6 hónappal mutatott eredményeknél 2002-ben és 2006-ban is rosszabbat produkált a választáson. 2002-ben ugyanakkor a Szonda és a Tárki is előre jelezte a hanyatlást: 2001 novembere és 2002 januárja között mindkét közvélemény-kutató 5 százalékos csökkenést mutatott, ami végül tartósnak bizonyult. 2006-ban már nem volt ilyen egyértelmű a kép: a Szonda 4 százalék csökkenést, a Tárki 3 százalék növekedést mutatott a Fidesz népszerűségében, a választási eredmény 3 hónap múlva mégis alulmúlta még a legpesszimistább várakozásokat is.
A jelenlegi helyzetben azonban viszonylag egyértelmű a kép: három hónappal egy lehetséges előre hozott választás előtt mind a Szonda Ipsos, mind a Tárki azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága nemhogy csökkent, de legalább 3-4 százalékkal nőtt december óta. Eközben az MSZP támogatottsága látványosan csökkent, december és február között mindkét közvélemény-kutató szerint 5 százalékot esett.
A februári adatok szerint az MSZP hatalmasat bukna az előre hozott választásokon: a Tárki szerint 21, a Szonda Ipsos szerint 27 százalék szavazna csak rájuk. A Fidesz mindkét közvélemény-kutató szerint a kétharmados többség közelében, de alatta jár a biztos szavazók között: a Tárki februárban 64, a Szonda 61 százalékot mért nála.