Olcsón megússzák a jogsértően eljáró rendőrök

Fizetésmegvonás, lefokozás, előléptetés késleltetése - akár ilyen büntetéseket is kaphatnának a jogsértően intézkedő rendőrök, mégsem ez a jellemző. Tavaly csak egy olyan eset fordult elő Budapesten, amikor egy bepanaszolt rendőr ellen fegyelmi indult. Másik nyolc jogsértésért csak fejmosás járt, pedig előfordult, hogy a bepanaszolt rendőr megsértette valakinek az emberi méltóságát. A büntetéseket szabályozó törvény számos kibúvót ad a felelősségre vonás alól és korábbi évek tapasztalatai szerint ezekkel él is a rendőrség.

Csak egy olyan rendőr ellen indult fegyelmi eljárás Budapesten, akit 2008-ban panaszoltak be jogsértő eljárás miatt, és a panaszt a rendőrség is megalapozottnak találta. Tavaly a fővárosban összesen 20 rendőrt marasztaltak el valamilyen formában azért, mert törvénysértő módon intézkedett.

A BRFK a 20 esetből 11-ről hetek óta nem ad felvilágosítást arra hivatkozva, hogy azokat kerületi rendőrkapitányságok vizsgálták ki. Sokadik megkeresésünkre azt ígérték, hogy továbbítják kérdéseinket az illetékes kapitányságoknak. A fennmaradó kilenc panaszból kettőt a BRFK Panaszügyi Csoport vizsgált ki, hetet pedig Bencze József országos rendőrfőkapitány talált megalapozottnak.

Az elmarasztalt rendőrök ellen személyi szabadság jogtalan korlátozása, emberi méltóság megsértése, megtorló jellegű intézkedés miatt tettek panaszt. Hiába jogos azonban egy panasz, a jogsértő módon eljáró rendőr ellen nem indul automatikusan fegyelmi eljárás, ez a mulasztás, jogsértés súlyosságától függ - közölte az [origo]-val a BRFK. A tavalyi esetek alapján úgy tűnik, a rendőrök sokmindent megengedhetnek maguknak.

Nem vonták felelősségre azokat a rendőröket, akik a tavaly április 11-i budapesti tüntetések után nem engedték három előállított embernek, hogy zavartanul használják a mellékhelyiséget a VII. kerületi rendőrkapitányságon, nem szellőztettek a fogdában, se enni, se inni nem adtak az előállítottaknak és hozzátartozóikat sem értesítették az ellenük folyó eljárásról. Másik négy bepanaszolt rendőr is olcsón megúszta a jogsértés intézkedést, "ezekben az esetekben - az intézkedés során elkövetett jogsértés jellegére tekintettel - jellemzően szóbeli figyelmeztetésre, figyelemfelhívásra, a jogszabályok helyes alkalmazásának oktatására került sor" - írta a BRFK kommunikációs osztálya.

A BRFK szerint csak egy olyan eset volt tavaly, amely miatt fegyelmi eljárást rendeltek el. Egy rendőr testi kényszert alkalmazott igazoltatás után egy ember ellen. A panaszos távozásakor odavetette, hogy "elintézem magát, nem fog többé mosolyogni", mire a rendőr odalépett hozzá, megfogta a bal karját, feltartóztatta, és felszólította, hogy ismételje meg az iménti kijelentését. Az ügyben elsőként vizsgálódó független panasztestület megállapította, hogy a testi kényszer "súlyosan jogsértő és indokolatlan volt", az intézkedés a panaszosra nézve megalázó volt, és az illető személyi szabadságát is indokolatlan korlátozták, ha rövid időre is. Az BRFK válaszából nem derül ki, hogy a fegyelmi eljárás pontosat mit jelent, hogyan végződött.

Kilencből nyolcszor megússzák

Évente mintegy 7-8000 állampolgár tesz panaszt rendőri intézkedések miatt. A legtöbb ügyben első fokon az a rendőrkapitányság jár el, amelynek állományába a bepanaszolt rendőr tartozik. Ez azt jelenti, hogy saját kollégái vizsgálják a bepanaszolt rendőr ügyét.

A jogsértően eljáró rendőrökkel szemben a következő fenyítéseket lehetne alkalmazni: feddés, megrovás, pénzbírság, egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés, az előléptetés várakozási idejének meghosszabbítása, eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, a szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás.

A tavalyi példák mellett egy kutatásból is az derült ki, hogy nem kell aggódniuk a rendőröknek az intézkedés közben elkövetett jogsértések miatt. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) - a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet felkérésére - 183 rendőri intézkedés ellen 2005-ben tett panaszt vizsgált meg. A 183-ból csak 11 panaszt hagyott helyben a rendőrség, ezek közül kettőről semmit nem árultak el, a maradék kilencből nyolcszor szóbeli figyelmeztetést kapott a jogsértően eljáró rendőr. Egy esetben pedig a kapitány felhívta az állomány figyelmét az adott jogsértés jövőbeli elkerülésére.

A példamutató magatartás mentesíthet a fegyelmi alól

A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása - fogalmaz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény. A bepanaszolt rendőröknek kedvez, hogy a jogszabály szerint a fegyelmi mellőzhető, ha a fenti cél figyelmeztetéssel is elérhető, mert a fegyelemsértés olyan csekély súlyú.

A panaszos ügyek egyértelmű megítélését nehezíti az is, hogy a törvény szerint a fenyítés kiszabásakor nem csak a fegyelemsértés súlyát kell mérlegelni, hanem annak a fegyelemre gyakorolt hatását, az elkövető vétkességét, a személyi körülményeit, valamint a szolgálatban tanúsított magatartását is. Sőt, a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy idő előtt mentesüljön a fenyítés hatálya alól az a rendőr, aki "a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított".

A független panasztestületnek nincs rálátása arra, vannak-e következményei az egyes ügyeknek - mondta az [origo]-nak a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) elnöke, Kaltenbach Jenő. A rendőrségnek nem kötelező tájékoztatni a következményekről a testületet, az országos rendőrfőkapitánynak csak azt kell megírnia indoklással, hogy elfogadja-e az FRP állásfoglalását. Még rejtélyesebbek az enyhébb alapjogsérelem miatt indult ügyek, melyeket az illetékes rendőrkapitányságokhoz utal a panasztestület. Kaltenbach szerint a rendőrkapitányság arról sem jelez vissza, hogy egyáltalán folytatott-e vizsgálatot. A független panasztestület elnöke szerint "a rendszerváltás óta fújdogáló szelek nem fújnak elég régóta és nem elég erősen".