Több külföldi lap is foglalkozott vasárnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásával.
A konzervatív német Welt am Sonntag azt emelte ki, hogy Gyurcsány miniszterelnökként felajánlotta ugyan lemondását, de a kormányzó szocialista párt elnöke kívánt maradni. A lap szerint a döntés hátterében az állt, hogy a miniszterelnök ténylegesen már nem rendelkezett támogatással a lakosság körében, ezt a 2006-os választások után elvesztette. Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt - írta a lap.
A Welt am Sonntag szerint valódi politikai csoda, hogy Gyurcsány a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. Legutóbbi "sakkhúzása" azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy fel akarja adni a harcot, mivel pártvezetőként minden jel szerint maga akarja meghatározni, hogy ki legyen az utóda. A jelenleg rendkívül népszerűtlen szocialisták a 2010-es parlamenti választások előtt még "időben" akarnak nagyobb támogatást szerezni - a lap szerint.
Gyurcsány utódjára a gazdasági válság miatt rendkívül nehéz döntések várnak. Később az "eldobható kormányfőt" leválthatják, és egy új, "önmagát még be nem szennyező" jelölttel vághatnak neki a választásoknak. Az sem zárható ki, hogy Gyurcsány utóda a várakozások ellenére népszerűnek bizonyul majd. Más kérdés, hogy ez a sakkhúzás segít-e" - írja a Welt am Sonntag.
"Legcsillogóbb, ugyanakkor legellentmondásosabb"
A liberális Der Tagesspiegel Gyurcsányt a magyar politika egyik "legcsillogóbb, ugyanakkor legellentmondásosabb" alakjaként értékelte. A lap szerint a 2008-as Fidesz-féle "populista" népszavazással meghiúsított egészségügyi reform miatt tolódtak markánsan balra, és álltak el a további reformoktól Gyurcsány és a szocialisták, ami a liberálisokkal való koalíció felbomlását okozta. A szocialista kisebbségi kormány nehézségeit a globális pénzügyi válság tovább fokozta, népszerűsége mélypontra süllyedt. Gyurcsány "béna kacsává" vált, Simor András, a jegybank vezetője pedig "kilátástalan vegetálásról" beszélt.
Der Tagesspiegel szerint egyelőre nem lehet megjósolni, vajon a kormányfő felajánlott lemondása meghozza-e a "nagy felszabadulást". Gyurcsányéknak a liberálisokkal és a mérsékelten konzervatív MDF-fel kell megegyezniük, nem csak az új kormányfőről, de a válság leküzdését célzó intézkedésekről is, de a "globális másnaposság árnyékában" az MSZP még inkább balra tolódhat. Ez a megegyezés nem tűnik könnyűnek, csupán az előre hozott választások fenyegető kilátása kényszerítheti a szocialistákat fájdalmas kompromisszumokra.
Végre nem hajtott reformok konzekvencviája
Gyurcsány Ferenc mindig is az ellentmondások embere volt, ehhez bejelentett búcsújával is hű maradt - írta az osztrák Die Presse vasárnap a magyar miniszterelnök szombati bejelentéséről. A lap szerint a kormányfő azoknak a végre nem hajtott reformoknak a konzekvenciáját vonta le, amelyekre a válság sújtotta országnak égetően szüksége van. 2004 óta, amióta Gyurcsány a kormány élén áll, Magyarország egyre közelebb került az államcsődhöz. Végül odáig jutott, hogy kénytelen volt 25 milliárd dolláros hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (és az EU-tól).
"Meglehet, hogy a miniszterelnököt akadályozta a kisebbségi kormányzás korlátok közé szorított mozgáslehetősége. Ám ő maga is aláásta a politikai vezetés szavahihetőségét azzal, hogy 2006-ban pártfunkcionáriusok előtt bevallotta: a választási kampányban hazudott az embereknek a gazdasági helyzetről... A gyónás után az ország a legsúlyosabb politikai zavargásokat élte át a rendszerváltás óta. Gyurcsány szombaton maga is beismerte, hogy szavahihetősége megrendült" - írta a Die Presse.
Vonzódik a hatalomhoz
A lap szerint a megfigyelők nem egészen akarják elhinni, hogy a miniszterelnököt valóban komoly szándék vezérli. Politikai pályafutása során ugyanis gyakorta tanúbizonyságát adta annak, hogy vonzódik a hatalomhoz. Mint amikor letaszította a trónról korábbi mentorát, Medgyessy Péter kormányfőt, hogy ő kerülhessen a kormány élére. Vagy például 2006-ban, amikor a tömegtiltakozások ellenére sem mutatott semmiféle hajlandóságot a visszalépésre.
A lap szerint az, hogy a szocialisták konstruktív bizalmatlansági szavazás útján akarják átadni a posztot a parlamentben, azt feltételezi, hogy már előzetesen megállapodnak a szabaddemokratákkal és a demokrata fórummal a következő kormányfőről. Lehetséges jelöltként említi a Die Presse a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, Surányi Györgyöt, de a lap szerint szóba kerülhet a szocialista Kiss Péter és Gráf József is.