Lichtenstein múlt csütörtökön bejelentette, hogy csatlakozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott bank átláthatósági szabályokhoz, és a jövőben hajlandó lesz adóügyekben a banki információk cseréjére. A fejedelemség eddig az egyik legvirágzóbb európai adóparadicsom volt, hiszen még adócsalás gyanúja esetén sem adtak ki adatokat a többi állam adóhatóságának a helyi bankok betéteseiről. A banki információcseréhez viszont az kell, hogy Lichtensteinnel kétoldalú szerződéseket kössenek az egyes országok. Az elmúlt napokban - Liechtenstein után - több más európai adóparadicsom, Andorra, Svájc, majd Monaco jelentette be, hogy enyhítenek az adótitkon, és csatlakoznak a bankszámlák adatainak cseréjéről szóló nemzetközi megállapodásokhoz.
Tavaly a német hatóságok megszereztek egy adatbázist a liechtensteini adóparadicsomba mentett vagyonok tulajdonosairól. Bár végül nem derült ki, hogy volt-e magyar érintett az ügyben, az összesített adatok szerint számos ország állampolgára - több mint ezernégyszázan - forgatták itt a pénzüket, hogy elkerüljék hazájukban az adófizetést.
Elképzelhető, hogy az OECD-szabályok bevezetésével csökken a jelentősége Lichtensteinnek, mint adóparadicsomnak, már ha valóban ad majd ki információkat az adóhatóságok kérésére a betétesekről - mondta Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez egy évekig tartó folyamat, ezért a múlt heti bejelentés inkább csak jelzés, hogy ez bekövetkezhet, ezért aki akarja, mentse a pénzét.
Diplomáciaszagú döntés
Rybaltovszki Péter, az offshore tanácsadással foglalkozó Crystal World Wide ügyvezető igazgatója szerint inkább diplomáciai manőver lehet ez Lichtenstein részéről, mint valós tartalommal bíró lépés. A fejedelemség még 2008 decemberében banki információcserére vonatkozó egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, így a korábbi, szigorú elutasító magatartását - erős amerikai nyomásra - tulajdonképpen már ezzel feladta - tette hozzá. Rybaltovszki szerint már csak azért is "diplomáciaszaga" van a lépésnek, mert pont egy nappal korábban jelezte az OECD Ausztria, Svájc, Hongkong és Szingapúr felé, hogy elzárkózó magatartásuk nem elfogadható.
Az adón való spórolás alapvetően két módon történhet: a törvényekkel összhangban, adótervezéssel, vagy illegálisan, adócsalással, mikor valaki a közterhek megfizetése elől menti más országok bankjaiba a pénzét. "Aki utóbbira pályázik, az olyan helyet keres, ahol minél nehezebben lehet hozzáférni, ha ez Lichtensteinre már nem lesz igaz, elviszi máshová" - mondta Rybaltovszki, aki szerint a legegyszerűbb Ázsiába áthelyezni a számlát, Hongkongba vagy Szingapúrba, amelyekre az európai országok - Lichtensteinnel ellenétben - semmilyen módon nem tudnak nyomást gyakorolni. "Aki csalni akar, azt ez a lichtensteini lépés nem fogja megállítani" - tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóügyi együttműködésről az országoknak kétoldalú szerződést kell kötniük, és ha a bejelentést követően Magyarország ilyen megállapodást akarna tető alá hozni a fejedelemséggel, akkor a másik félnek is lennének kikötései. Például kérhetnék, hogy a jövőben ne minősüljön Lichtenstein úgynevezett alacsony adózású országnak, és így ne kedvezőtlenebbül adóztassák az itteni céges részesedésből származó osztalékot, ami lehet, hogy nem tetszene a Pénzügyminisztériumnak - mondta Rybaltovszki. Szerinte a lichtensteini adóparadicsom elsősorban Németországnak nem tetszett, mert a hozzá közeli, ráadásul németül beszélő állam bankjainak szolgáltatását rengeteg német vette igénye.
Az APEH nem tudja, baj-e a titkolózás
Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot arról, hogy várható-e ilyen kétoldalú információcserére vonatkozó megállapodás a fejedelemséggel, illetve hogy mit jelent a lichtensteini bejelentés Magyarország, és az ottani bankok magyar ügyfelei számára. A tárca azonban mindössze azt válaszolta, hogy jelenleg nincs adóegyezményünk Liechtensteinnel. "Amennyiben sor kerülne kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megkötéséről szóló tárgyalásokra, akkor Magyarország az OECD által elfogadott szabályt venné alapul", ami adóügyekben teljes körű információcserét jelent - közölték.
Az APEH-től azt kérdeztük, vannak-e olyan magyar adókötelezettek, akikkel szemben eljárást folytattak, és ezt meggátolta, hogy Lichtenstein nem adott ki banki információkat. Válaszuk szerint az adóhatóság nem rendelkezik nyilvántartással arra vonatkozóan, hogy a külföldi társhatósághoz küldött megkeresések elutasítása mennyiben befolyásolta az ellenőrzésüket. Hozzátették, az "információs lehetőség szélesítése az ellenőrzés alátámasztottságát, hatékonyságát növeli".