Megint hiába fut neki az MSZP a gyűlöletbeszédnek

Valószínűleg nem kapja meg a szükséges kétharmados többséget az a két, a kormány által a parlament elé terjesztett javaslat, amely 200 fős parlamentet és egyfordulós listás választást vezetne be, illetve az alkotmányban rögzítené a gyűlöletbeszéd tilalmát. Utóbbit csak az MSZP támogatja, míg a kisebb parlamenttel egyetért a Fidesz, de ők vegyes választási rendszert akarnak.

Az alkotmány módosításával lépne fel a gyűlöletbeszéd ellen a kormány, az erről szóló javaslat vitája kedden kezdődött meg az Országgyűlésben. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára szerint az alkotmánymódosítás nem vezetne be új korlátozásokat a jogrendszerbe, csupán a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket emelné be az alaptörvénybe.

Az alkotmánymódosítási javaslat többek között rögzítené, hogy "az alapvető jogok gyakorlása során tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése". Az alkotmány a kormány szándékai szerint rögzítené azt is, hogy "a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését a büntető törvény akkor is szigorúan bünteti, ha az mások alapvető jogát vagy a köznyugalmat közvetlenül nem sérti vagy nem veszélyezteti".

Már a keddi parlamenti vitában egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés nem fogja megszavazni ezt a kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítást, mert csak az MSZP támogatja a javaslatot. A vitában a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ képviselője is azon a véleményen volt, hogy indokolatlan az alkotmány módosítása, mert a jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 25-én jelentette be: alkotmánymódosítást javasol annak érdekében, hogy ne lehessen "következmények nélkül bujtogatni emberek, családok, társadalmi csoportok ellen". A kormányfő arra utalt, hogy a gyűlöletbeszéd szankcionálására tett korábbi kísérletek mind elbuktak az Alkotmánybíróságon, és a legutóbb elfogadott jogszabály is a testület elé került.

Ismét kisebb parlament

Az Országgyűlés kedden megkezdte a kormány kisebb parlamentre, illetve az egyfordulós, listás választási rendszerre vonatkozó javaslatának megtárgyalását. Avarkeszi Dezső szerint a kisebb parlament nem újdonság, ezt valamennyi parlamenti erő a zászlajára tűzte, és lassan húsz éve ezt kívánja a közvélemény is. Emellett számos szakvélemény szól arról, hogy hazánkban a lakosság számához képest aránytalanul sok a parlamenti képviselő.

A kabinet javaslata szerint a választók már 2010-ben egy 199 fős parlamentről dönthetnének. A létszám az államtitkár szerint azért ennyi, mert a páratlan szám csökkenti a patthelyzet kialakulásának esélyét. A javaslat alapján 176 országgyűlési képviselőt közvetlenül megyei és fővárosi listáról választanának, további 23 képviselő pedig az országos listáról a töredékszavazatok alapján kapna mandátumot. Továbbra is megmaradna az ötszázalékos bekerülési küszöb.

Valószínűleg ez a javaslat sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, miután a Fidesz nem támogatja a tisztán listás választás bevezetését. Répássy Róbert, a párt frakcióvezető-helyettese szerint ők már javasolták a 200 fős parlamentet, de a kormánnyal ellentétben a vegyes választási rendszert támogatják. Répássy emlékeztetett arra, hogy a kormánykoalíció már 72-szer utasította a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatának napirendre vételét.