Ismét elbukott a főbírójelölt

Hétfőn másodszor is leszavazta az Országgyűlés Havasiné Orbán Máriát, akit Sólyom László államfő a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt. A jelöltet minden ellenzéki frakció támogatta, az MSZP azonban képviselőire bízta, hogyan szavaznak. Hétfőn a parlament politikai nyilatkozattal emlékezik a NATO-csatlakozás 10. évfordulójára is, és napirendre kerül több, a hitelezési gyakorlatot érintő javaslat.

Másodszor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados támogatást az Országgyűléstől Havasiné Orbán Mária, akit Sólyom László köztársasági elnök legfelsőbb bírósági elnöknek jelölt. A leadott 365 szavazatból 353 volt érvényes, ezek közt 230 igen, 123 nem szavazat volt, így a hétfői voksolás érvényes, de eredménytelen. A parlamentben a szavazásra megjelent az államfő, valamint jelöltje, Havasiné Orbán Mária, illetve Lomniczi Zoltán, a korábbi főbíró.

A legfelsőbb bíróság elnökét harmadik alkalommal próbálta megválasztani az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét - aki decemberben nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget - minden ellenzéki frakció támogatta, az MSZP azonban ismét lelkiismereti szavazást rendelt el, vagyis képviselői saját belátásuk szerint voksolhatnak.

Sólyom a szavazás után azt mondta, fájlalja, hogy nem sikerült megválasztani jelöltjét, aki szerinte "képes lett volna stabilizálni a bíróságok helyzetét". Havasinét nem jelöli harmadszor is a posztra, erről vele is egyeztetett - tette hozzá. Az új főbírójelölt kiválasztásánál sem önjelöltek, sem lobbik, sem mások nem fogják befolyásolni - ígérte Sólyom. Havasiné a választás után csak annyit mondott, köszöni a köztársasági elnök és a rá szavazó képviselők támogatását, akik szerinte "a változásra szavaztak".

Az államfő szerint most "a jövő felé kell fordulni", ugyanis a legfelsőbb bíróság elnökhelyettesének széke is hamarosan megüresedik. Mivel a helyettes jelezte, hogy meg akarja keresni saját utódját, Sólyom megvizsgálja majd, hogy ez az eljárás jogszerű-e.

A Fidesz az MSZP-t bírálja

Komoly gondok vannak az igazságszolgáltatásban. Semmilyen intézmény, a legjobb állapotban lévő sem bírja ki, hogy egy évig világos, egyértelmű irányítás, jutalmazás, felelősségre vonás, iránykijelölés, vezető nélkül működjön - közölte Orbán Viktor a HírTv Rájátszás című műsorában hétfő este. A Fidesz elnöke hozzátette: az igazságszolgáltatás nem volt a legjobb állapotban egy évvel ezelőtt sem.

A Fidesz szerint az MSZP érdeke, hogy anarchia legyen a bíróságok működésében - reagált a döntésre Répássy Róbert (Fidesz). "Az igazságszolgáltaás szétzilálása a közbiztonság romlásához bvezethet, az MSZP ezzel kockára tette az emberek biztonságát" - fogalmazott. Hankó Faragó miklós SZDSZ-es politikus szerint ha nem sikerül hamarosan új főbírót választani, az igazságszolgáltatás alkotmányos válságba kerülhet, a pozíció betöltése nélkül ugyanis "nem lehet működtetni a magyar igazságszolgáltatást".

OIT-szóvivő: "Nincs vészhelyzet"

Nincs vészhelyzet amiért hétfőn nem választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét, de az idő sürget - mondta Ujkéry Csaba, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője az MTI érdeklődésére azzal összefüggésben, hogy áprilistól nyugdíjba vonul az elnöki teendőket ellátó elnökhelyettes. Ujkéry hangsúlyozta: az OIT törvényi felhatalmazásánál fogva még tavaly novemberben jóváhagyta az LB szervezeti és működési szabályzatának módosítását, amely kimondja, hogy az LB elnökének, illetve elnökhelyettesének akadályoztatása esetén az erre kijelölt kollégiumvezető látja el a vezetői feladatokat. Hozzátette: a kijelölést még novemberben megtette Kaposvári Bertalan, ám a jelölt személyét az OIT szóvivője nem kívánta megnevezni.

Az MTI úgy tudja, hogy a Legfelsőbb Bíróság három kollégiumvezetője közül Kozma György közigazgatási kollégiumvezető veheti át a vezetői feladatokat Kaposvári Bertalantól, ha ő áprilistól nyugdíjba megy, és így vezető nélkül marad az LB.

Megosztotta a kérdés az MSZP-frakciót

Korábban Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője rögtönzött parlamenti sajtótájékoztatón azt mondta: nyitott a helyzet a főbírójelöltválasztáson. Hozzátette viszont, hogy Sólyom László köztársasági elnök megsértette az alkotmányos szereposztást, amikor képviselőket és frakciókat sértegetett a főbírójelölt megválasztásával kapcsolatban. Decemberben ugyanis, miután Havasinét a parlament leszavazta, az államfő keményen bírálta az MSZP-t, és megmagyarázhatatlannak, felelőtlennek, kártékonynak nevezte a döntést. Lendvai hétfőn azt is megjegyezte, hogy mérlegelni fogják a bírósági szervezet működésének zavartalanságát.

Az [origo]-nak két MSZP-s elnökségi tag is azt mondta, teljesen kiszámíthatatlan, hogyan voksolnak majd a szocialista képviselők a főbírójelöltről. Egyikük, Juhász Ferenc úgy fogalmazott, nem lehet megsaccolni, mi lesz az eredmény. A frakcióban élénk vita folyt Havasiné Orbán Máriáról, ezért szerinte "hangulati elemek" fognak dönteni, ki hogyan voksol Sólyom jelöltjéről.

Egy név nélkül nyilatkozó másik elnökségi tag is megerősítette, hogy vita alakult ki a főbírójelölttel kapcsolatban, szerinte nagyjából fele-fele arányban érveltek ellene és mellette. Ellene hozták fel szerinte, hogy Sólyom ezúttal sem tért el jelölési gyakorlatától, és nem egyeztetett a pártokkal, mások szerint pedig szakmailag sem alkalmas a győri ítélőtábla jelenlegi elnöke. Ugyanakkor más frakciótagok támogatnák Havasinét arra hivatkozva, hogy a bírói szervezet nem maradhat vezető nélkül, vagy szakmailag is alkalmas jelöltnek tartották, így amellett érveltek, hogy tekintsenek el az államfő jelölési gyakorlatától.

Korábban a Népszabadság úgy értesült, hogy Havasiné múlt heti meghallgatásán nem győzte meg az MSZP képviselőinek többségét, akik várhatóan nem fogják támogatni kinevezését. Bár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) továbbra is támogatja a jelöltet, a frakció hiányosnak tartja a jelölt tudományos munkásságát és nyelvtudását, de elsősorban Sólyom László jelölési gyakorlata, illetve szocialistákkal szembeni nyilatkozatai rontják esélyeit.

A decemberi szavazás után Sólyom keményen bírálta az MSZP-t: megmagyarázhatatlannak, felelőtlennek és kártékonynak nevezte, hogy a parlament nem választotta meg a főbírójelöltet. Sólyom azt is kijelentette: "tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik". Az államfő ezzel arra utalt, hogy a szocialisták felvetették, Havasiné unokaöccse az ellenzéki párt sajtófőnöke.

Hitel és NATO

Az Országgyűlés várhatóan ötpárti egyetértéssel politikai nyilatkozatot fogad el abból az alkalomból, hogy Magyarország 10 éve csatlakozott a NATO-hoz. Az öt frakcióvezető által benyújtott tervezet szerint a csatlakozás "mérföldkő volt Magyarország euro-atlanti integrációjának folyamatában", és a katonai szövetség "jelentősen hozzájárult országunk biztonságának erősítéséhez".

Hétfőn kezdi meg a parlament a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény általános vitáját. A javaslat szerint a bankok a jelenleg is létező negatív adóslista mellett létrehozhatnák a magányszemélyek teljes hiteltörténetét tartalmazó adatbázisaikat, ami megkönnyíteni a hitelbírálatokat. Ez alapján létrejöhet egy pozitív adóslista is, és az azon szereplő személyek a mainál egyszerűbben kaphatnának kölcsönt.

A banki hitelezéshez kapcsolódik az a határozati javaslat is, amelyet három MSZP-s képviselő nyújtott be az Országgyűlésnek a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról. A képviselők többek közt azt javasolják, a parlament kérje fel a kormányt: tegye átláthatóbbá és közérthetőbbé a THM fogalmát, a rövidlejáratú hitelek esetében vezessen be egy abszolút összeghatárt, illetve a gyorskölcsönök esetében is legyen kötelező a jövedelemigazolás, vagyis ellenőrizzék, az adós képes-e fizetni a törlesztő részleteket.

Ugyancsak érinti a hitelezési gyakorlatot a parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottság határozati javaslata: a testület azt javasolja, az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy dolgozzon ki intézkedési "a felelős hitelezői és hitelfelvevői magatartás erősítése", a fogyasztói tudatosság növelésére a pénzügyi szolgáltatások terén is, illetve a lakosság pénzügyi ismereteinek bővítésére.