Az elmúlt hónapokban korábban nem látott réteg jelent meg a pszichológiai rendeléseken: az egzisztenciálisan erős, sikeres, karrierorientált 30-40 közötti férfiak, akik a gazdasági válság előtt főleg középvezetőként és menedzserként dolgoztak - vagy dolgoznak jelenleg is. Az [origo] által megkérdezett gyakorló pszichológusok szerint az utóbbi 3-4 hónapban jól érzékelhető, hogy egyre többen keresnek fel pszichológust ebből a társadalmi csoportból.
"A válságig ők voltak a cégek menő emberei. Az évek során hozzászoktak, hogy valakik, most pedig lassan rájönnek, hogy ugyanolyan törékenyek, mint bárki más" - beszélt az [origo]-nak a válság miatt pszichológushoz kerülőkről F. Galló Béla pszichoteoretikus. "Ezért először lesegítjük őket a lóról, ahova elképzelték magukat, utána következik az önbizalom-építés. Elmagyarázzuk, hogy a megváltozott helyzetben is képesek teljesíteni. Aztán felszólítjuk őket, hogy tessék bevenni a leszarom-kapszulát!" - mondta.
A középosztály éli meg legnagyobb sokként a válságot
"Ez a válság legfőképp a középréteget érinti, amelyik eddig biztonságban érezte magát. Ezért is éli meg még nagyobb sokként a válság hatásait" - mondta az [origo]-nak Kopp Mária, a SOTE Magatartás-tudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Az intézet által korábban végzett reprezentatív vizsgálatok szerint az alacsony iskolázottságú rétegekben eleve rossz volt a helyzet, Kopp szerint "nehéz elképzelni, hogyan lehet ezt még tovább rontani".
Az új páciensek kezdetben arról számolnak be, hogy nem tudnak helytállni a mindennapokban, nehezebben terhelhetők, kevésbé toleránsak - mondta az [origo]-nak Rendes Kriszta klinikai szakpszichológus, aki szerint "saját magukkal kapcsolatos elbizonytalanodás, ijedtség és esetenként kontrollvesztettség jellemzi őket". Hát- és fejfájás, mozgásszervi zavarok, szédülés, alvászavarok, étvágyzavar, tenyérizzadás, tikkelés és a kontrollvesztett állapotra legjellemzőbb hasmenés - ezek a leggyakoribb panaszok, de vannak, akiket súlyosabb testi tünetek is gyötörnek a gyomorfekélytől az érszűkületen át a magas vérnyomásig. Utóbbiak pedig már jelentős élettani kockázattal járnak.
Berky Tamás klinikai szakpszichológus szerint "egyeseknél hatékony lehet a konkrét életvezetési tanácsadás is [...], másokkal viszont abban állapodunk meg, hogy a végére járunk, milyen mélyebb tényezők akadályozzák az életvezetésüket". Sokakat már az is mélyen megráz, hogy most azzal kell szembesülniük, milyen kevéssé kontrollálhatják saját életük vagy a közösségeik eseményeit - állította Berky, aki saját praxisában egyre több szorongásos és hangulatzavarral érkező pácienssel találkozik.
A jelenlegi helyzetben hangsúlyosabbak a külső okok, amelyek megoldásához Berky szerint gyakran nem elég az egyébként jól működő lelki eszköztár. Mivel a panaszok kiváltóján, azaz a gazdasági helyzeten nem lehet változtatni, az érintettek pszichológiai terhelhetőségét és állóképességét kell növelni.
Munkál a szégyenérzet
Az [origo] által megkérdezett pszichológusok évek óta praktizálnak. A válságról szóló hírek megszaporodását követő időszakból csak egyiküknél jelent meg a korábbinál több páciens. A középosztályhoz tartozók megjelenését viszont mindhárman megerősítették: azt állították, hogy 60-70 százalékra ugrott a menedzseri réteg aránya a páciensek körében, miközben a régóta kezeltek száma az egy évvel ezelőtti harmadára csökkent.
"Egymás ellen ható tényezők lépnek fel: a régiek közül is többen jönnének, de most már kevésbé fér bele az anyagi kereteikbe. Viszont mostanában gyakran fordulnak hozzánk olyanok is, akik eddig inkább a cselekvésre fókuszáltak a lelki feldolgozás helyett, és most is rövid, konkrét megoldásokat várnának a problémáikra" - mondta Berky.
Bár minden eset más és más, a válság által megmozgatott páciensekre általában jellemző, hogy szégyenérzetük van, amiért egyedül nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel. A pszichológusok szerint nem véletlen, hogy a menedzserek reagálnak legérzékenyebben a gazdasági válsággal járó változásokra, hiszen két tűz közé kerültek: egyfelől elszámolással tartoznak a felsőbb vezetőknek, másfelől keresztül kell vinniük azok kívánságait a beosztottakon, ami jelen helyzetben akár elbocsátásokat is jelenthet. Leterheltségük általában nem erősödött, de a válság ráirányította a figyelmet a már létező gondokra.
Egy nagyon súlyos válság akár fel is dobhat
"A legutóbbi vizsgálataink szerint Európában a magyarok között a legmagasabb a bizonytalanságkerülés aránya, ami a szorongó állapottal függ össze. Magyarországon így még súlyosabbak a tartós stressz következményei, mint másutt" - mondta Kopp Mária. Egy nemzetközi felmérés szerint a bizonytalanságkerülés - mondta Kopp - legszorosabban a jogbiztonság hiányának érzésével függ össze, ma Magyarországon pedig az emberekre ez az állapot jellemző.
Minden válságban megnő a pszichés problémák száma, állította Kopp Mária, de azt nem lehet előre megjósolni, hogy mit fog kiváltani az emberekből egy-egy krízis. Nagyon súlyos válságok akár nem várt hatásokkal is járhatnak, így például az előzőnél jobb mentális állapotba is kerülhet egy ország. Példaként a második világháború utáni első éveket említette Kopp, amikor Magyarországon az emberek összefogtak, és jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma.
A mostani helyzetet nehezíti a munkahelyi átszervezések kultúrája is, ahol súlyos gondokkal küzdünk Kopp szerint. "Nagyon sok esetben nem beszélik meg az alkalmazottal, hogy el fogják bocsátani, egyszerűen érvénytelenítik a kártyáját vagy küldenek neki egy e-mailt. Ez egy nagyon súlyos stresszfaktor, embertelen és megalázó bánásmód" - mondta Kopp, hozzátéve, hogy az aktuális helyzet megismerésére hamarosan átfogó országos felmérést végeznek.