Glatz, Surányi, Vértes - ismerje meg a jelölteket!

A történész Glatz Ferencet, az egykori jegybankelnök Surányi Györgyöt és az elméleti közgazdász Vértes Andrást nevezte meg lehetséges miniszterelnök-jelöltnek kedd esti ülése után az MSZP elnöksége.  Glatz épp abban a Reformszövetségben tevékenykedik, amelynek csomagját az MSZP ellenzi, Surányi keményen bírálta a kormányt az utóbbi időben, Vértes viszont optimizmusával tűnt ki.  Miniportrék a jelöltekről.

Glatz Ferenc

A 68 éves Glatz Ferenc történész 1964-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), amelynek 1976-tól oktatója. A második Németh-kormány művelődési minisztere 1989-90-ben. Nevéhez több olyan intézkedés is köthető, amely hozzájárult a szovjet típusú művelődéspolitikai rendszer lebontásához, ilyen volt többek között a cenzúra eltörlése, illetve az orosz nyelv kötelező voltának megszüntetése - olvasható a Glatz honlapján található életrajzban. 1996-2002 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Glatz neve 2005-ben lehetséges köztársasági elnök jelöltként merült fel. Az MSZP kongresszusa azonban vele szemben Szili Katalin államfő jelöltségét támogatta. Nevét a Fidesz is bedobta, amikor öt ember kapcsán kérdezte meg az embereket, hogy kit tartanak alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra, a listán Sólyom László későbbi államfő mellett Glatz is szerepelt.

Glatz vezeti a Reformszövetség társadalompolitikai munkacsoportját, amely hétfőn alakult meg. A csoport közleménye szerint ők a Reformszövetség javaslatainak társadalmi vonatkozásait vizsgálják. A Reformszövetséget tavaly novemberben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, kilenc munkaadói szervezet vezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, valamint az MTA jelenlegi és korábbi elnökei hozták létre, így utóbbi minőségében már kezdetek óta részt vesz a munkában. A Reformszövetség február közepén mutatta be válságkezelő csomagját, amelyet a közgazdász szakmai vélemény általában pozitívan fogadott, az MSZP és a kormány azonban elutasította, mondván, hogy annak társadalmi hatásai dermesztőek, így a csomagnak legfeljebb egyes elemei fogadhatók el számukra.

Surányi György

Az 55 éves Surányi György az egyik legismertebb magyar pénzügyi szakember, ő volt a rendszerváltás utáni első jegybankelnök, a Horn-kormány idején pedig másodszor is visszatért az MNB élére, sőt, harmadszor is felmerült a neve a posztra, végül azonban Simor Andrást választották helyette. A jelenleg az Intesa-SanPaolo hitelintézeti csoport közép-kelet-európai régiós vezetőjeként dolgozó szakember már 1977-ben is pénzügyekkel foglalkozott, majd a rendszerváltáskor, 1990-ben MNB-elnök lett. Hivatali idejét nem tölthette ki, távozni kényszerült, miután konfliktusa támadt Antall József miniszterelnökkel. 1995-ben tért vissza az MNB élére, és Bokros Lajos pénzügyminiszter mellett komoly szerepe volt a Bokros-csomagként ismert stabilizációs program végrehajtásában. Viszonya ugyan nem volt felhőtlen Hornékat követő jobboldali kormánnyal, de második ciklusát kitöltötte a jegybank élén.

Akárcsak Vértes esetében, róla is tudni lehetett, hogy a miniszterelnök kikéri a tanácsát. Gyurcsány azonban őt nemcsak egyszerűen megemlítette őszödi beszédében, hanem negatív megjegyzést is tett rá. "Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány" - mondta Gyurcsány.

Surányi az elmúlt hónapokban többször nyíltan bírálta a kormányzati válságkezelést. Március elején például azt mondta az Ybl klub rendezvényén, hogy Magyarországnak hiteles gazdaságpolitikára van szüksége, és a bizalmat éppenséggel nem erősíti: "a magyarországi gazdaságpolitika gyakran olyan megoldásokkal áll elő, amit Magyarországon sem tudnak követni, nehezen lehet megérteni". A legélesebben azonban az MNB-t bírálta, mondván, "a jegybank összevissza beszél és ellentmondásosan cselekszik". Surányi január végén Az este című műsorban beszélt arról, hogy szerinte milyen válságkezelő lépésekre lenne szükség. Szerinte jelentősen csökkenteni kell az állami kiadásokat, ami persze komoly áldozatokkal jár, de "mindig az a kérdés, hogy akik döntést hoznak, melyik ujjukat vágják le". Azt is mondta, szerinte nem igazságos, hogy több támogatás nem csak rászorultsági alapon jár.

Vértes András

Az 58 éves Vértes András 1975-ben végzett a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, és 1981-től 1987-ig az Országos Tervhivatalnál dolgozott, majd a Gazdaságkutató Intézet igazgatója lett, 1992-től pedig a GKI Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-tól csak elnöke - olvasható az általa vezetett cég honlapján megtalálható életrajzában. Arra nincs utalás, hogy közvetlen politikai tevékenységet végez, de azt lehetett tudni, hogy tanácsadóként segíti a kormányt. Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédében is említésre került, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy "aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük".

Vértes azon kevés közgazdász közé tartozott, akik nyíltan dicsérték a kormányfő február 16-án bejelentett válságkezelő csomagját. Az utóbbi hetekben kitűnt azzal is kollégái közül, hogy optimistább hangot ütött meg. "Nem kell összeszarni magunkat azért, mert csak 10-15 év alatt tudjuk megoldani az utóbbi fél évben felgyülemlett problémákat" - mondta Vértes a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének március 10-i konferenciáján. Az adósságnövekedés ugyanis nemcsak Magyarország, hanem a világ problémája, ezért annak következményei az egész világot sújtják a szakember szerint. Vértes közölte azt is, hogy 2000 és 2006 között hibás gazdaságpolitikát folytatott az ország, azóta azonban helyes irányt követ.