Válság, adósság és az EU közt lavírozott Bajnai

Budapestre költözött az EU agya, tarolt a panelprogram, csordogáltak az uniós fejlesztési pénzek, viszont a foglakoztatottak vészesen alacsony aránya nem moccant, az önkormányzatok fizetőképessége javult valamelyest, de az eladósodásuk nem torpant meg - változóan alakultak Bajnai Gordon kormányfőjelölt politikai pályafutása alatt a rá bízott ügyek. Az [origo] összeszedte Bajnai néhány sikeres és félresiklott munkáját.

Miniszterelnökké jelölése előtt Bajnai Gordonnak közel három éve volt arra, hogy politikusként eredményeket mutasson fel. 2006. júniusában nevezték ki fejlesztési kormánybiztosnak, 2007. július 1-től - kormánybiztosi feladatait továbbra is ellátva - az önkormányzati tárca vezetője lett, 2008. május 15-től pedig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

Mindvégig Bajnai felelt az uniós fejlesztési támogatások elosztásáért, és emiatt érte a legtöbb támadás is. A kritikák egy része nem volt alaptalan: az elosztást végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-as vizsgálata komoly hiányosságokat tárt fel. Elhúzódó döntéseket, késő kifizetéseket, rossz kommunikációt róttak fel a számvevők az intézménynek.

Az NFÜ működése kapcsán sokszor felmerült a korrupció gyanúja is. Bajnai igyekezett határozottan védekezni az ilyen vádak ellen. Rendre politikai támadásnak minősítette őket, 2007 októberében pedig jó hírnév megsértése miatt még pert is indított a Fidesz elnöke, Orbán Viktor ellen, aki az Inforádiónak azt nyilatkozta: szerinte Magyarországon ellopják az uniós támogatási pénzeket. A pert később Bajnai elvesztette. A bíró a kifogásolt Orbán-nyilatkozat valóságtartalmát nem vizsgálta, csak annyit állapított meg, hogy a Fidesz elnökének szavai belefértek a véleménynyilvánítás szabadságába.

Bajnai büszke az anti-lopra

A makacs korrupciós vádaknak annyi eredménye azért lett, hogy a per kezdete után nem sokkal, 2007 novemberében a fejlesztési minisztérium elindított egy uniós visszaélések felderítésére kitalált honlapot anti-lop címmel, néhány hónapra rá pedig Bajnai egy interjúban elismerte: vannak bűnözők, akik uniós pénzek lenyúlására szakosodtak. A honlapra Bajnai kifejezetten büszke volt. Éppen ennek a működését hozta fel egyik példaként, mikor az önkormányzati tárca átadásakor arról beszélt 2008 májusában: érdemi munka folyt 11 hónapos minisztersége alatt.

A fejlesztési pénzek elosztásának sikerességének megítélése nem egyértelmű. A tervezett negyven uniós nagyprojekt (például útépítések vagy a 4-es metró) megvalósulása még messze van. Az NFÜ márciusi közleménye szerint eddig 22-t hagyott jóvá a kormány, 19 jutott már el Brüsszelig, és csak 2 kapta meg eddig az Európai Bizottság jóváhagyását. Általánosságban viszont Magyarország az uniós tagállamok élbolyában van az uniós pénzek lehívásában, ezt az Európai Bizottság is így látja - hangzott el idén februárban Bajnai és Danuta Hübner regionális fejlesztési európai biztos közös brüsszeli sajtótájékoztatóján. Tavaly 450 milliárd forint uniós támogatás fizettek ki - mondta Bajnai, Hübner szerint pedig Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a cégek segítésére.

Bajnai sikerként könyvelte el azt is, hogy Magyarország jól lobbizott Brüsszelben egyes magyar javaslatok befogadásáért. Magyarország az elsők között kérte, hogy át lehessen alakítani a nemzeti fejlesztési terveket, az unió megemelte a vállalkozások számára külön engedélyezés nélkül adható támogatások felső határát, és magyar javaslatra hagyták jóvá azt is, hogy járuléktámogatást lehessen adni munkahelymegőrzésre - sorolta Bajnai egy decemberi sajtótájékoztatón.

Megdicsérték az EU agyáért

Lobbizásért - egy másik ügyben - Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök is dicsérte már Bajnait. Fejlesztési és gazdasági miniszersége alatt, 2008 júniusában döntöttek úgy az uniós tagállamok miniszterei, hogy Budapesten legyen a székhelye az Európai Unió tudományos központjának, az Európai Innovációs és Technológia Intézetnek (EIT). A székhelyért öten küzdöttek, Budapest legkitartóbb riválisa a lengyelországi Wroclaw volt. A magyar főváros előnyben volt, mert egyedül Budapest felelt meg a miniszerek által megjelölt két kritériumnak: a székhely mindenképpen olyan országba kerüljön, amely új tagállam, és ahol még nincsen uniós ügynökség. A magyarok mindenesetre az utolsó pillanatig folytatták a lobbizást, a végső döntéskor pedig Gyurcsány megköszönte a segítséget a lobbizóknak, név szerint kiemelve Bajnait.

Az EIT-győzelem hónapjára, 2008 júniusára esett viszont Bajnainak egy szerencsétlen, téves helyzetértékelésről tanúskodó nyilatkozata is gazdasági miniszterként. Június 26-án kijelentette: "nincs gazdasági válság, hiszen az OECD prognózisa szerint jövőre már meghaladja a 3 százalékot a növekedés, az államháztartás közeledik egy egyensúlyi helyzethez és a forint erős árfolyama sem azt mutatja, hogy bizalomvesztés tapasztalható a magyar gazdaság iránt." Bajnai optimista jóslatára rácáfoltak az események: októberben összeomlott a forint árfolyam, és az év végére a gazdasági növekedés is negatívba fordult.

A gyorsítócsomag nem pörgette fel az építőipart

A válság csinálta ki az építőipart is, amelynek helyzetén - a sikerként kommunikált - deregulációs intézkedéscsomaggal próbált javítani az elmúlt években a kormány. A terület már önkormányzati minisztersége alatt is Bajnaihoz tartozott. Tavaly májusban, mikor átadta a tárcát utódjának, Gyenesei Istvánnak, Bajnai fontos előrelépésnek nevezte a programhoz kapcsolódó jogszabályok előkészítését. A módosítások meg is történtek 2008-ban, akkor már a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) irányítása alatt.

Az NFGM közleménye szerint a módosításoknak köszönhetően sokkal gyorsabb lett az építésügyi beruházások előkészítése: kevesebb építési munkához kell engedély, megoldható az elektronikus ügyintézés, egyszerűsödött a dokumentáció, a kiemelt beruházásoknál a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje lerövidült. A könnyítő módosítások egyelőre nem látszanak meg a válságtól erősen sújtott építőipar teljesítményén. A teljes építőipari termelés volumene 16 százalékkal csökkent idén januárban, 2008 januárjához viszonyítva.

Beragadt 57 százalékon a foglalkoztatási ráta

Rosszak a számok Bajnai fejlesztési és gazdasági miniszerként tett legfontosabb célkitűzésében, a foglalkoztatási ráta javításában is. Bajnai 2008. május 14-én, miniszteri meghallgatásán a gazdasági bizottság előtt azt mondta: a munkahelyteremtést, a munkára ösztönzést kiemelt célként kezeli, hiszen Magyarországon a többi uniós tagállamhoz viszonyítva rendkívül alacsony - 57 százalékos - a foglalkoztatási ráta. A válság miatt azóta tízezrek vesztették el állásukat, a foglalkoztatottak aránya pedig semmit sem javult. Bajnai idén februári nyilatkozataiban ugyanezzel az 57 százalékos adattal indokolta, miért kell kiemelt figyelmet fordítani erre a területre.

Az önkormányzati tárca hátrahagyásakor Bajnai az érdemek között említette a panelprogram kibővítését is. A minisztérium adatai alapján úgy tűnik, ennek a lépésnek volt látszatja. A 2008-as pályázatokat még Bajnai minisztersége alatt, februárban írták ki. "Minden eddiginél több pályázat érkezett a panel- és kéményfelújítási programokra" - mondta Jauernik István, a tárca államtitkára, miután szeptemberben lejárt a benyújtási határidő. Az államtitkár szerint a 2000 pályázat 100 ezer lakást, és hozzávetőleg 250 ezer ember érint.

Mikor leköszönt az önkormányzati miniszteri posztról, Bajnai sajtótájékoztatóján nem beszélt arról, hogyan alakult az önkormányzatok gazdasági helyzete minisztersége alatt. Az önkormányzatok 2004 óta tartó eladósodásán nem sikerült fordítania, de bekövetkezett egy pozitív fordulat is - derül ki az Állami Számvevőszék 2008 júliusi jelentéséből. Míg az előző években egyre romlottak az önkormányzatok likviditási mutatói, 2007-ben kedvezően változott az önkormányzatok fizetőképessége a kötvénykibocsátásokból elért bevételeknek köszönhetően. Míg 2006-ban a pénzeszközök állománya csak az önkormányzatok 28 százalékánál nyújtott fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére, 2007 végén 49 százalék volt ez az arány.