A pozitív lendület sem könnyít a miniszterváltáson

Más habitus, új szívügyek, hetekig tartó felkészítés - kormányváltáskor ezekre kell felkészülni a tárcáknál korábbi minisztercseréket megélt, volt minisztériumi dolgozók szerint. Többségük úgy emlékszik, nem volt komoly fennakadás a munkában, de akad olyan egykori minisztériumi munkatárs, aki szerint legalább két hónapig tartó zűrzavarral lehet számolni.

Miután bejelentette lemondását, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váltófutáshoz hasonlította a jelenlegi és az új kormány együttműködését. Az [origo] arra volt kíváncsi, mehet-e valóban zökkenőmentesen a kormányváltás. A miniszterváltásokkal járó átmeneti időszakról kérdeztünk olyan volt minisztériumi dolgozókat, akik megéltek ilyen helyzetet, például akkor, amikor Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc váltotta a miniszterelnöki poszton, amikor öt minisztert is lecseréltek.

"Mindenki élte az életét tovább" - idézte fel a 2004-es kormányváltást -, amikor Petrétei József vette át Bárándy Pétertől az igazságügyi minisztériumot - Tordai Csaba, aki akkor az Alkotmányjogi Főosztály főosztályvezető-helyetteseként dolgozott, jelenleg pedig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Medgyessy lemondása után az új miniszterek beiktatásáig ügyvezetőként dolgozott tovább a korábbi kormány, mégsem volt "olyan nap, mikor ne lett volna miniszter a házban" - jegyezte meg Tordai, aki szerint "szinte észre se vette a ház, hogy miniszterváltás történt."

Bárándy távozásakor nem voltak jelentős személyi változások: a közigazgatási államtitkár miniszteri biztosként ott maradt a tárcánál, a politikai államtitkár és a helyettes államtitkárok maradtak, a köztisztviselői szinteken sem nőtt meg a fluktuáció a szokásoshoz képest. A kabinetfőnöket azonban lecserélték, Tordai szerint ez szokványos, mivel mindig a kabinetfőnök a leginkább bizalmi ember egy minisztérium felsővezetésében.

Tordai szerint a minisztériumi munka folyamatos volt, igaz, ebben szerepe volt annak is, hogy az igazságügyi tárca akkor főként hosszú távú szabályozási feladatokat látott el. Ilyen volt például a Polgári és a Büntető törvénykönyv átalakítása, amely évekkel a miniszterváltás előtt kezdődött, és évekig tartott még utána is.

A két miniszternek azonban más volt az érdeklődése és a habitusa. Büntetőjogásztól alkotmányjogász vette át a tárca vezetését: Petrétei például nekikezdett egy alkotmánytervezet kidolgozásának, aminek Bárándy alatt nem volt előzménye - mondta Tordai. A minisztériumi dolgozóknak hozzá kellett szokniuk ahhoz is, hogy Petrétei a legkisebb részletekkel is szeretett tisztában lenni, ami elődjére kevésbé volt jellemző. Egy kormányülésre való felkészülésnél Bárándy azt akarta tudni, ami ott kérdésként felmerülhet, Petrétei viszont mindent tudni akart - fogalmazott a volt főosztályvezető, aki szerint a megkövetelt aprólékosság többletmunkát rótt a munkatársakra.

A mindenkori miniszteri naptárban szereplő, előre szervezett nemzetközi tárgyalások, társadalmi és szakmai programok a miniszteri tisztségnek szólnak, a Bárándy alatt bejegyzett eseményeken már az új miniszter vett részt. A szokás az, hogy az első napokban felkészítőket küldenek az új vezető segítségére a munkatársak, és a miniszternek érdemes otthon készülnie, például előző este hazavinni a másnapi kormányülés anyagát. A könnyű váltást Tordai szerint segíthette, hogy Petréteinek volt igazgatási gyakorlata, hiszen korábban egyetemi dékán volt.

Meg kell dolgozni az új minisztert

A Medgyesssy-kormány távozásakor változás volt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium élén is: Burány Sándor utóda Csizmár Gábor korábbi politikai államtitkár lett. Csizmár nem volt jellegzetes "új fiú", hiszen bennfentes volt, ezért biztosítani tudta a folytonosságot - mondta az [origo]-nak a minisztérium akkori helyettes államtitkára, Garzó Lilla, aki ott volt már a 2003-as Kiss Péter-Burány váltáskor is. Garzó szerint egy kívülről jövő új minisztert - főleg ha még új államtitkár is jön hozzá -, "eléggé meg kell dolgoznia" a közigazgatásnak: az új vezetőt fel kell készíteni arra, hogy képviselje a szakmai érdekeket.

A felkészülésre egy-két hétnél több nem szokott jutni a volt helyettes államtitkár szerint: ezalatt akár több száz oldalnyi anyag is készülhet a miniszter számára, és prezentációkat tartanak neki. Ezután viszont még hetekig tarthat, mire a miniszter minden egyes témát átlát, ami felmerülhet a kormányban vagy be van tervezve a tárcánál, tudja, hogyan zajlik például a pályázatok elbírálása, melyek a vitás kérdések. Sokakat érintő személyi változás, egzisztenciaféltés a volt helyettes államtitkár szerint nem érezhető a minisztériumban a változás előtt. Megakadás sem volt a váltásokkor, "de a dolgok menetében mindig van valami változás, mindenkinek más a szívügye".

"Jön az új seprű"

Előfordulhat például az egykori helyettes államtitkár szerint, hogy "valaki azt gondolja, egy ügy el van veszve a dolgok normál menetében, és aztán jön az új seprű, a dolog új erőre kap, talán azért, mert a támogatója jobb pozíciót harcol ki magának". Garzó már nem dolgozott a tárca utódjánál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál, amikor Szűcs Erika jött, de kívülről úgy látja: ilyen feltámadó ügy lehetett 2008-ban az Út a munkába-program.

Garzó szerint minden miniszter "mindig kicsit magához alakítja a szakmát". "Begyepesedik a közigazgatás, ha nem rázzák fel időnként, de nem kívánom egy minisztériumnak sem, hogy sok váltás legyen a csúcson, mert még, ha nagyon pozitív lendület is jön, nem könnyű követni" - tette hozzá.

"A magasabb vezetői állásokban - főosztályvezetőtől fölfelé - dolgozó munkatársaktól sok alkalmazkodást igényelnek az új miniszter elképzelései és igényei, de azokban a beosztásokban, ahol meghatározott feladatok vannak, a vezetőváltástól függetlenül ugyanazt a munkát látják el továbbra is" - mondta a több miniszterváltást is átélt Fejes Lászlóné, aki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumból (mai nevén Szociális és Munkaügyi Minisztérium) ment nyugdíjba nem sokkal a Medgyessy-kormány távozása előtt, de korábban dolgozott az oktatási tárcánál is osztályvezetőként.

Szerinte mindenhol nagy várakozás előzi meg a miniszterváltási időszakot, de a beosztottak jóval kevésbé érzik meg a változást, mint a vezetők. A folyamatban lévő munkákban nem volt csúszás, az információkhoz hozzájutás zökkenőmentes volt a korábbi váltásokkor a volt minisztériumi dolgozó szerint. A beosztottak éreztek ugyan bizonytalanságot, de a vezetők harcoltak azért, hogy a vezetőváltozás után is megmaradhassanak azok a munkatársaik, akikkel együtt akartak dolgozni.

Visszahőkölés a munkában

Zűrzavarra emlékszik viszont a minisztercserék körül egy neve elhallgatását kérő, volt minisztériumi munkatárs, aki több tárcánál - köztük a gazdasági minisztériumnál - dolgozott a rendszerváltás után, még Medgyessy lemondása előtt. "Munka maximum a lehető legkötelezőbb szinten történik, egyébként pedig mindenki fél kézzel fogja a székét, a másik kézzel az íróasztalát" - mondta. A minisztériumi alkalmazottak, a volt dolgozó szerint nem alaptalanul tartanak attól, hogy az új miniszterek hozzák a saját embereiket, és nem csak közeli munkatársakat - például titkárnőt, hanem lecserélik a vezetés egy részét is főosztályvezetői szintig. Akik a helyükre jönnek, azoknak időbe telik, mire megismerik a munkatársaikat, belerázódnak a munkába, ez pedig "a munkában való visszahőkölést" jelenti - tette hozzá a volt minisztériumi dolgozó.

Nem jellemző, hogy a váltáskor egy projekt végleg félbemaradna, de az átmeneti leállások akár fél évig is eltarthatnak szerinte. "Mióta uniós projektek vannak, azóta a váltáskor az Európai Unió által fizetett alkalmazottak végzik azokat tovább, de azok a feladatok, amiket a minisztérium költségvetési forrásaiból finanszíroznak, azok a legtöbb esetben egyszerűen le szoktak állni" - mondta a név nélkül nyilatkozó egykori munkatárs. Az új miniszter személyétől, szakértelmétől függ, mennyi ideig tart a zűrzavar, de szerinte "két hónapba azért bele szokott telni".