Lazítana a közúti bírságok szigorán a kormány

Nemzetközi tiltakozást váltottak ki a magas közúti bírságok és a szigorú behajtási szabályok, ezért a kormány módosítaná a közlekedési törvényt és új bírságrendeletet alkotna. A szakminiszter az országgyűlési vita megkezdésekor azt mondta, a javaslat egyértelművé teszi majd az objektív felelősség alkalmazását is, hogy ugyanazért a kihágásért csak egyszer lehessen megbüntetni valakit.

Csökkenti a közúti bírság összegének minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében kiszabható bírság legfelső határát és pontosítja az objektív felelősség szabályait a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása - mondta Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter kedden az Országgyűlésben, a javaslat általános vitájában.

A miniszter szerint a törvénymódosítással, illetve az annak alapján kidolgozandó új bírságrendelettel a kormány a fuvarozók versenyhelyzetét indokolatlanul nehezítő rendelkezéseket kívánja enyhíteni a visszatartó erő megtartása mellett. A bírság rendkívüli szigorúsága, európai viszonylatban is magas tételei ugyanis nemzetközi tiltakozást váltottak ki, a bírság beszedése érdekében alkalmazott járművisszatartás pedig aránytalanul nagy kárt okozott a szállítóknak.

Hónig azt mondta, a javaslat mérsékli a bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárásban kiszabható bírság legfelső határát, és a jelenleginél jobban biztosítja, hogy a bírság megfizetésére a tényleges jogsértő legyen kötelezett. Egyértelműbbé válnak a járművisszatartás szabályai is: pontosítják, hogy erre az intézkedésre az eljáró hatóságnak mely esetekben van lehetősége.

A miniszter szerint több probléma is jelentkezett a 2008. január 1-én bevezetett objektív felelősség gyakorlati végrehajtásakor. Ezért a javaslat egyértelműsíti, hogy egyazon személlyel szemben ugyanazon ügyben helyszíni és közigazgatási bírság együttes kiszabásának nincs helye. További változás, hogy a parkolási társaságok nem köthetik ki a jövőben egy saját maguk által választott bíróság illetékességét, hanem az üzembentartó lakóhelye szerinti bíróság lesz az illetékes.

A jövőben közigazgatási bírságot szabhatnak ki azokra, akik megsértik a biztonsági övre, a gyermekbiztonsági rendszerre, motoros bukósisak használatára és menet közben kézben tartott mobiltelefonra vonatkozó előírásokat. Ha a szabályszegő a sebességtúllépéssel együtt egy másik, bírsággal sújtható cselekményt is elkövet, akkor a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegéshez rendelt bírságok összegeként kell megállapítani.

Változik a gyorshajtásért járó bírság számítása

A jövőben nem a sebességtúllépés százalékos, hanem a kilométer/órában megadott mértékétől függ majd, milyen összegű bírságra számíthat a járművezető - ezt kedden jelentették be az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti vezetői. Május elsejétől változnak a gépjármű üzembentartójának objektív felelősségén alapuló, a közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás melléklete szerint például egy 50 kilométeres óránkénti sebességkorlátozás ellenére valaki 95-105 kilométeres sebességgel halad, akkor 90 ezer forint bírságra számíthat. Ha ilyenkor 105-115 kilométeres óránkénti sebességgel halad, a bírság összege már 130 ezer forintra emelkedik, ha pedig 125 kilométeres sebességgel vagy annál is gyorsabban megy, 300 ezer forintot kell fizetnie.

A korlátozott sebességű övezetre a jövőben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, vagyis az ilyen területeken nem kell minden sarokra jelzőtáblát helyezni, a sebességkorlátozás a teljes övezetre érvényes.

További fontos változás, hogy a jövőben nincs lehetőség arra, hogy bírságot kiszabó határozatot méltányosságból módosítsák vagy visszavonják. A rendőrség szerint tavaly 40-50 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be. A módosításokat május 2-ától indult eljárásokban kell alkalmazni, ezért előfordulhat, hogy egy áprilisban elkövetett cselekményt - ha májusban indul az eljárás - már az új szabályok szerint bírálnak el.