Vádemelést javasolt kedden a rendőrség a személyvonat mozdonyvezetője ellen a monorierdői vasúti katasztrófa miatt - közölte Török Csaba, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. A baleset tavaly október 6-án történt. Hátulról belerohant a személyvonat a monorierdői állomáson az előtte haladó Intercitybe. Az ütközésben négyen meghaltak, és negyvennégyen megsérültek.
A személyvonat vezetőjét kettőnél több ember halálát okozó vasúti közlekedés veszélyeztetésével, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarásával gyanúsítják. A kár a rendőrség szerint körülbelül 154 millió forint volt. A Budakörnyéki Ügyészségnek küldték meg kedden a több mint hét hónapig tartó rendőrségi nyomozás négyezer oldalas anyagát.
Az április 7-án lezárt rendőrségi vizsgálat megállapította: 78 kilométer per órás sebességgel rohant bele a 367 tonnás személyvonat az előtte 12-14 kilométer per órával haladó Intercitybe. A személyvonat vezérlőkocsija belefúródott az Intercity utolsó kocsijába. A gyűrődési és ütközési erő akkora volt, hogy az ülések beleálltak az Intercity plafonjába - mondta a keddi sajtótájékoztatón Fótos József, a főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársa. Mind a négy halálos áldozat az Intercity hátsó kocsijában ült.
Mindkét vonat Ceglédről indult Budapest felé, ezen a vasútvonalon a baleset reggelén kábelzárlat történt. Pilis állomás előtt a vonatok figyelmeztető jelzést kaptak, hogy valami gond van a pálya további szakaszán, ezért megálltak a pilisi állomáson. Az áramellátás zavara miatt nem működtek a jelzőberendezések, viszont a hiba nem érintette az úgynevezett éberségi és vonatbefolyásoló berendezést. Ez lényegében egy sínben található adószerkezet, amely táplálja a mozdonyban levő vevőrészt.
A kábelzárlatot érzékelő vonatbefolyásoló berendezés nem engedte volna, hogy a vonat 15 kilométer per órás sebességnél gyorsabban haladjon. A mozdonyvezető azonban véletlenül kikapcsolta a vonatbefolyásoló berendezést, mikor egy rövid időre átállt tolató üzemmódba. Ezután már a mozdonyvezető döntésén múlott, milyen gyorsan megy - magyarázta Fótos.
A mozdonyvezető felgyorsított, miután elhagyta Pilis állomást, egy szakaszon 108 kilométer per órával száguldott. 250 méter távolságból vette észre az előtte haladó Intercityt. Ekkor vészfékezett, és hátraszaladt a kocsikba. Figyelmeztette az utasokat, hogy kapaszkodjanak, mert ütközni fognak. A 46 éves mozdonyvezető 1990 óta volt a MÁV szolgálatában, és korábban nem volt rá panasz, semmilyen balesetet nem okozott - közölte a rendőrség. A főkapitány szerint a mozdonyvezető azzal védekezett, hogy ő szabad jelzést látott, és nem tudott arról, hogy előtte lassan halad egy Intercity.
A halálos tömegszerencsétlenség okozásáért öttől tizenöt évig, a közérdekű üzem megzavarásáért öt évig terjedő szabadságvesztést róhatnak ki a mozdonyvezetőre.
A kábelzárlat vizsgálatakor kiderült, hogy a hibát nem az okozta, hogy valaki megpróbálta volna kiásni vagy átvágni a kábelt - mondta a rendőrségi sajtótájékoztatón Komócsin Zoltán közlekedésmérnök szakértő.
A negyvennégy sebesült közül tizenegyen szenvedtek súlyos sérüléseket. Hármuknak - köztük egy német állampolgárnak - valószínűleg maradandó fogyatékosságot okozott a baleset, de ezt csak egy év után tudják majd biztosan kijelenteni az orvosok. A legfiatalabb sérült egy hétéves gyerek, a legidősebb egy 78 éves asszony volt.
A sérültek közt volt egy apa a gyerekeivel, akik a személyvonaton utaztak, miután lekésték az Intercityt - mondta el Fótos. A lekésett Intercityre korábban megváltott jegyük abba a hátsó kocsiba szólt, amelyet összezúzott az ütközés. Az egyik halálos áldozat - egy fiatal lány - pedig azért szállt fel az Intercityre, mert lekésett két korábbi vonatot.
A baleset miatt még aznap lemondott Szabó Pál közlekedési miniszter, valamint Kamarás Miklós, a MÁV igazgatóságának elnöke. A MÁV vezérigazgatója is le akart mondani, de az ő távozását a miniszterelnök nem fogadta el.