Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az egyedüli jelölt az MSZP elnöki tisztségére - jelentette az MTI. Lendvai a párt választmányának csütörtöki ülése után jelentette be, hogy Kiss Péter, Mesterházy Attila és Szekeres Imre is visszalépett a jelöltségtől. "A megyei küldöttcsoport-vezetők értekezletén Kiss Péter, Mesterházy Attila és Szekeres Imre bejelentette, hogy támogatja az én pártelnökké választásomat, és ezért megköszönve a bizalmat és a támogatást, visszaléptek a jelöltségtől" - mondta.
Hozzátette: azzal a feltétellel vállalja a jelölést, hogy megerősödik a vezetésben kialakuló együttműködés. Ennek megfelelően a kongresszus létrehozná és a következő tisztújításig működtetné a párt háromfős ügyvezetését, amelynek tagjai Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre lennének.
A politikus arról is beszámolt, hogy pártelnökké választása esetén leköszön a frakcióvezetésről és kezdeményezi, hogy Mesterházy Attila töltse be ezt a tisztséget. "Úgy érzem, hogy a párt vezetésében a fiatal generációnak is képviseltetnie kell önmagát" - indokolta a döntését Lendvai.
Bölcs döntésnek nevezte Lendvai Ildikó pártelnöki jelölését Kiss Péter kancelláriaminiszter az MTI-nek csütörtökön. Az MSZP alelnöke szerint arra volt most igazán nagy szükség, hogy a lehető legszélesebb támogatással, lényegében "közfelkiáltással" válasszanak elnököt. Kiss szerint Lendvai saját döntése volt, hogy nem tartja meg a frakcióvezetői posztot, az pedig négyük - rajta kívül Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Szekeres Imre javaslata volt, hogy Mesterházy Attila vegye át a képviselőcsoport irányítását.
Kiss, Lendvai, Szekeres és Mesterházy
Kiss Péter a "hármas ügyvezetésről", amely szerint a következő tisztújításig Lendvai Ildikóval és Szekeres Imrével együtt vezetnék a pártot, azt mondta: minden megtesznek azért, hogy egymást erősítve irányítsák az MSZP-t, ők ketten pedig ott álljanak az elnök mögött. Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e már Bajnai Gordonnal személyes jövőjéről, úgy válaszolt, hogy nem, és ez nem is időszerű a programra vonatkozó tárgyalások lezárása előtt.
Miután vállalta a pártelnök-jelöltséget, Lendvai lemondott a jelölőbizottsági elnöki posztjáról, helyette a pártelnökség csütörtökön egyhangú döntéssel Hiller Istvánt bízta meg a testület vezetésével - közölte az MTI megkeresésére Lamperth Mónika elnökhelyettes. A jelölőbizottság hatásköre, hogy a tisztújító kongresszus elé terjessze azoknak a nevét, akik megkapják a kellő számú szavazatot a jelöltté váláshoz.
Gyurcsány munkájára szükségük van
Gyurcsány Ferenc munkájára a magyar baloldalnak szüksége van, ezért felkérik a Táncsics Alapítvány elnöki posztjának betöltésére, így "vezető szerepet vállalhat a baloldali ideológia alakításában és a baloldali értelmiségi kapcsolatok bővítésében" -mondta Lendvai. Arra a kérdésre, hogy sajtóinformációk szerint Gyurcsány Ferenc lehet a szocialisták EP-kampányának vezetője, a frakcióvezető azt mondta: az EP-kampányról nem tárgyaltak és nem döntöttek a csütörtöki ülésen. "Az azonban természetes, hogy Gyurcsány Ferencre, mint a baloldal egyik karizmatikus alakjára, számítunk az európai uniós kampányban" - tette hozzá.
Közben MSZP-s politikusok több kongresszusi döntést is megtámadtak a párt országos etikai és egyeztető bizottságánál, egy beadvány a tisztújításra, egy másik pedig - a Hírszerző szerint - az MSZP európai parlamenti listaállítására vonatkozik. Simon Gábor, az etikai bizottság és a párt választmányának elnöke nem nyilatkozott az ügyben.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkárának beadványa - ha az etikai bizottság jogosnak találja - akár elnökségi tagok megválasztását is érintheti. Keller Tukacs Istvánnal versenyzett a párt gazdasági működését ellenőrző központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki posztjáért, de egy szavazattal alulmaradt. Keller az [origo]-nak azt mondta, az érvénytelennek minősített szavazatok között talált egyet, amely szerinte érvényes - ha ez bebizonyosodik, akkor az eredmény döntetlen lett volna, azaz nem dőlt volna el, hogy Tukacs István a bizottság új elnöke.
Keller másik kifogása azonban ennél fontosabb. A párt alapszabálya szerint a tisztségekre jelölt politikusoknak a szavazatok több mint felét kell megszerezniük. Keller szerint viszont a kongresszuson nem így történt: az érvénytelen szavazatokat nem számolták össze, így elvileg lehetséges, hogy egyes szavazásonknál a jelölt úgy nyert, hogy valójában nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Ez akár a megválasztott elnökégi tagokat is érintheti, és ha valóban így van, újra kell szavazni róluk.
A párt országos elnökségének nyolc tagja van, a március 21-i kongresszuson közülük a legtöbb szavazatot Bárándy Gergely, Juhász Ferenc, Veres János és Hiller István kapták az MTI információi szerint. Náluk kisebb támogatottsággal választották az elnökségbe Varga Lászlót, Vadai Ágnest, Herczog Editet és utolsóként Puch Lászlót. Ha a szavazatokat valóban rosszul számították - ahogy Keller kifogásában szerepel -, inkább az utóbbi négy politikus helye kerülhet veszélybe. A szavazati arányok ugyanakkor nem szerepelnek az MSZP honlapján, így pontosan nem tudni, hogy az elnökségi tagok közül pontosan kiket érinthet a kifogás.
Keller szerint ha az érvénytelen szavazatokat is beszámították volna az eredménybe, amikor a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki posztjáról döntöttek, akkor sem ő, sem Tukacs István nem szereztek volna többséget. Ezért szerinte meg kellene ismételni a szavazást. "Erre két megoldás van, egy hosszú procedúra, vagy a helyzet megoldása a most vasárnapi kongresszuson" - mondta az [origo]-nak a politikus. Szerinte erre lenne lehetőség, ha a választmány javasolja a kérdés eldöntését a napirendi pontok közé. A Hírszerző szerint ugyanakkor a vasárnapi kongresszusnak biztosan nem kell a beadványokkal foglalkoznia, mert ezen a héten nem is ül össze az etikai bizottság, így nem is adhat helyt a kifogásoknak.
Egy másik kifogás a párt EP-listáját vitatja - írja a Hírszerző. A beadványt jegyző MSZP-s azzal érvel, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnöki lemondásával kvázi érvénytelen az általa előterjesztett európai parlamenti választási lista, amelyet Göncz Kinga külügyminiszter vezet, ezért új listára van szükség. A Hírszerzőnek nyilatkozó politikusok szerint az érvelés gyenge, de ha jogosnak bizonyulna a panasz, új kongresszust kellene összehívni, amely döntene az új EP-listáról még június 7-e, a választás előtt.
Minden kongresszus és tisztújítás után vannak olyan beadványok, amelyek kifogásolnak egy-egy döntést - közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője. Ezek az esetek a bizottság döntése után eddig is megnyugtatóan rendeződtek - tette hozzá.