Öngyilkos húzásokkal próbálják megoldani a metróvitát

Nincs jó megoldás a milliárdos pluszköltségek megtérítése miatt egyre durvuló metróvitában. Ha az alagút kivitelezője száll ki az építkezésből, akkor viszi a felszereléseit is, úgyhogy várhatóan egy jó évig nem épül majd tovább a metróalagút. Ha a BKV rúgja fel a szerződést, akkor jobban jár, de így is több hónapig állhat a munka.

A szerződés felmondásával fenyegeti egymást a megbízó BKV és a négyes metró alagútját építő Bamco Kkt. A kivitelező konzorcium 115 millió euró (több mint 33 milliárd forint) többletköltség megtérítését követeli, és ennek nyomatékosítására a Gellért térnél megállította az alagútépítő pajzsokat. A beruházást irányító DBR Projekt Igazgatóság pedig keddi közleményében üzente meg az alagútépítőknek, hogy szükség esetén más céggel fejezi be a munkát.

"Nem várhatunk túl sokat, két héten belül rendezni kell a helyzetet" - szabott szűk határidőt a megegyezésre Klados Gusztáv a DBR igazgatója, aki szerdán újságíróknak arról beszélt, hogy ha nem sikerül megegyezni, azt úgy kell tekinteniük, hogy a Bamco elhagyta a munkát, vagyis felrúgta a szerződést. Ebben az esetben pedig a BKV-nak új kivitelezőt kell keresnie, vagy magának kell befejeznie az alagutat.

A BKV és a Bamco közti vitát az alagútépítő konzorcium által követelt többletfinanszírozás okozza. A Bamco egy március 12-én kelt - korábban az [origo] birtokába jutott - levélben fejtette ki álláspontját. E szerint a megbízó mulasztásai miatt bekövetkezett csúszások "elviselhetetlen pénzügyi terhet" jelentenek számára, ezért kénytelenek lesznek felmondani a szerződést, hacsak a BKV nem orvosolja a problémákat. A DBR ezt előbb ultimátumnak minősítette, majd a leállást nevezte szerződésszegésnek, amellyel "megteremtették a megbízó általi felmondás jogalapját".

A DBR és a beruházást felügyelő mérnökcég, az Eurometró Kft. szerint a Bamco követelési egy része jogos ugyan, de a követeléseik mindenképpen túlzóak, a levonulással való fenyegetést pedig zsarolásnak minősítették. Áprilisban a konzorcium újabb követelésekkel állt elő: azt várják a fővárostól és a kormánytól, hogy adjon pénzügyi garanciákat arra, valóban ki tudja fizetni a metró árát. A Bamco szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi időben több nemzetközi hitelminősítő is rosszabb kategóriába sorolta Magyarországot.

Vermesy Sándor, a konzorcium egyik tagja, a Strabag Kft. ügyvezető igazgatója szerint azonban az az igazi probléma, hogy 2006-óta nagyon sok minden megváltozott az eredeti tenderkiíráshoz képest. Ezeknek a módosulásoknak az anyagi következményeiről pedig máig nem sikerült megegyezni a megrendelővel. "Mi építeni akarunk" - mondta Vermesy, de hozzátette szükség esetén tényleg felmondják a szerződést.

Más is tud építeni

A Gellért tér, ahol a pajzsok jelenleg állnak, kritikus pontja az alagútépítésnek, mivel ez az utolsó hely, hol a Bamco valóban le tud vonulni: itt van rá utoljára lehetőség, hogy kiemelje az alagútépítő pajzsokat. Ha a pajzsok belépnek a Duna alá - Vermesy szavaival - a folyamat visszafordíthatatlanná válik. A tervek szerint ez az állomás veszi át az Etele téri indítógödör szerepét, amint a pajzsok a Duna alá érnek - innen szolgálják ki a berendezéseket, és itt emelik ki a kiásott földet -, ezért az állomás födémét csak akkor zárják be, amikor a pajzsok elérik a Keleti pályaudvart.

A szerződés értelmében a Bamco csak akkor emelheti ki a pajzsot, és viheti el többi berendezést, ha ő mondja fel a szerződést. Ha a BKV rúgja ki a Bamcót, akkor a konzorciumnak mindent a helyén kell hagynia, így az eszközöket elvileg bármikor újra használni lehetne. A munkások ráadásul nagyobb részt ugyanazok lennének - hívta fel a figyelmet egy, a metróépítkezést közelről ismerő forrásunk - csak a franciák háromfős irányító személyzetének helyére kellene másokat szerződtetni.

A helyzetet bonyolítja, hogy egy esetleges felmondáskor valószínűleg mindkét fél jogtalannak minősítené a másik lépését, majd maga jelentené be a szerződésbontást. Azt, hogy kinek van igaza - vagyis ki mondta fel joggal a szerződést és kinél maradhatnak a pajzsok - csak hosszú pereskedéssel lehetne eldönteni. Az [origo] kérdésére Klados Gusztáv valószínűtlennek nevezte azt a felvetést, hogy a Bamco nem várná meg a per végét, hanem a felmondás után azonnal kiemelné és elszállítaná a pajzsokat.

Egy év csúszás

A közbeszerzési szabályok miatt ráadásul nem egyszerű új kivitelezőt találni: az alagútépítésre új pályázatot kellene kiírni, és csak annak lebonyolítása, illetve az esetleges jogorvoslat lezárulta után indulhat újra. Mivel az új kivitelező felvonulása is időbe telne, a folyamat egy évig is eltarthat, ha a Bamco mondja fel a szerződést, és viszi el a berendezéseit. Ha a BKV bont szerződést - és a pajzsok a helyükön maradnak - a folyamat rövidebb lehet, de így is fél évig tarthat.

Bár az állomásépítéseken dolgozó forrásaink közül több is azzal viccelődött, hogy a Bamco levonulása nekik jól jönne - mert nem akadályoznák egymást a különböző cégek munkásai -, a BKV-nak nagyon sokba kerülne a szerződésbontás. Az állomások kivitelezésére kötött szerződések ugyanis kötbéres határidőket írnak elő arra, hogy mikor kell a pajzsoknak áthaladni az állomások szerkezetein, hiszen azok építői bizonyos munkákat csak akkor tudnak elkezdeni, ha az alagútépítők már végeztek.

Bárki is mondaná fel a szerződést, azzal szinte biztosan hosszú pereskedés venné kezdetét. A Bamco egy esetleges perben a teljes szerződéses összeg (bruttó 207 millió euró) és a többletköltségek kifizetését követelné, a BKV pedig a késésért járó kötbér, illetve minden, a Bamco levonulása miatt felmerülő költség - például az állomásépítőknek fizetendő kötbér, az új kivitelezőnek járó munkadíj - megtérítését. A BKV szerint ugyan az esetlges szerződésbontás nem veszélyeztetné az EU-s támogatást, azt az építtető is elismeri, hogy a Bamco levonulása rendkívül bonyolult helyzetet teremtene.