Megoldásai javaslatot készít az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman, hogy a 2011-es népszámláláskor - megfelelő garanciák mellett - etnikai adatokat is lehessen gyűjteni. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek pénteken azt mondta: Jóri András adatvédelmi biztossal szoros együttműködésben keresik "a megfelelő megoldást", ugyanis a kisebbségi civil szervezetek, önkormányzatok is úgy vélik, abban az esetben lehet kisebbségi kérdésekről beszélni, problémákat kezelni, ha megközelítőleg pontos számadatokkal rendelkeznek.
Az ombudsman az MTI-nek korábban arról beszélt, a 2011-es népszámlálásról szóló törvénytervezetből - amelyet véleményezésre küldtek el a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának - kiderült, az adatgyűjtésben nem szerepel a kisebbségi tétel. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényjavaslat szerint nem tervezik a kisebbségi adatgyűjtést, és ez megfogalmazása szerint azt sugallja, Magyarországon nincsenek kisebbségek.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa pénteken azt mondta: a jelenlegi jogszabályokat jónak tartják, amely szerint csak anonim módon, önkéntes bevallással lehet a 10 évente kötelezően megtartandó népszámláláson etnikai adatokat gyűjteni. Ez azonban nem ad teljes képet a kisebbségek számáról, ugyanis sokan még ma sem merik vállalni kisebbségi identitásukat.
Torzítanak a népszámlálások
Kállai szerint az 1990. évi népszámlálás kimutatása szerint 142 ezer ember vallotta magát cigánynak, míg a Központi Statisztikai Hivatal 1993-as felmérése szerint a környezet által egyértelműen cigánynak tekintett népesség lélekszáma mintegy 400 ezer főre tehető. További 90 ezer ember esetén nem zárható ki, de nem is állítható egyértelműen a cigány etnikumhoz tartozás. Az akkori szociológiai felmérések viszont már 550-600 ezerre becsülték az ország cigány népességét.
A 2001-es népszámláláskor mindössze 190 ezer vallotta magát a cigány közösséghez tartozónak, míg más felmérések, kutatási adatok szerint a számuk megközelítette a 700 ezret - tette hozzá Kállai Ernő.
A kisebbségi biztos szerint rendkívül fontos, hogy a népszámláláskor viszonylag pontos képet kapjunk arról, hogy az ország egy adott területén, milyen nagyságrendben élnek a kisebbségek, ugyanis így könnyebb felmérni a problémákat, majd megoldási javaslatokat találni a gettósodás ellen, a nemzetiségi oktatásra, vagy arra, hogy milyen nemzetiségűnek tekinthető egy-egy terület, vagy település.