"Orbán Viktor tavaly októberben tárgyalásra hívta Fodor Gábort azzal, hogy a Fidesz hajlandó jóindulatú semlegességet tanúsítani abban az esetben, ha az SZDSZ visszatér a koalícióba és Surányi Györgyöt javasolja új miniszterelnöknek" - mondta a Magyar Narancsnak adott interjúban Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. vezérigazgatója.
Lengyel szerint a Fidesz a parlamentben nem támogatta volna Surányi megválasztását, de nem is ellenezte volna. A közgazdász szerint a fideszes ajánlat azért merült fel, mert Orbán tartott az államcsődtől, és attól félt, hogy azt a Fidesz kormányra kerülése után neki kell kezelnie.
Lengyel az interjúban azt állította, Surányi erre a beszélgetésre hivatkozott a múlt héten, amikor a neve kormányfőjelöltként merült fel. A volt jegybankelnök ugyanis azzal a feltétellel vállalta volna el a miniszterelnök-jelöltséget, ha az MSZP és az SZDSZ mellett a Fidesz is támogatja, Orbán azonban jelezte, hogy nem támogatják, mivel az előre hozott választásokat tekintik jó megoldásnak. Surányi így nem vállalta a jelöltséget.
Orbán októberi ajánlatáról Lengyel a Figyelőnek adott február végi interjúban is beszélt. "Reális, több oldalról egyeztetett forgatókönyvként emlékszik vissza Lengyel arra, hogy a szabad demokraták visszatérnek a koalícióba és létrehoznak egy szakértői kormányt, egy volt jegybankelnökkel az élén, amihez a parlamenti szavazáson a Fidesz semlegesen viszonyul. De végül a szabad demokrata frakció, a holdudvar nyomása alatt, ellenállt a pártvezetésnek" - írta a Figyelő.
Lengyel László az [origo]-nak azt mondta: Orbán felvetéséről fideszes elnökségi tagoktól, illetve az SZDSZ ügyvivőitől értesült. "Mindkét pártban vannak barátaim, ők mesélték" - fogalmazott Lengyel, aki szerint az ajánlat mindössze pár napig élt, mert az SZDSZ megosztott volt, hogy támogassa-e a javaslatot. Ráadásul az sem derült ki, hogy az MSZP mit lépett volna erre, eddig ugyanis nem jutott el a dolog.
"Hallottam róla korábban, de nem voltam jelen a tárgyaláson" - mondta az [origo]-nak az ajánlatról Bőhm András, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Hasonlóan nyilatkozott Horn Gábor, a párt ügyvivője is, aki azt mondta: a javaslat egy informális beszélgetésen hangozhatott el, amin ő nem volt jelen. "Úgy tudom, hogy a Fidesz nem zárkózott volna el egy ilyen javaslattól" - fogalmazott.
Gulyás József ügyvivő ehhez annyit tett hozzá, hogy októberben a felvetés reális forgatókönyvnek tűnt, érdemben azonban nem tárgyaltak róla az SZDSZ vezetői, mivel a Fodor által felvetett szakértői kormány ötletét sem támogatta egységesen a párt. Fodor a Gyurcsány Ferenc nélküli szakértői kormány felállításával szeptember elején állt elő, miután az SZDSZ elutasította Gyurcsány Megegyezés című programját. Az SZDSZ többek között hiányolta, hogy a javaslatban nem szerepelt a közteherviselés reformja, jelentős kiadáscsökkentés, valamint hiányoztak belőle strukturális reformok is.
A szakértői kormány felvetése után jelentette be Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és kilép a pártból. Eörsi Mátyás ügyvivő szeptember 6-án azt mondta az MTI-nek: "demokráciában nem létezik szakértői kormány". "Talán a szakértői kormány gondolata melletti ilyen végleges lecövekelés taktikai jellegű hiba volt" - fogalmazott Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője szeptember közepén az MTV Nap-kelte című műsorában. Néhány SZDSZ-es fizetett hirdetésben is tiltakozott a javaslat ellen, de támadta Fodort több Gyurcsányt támogató publicista is. Az SZDSZ elnöke így kihátrált a javaslatból, október 29-én azt mondta: már nincs aktualitása a szakértői kormánynak.
Felmerült a szakértői kormány ötlete a szeptember 18-i Orbán-Fodor találkozón is. A Fidesz elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón "tiszteletre méltó, de életképtelen javaslatnak" nevezte a szakértői kormány ötletét. Orbán a Surányira vonatkozó ajánlatát - Lengyel szerint - tehát ez után tehette meg Fodornak. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Fideszt. Szijjártó Péter, a párt szóvivője titkárnőjén keresztül mindössze annyit közölt: ő nem hallott az ajánlatról.